Új jövevény szúnyogfaj terjed

Erőteljesen terjeszkedik hazánkban a koreai szúnyog, komoly betegségeket hordozva magukkal. A trópusi betegségek kapcsán ma még csak kockázatról beszélünk, de nem alaptalanul.

A hazai szúnyogok csípése ma leginkább csak múló kellemetlenséget jelent, de aggodalomra ad okot, hogy egy veszélyes idegen szúnyogfaj is megtelepedett Magyarországon. Bár kevesen tudják, de a hazánkban őshonos szúnyogfajok is komoly betegségeket hordozhatnak, a behurcolt, invazív szúnyogfajok viszont komolyabb fenyegetést jelenthetnek: ezek a tigris- vagy más néven zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Mindhárom fajt az ember hozta be Európába. Az invazív fajoknak nincsenek meg a természetes ellenségeik, kórokozóik Magyarországon, a klímaváltozással pedig egyre kedvezőbbek lesznek a feltételek, hogy túléljenek és elszaporodjanak.

A koreai szúnyogoknak tavaly sikerült áttelelnie Pécsett, és terjedni is kezdett a városban. Kiválóan bírja a nagy hideget és a szárazságot is, nappal aktív, ezért a védekezés új kihívást jelent. Szeret az ember közelében élni, nem repül egy-kétszáz méternél távolabb a házaktól, nagyon agresszív és ellenálló, és kifejezetten szereti az emberi vért. A koreai szúnyog komoly betegségeket is terjeszthet, köztük a szívférgességet, egy agyvelőgyulladásos betegséget, a japán encephalitist, a Nyugat-nílusi lázat és a Zika kórokozóját is. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa az országban egyedüliként követi nyomon kollégáival a koreai szúnyog mozgását, kimutatták sugárirányú terjedését Pécsen belül, és már a város határában is megjelent. - Nem tudjuk, más településeken mi a helyzet, mert a kutatásra nincs pénz és kapacitás. Életszerű feltételezés viszont, hogy a faj hazánkban is nagy területen megvetette már a lábát, jelenleg pedig már túl vagyunk azon a ponton, amikor bármit is tehetünk megállítására – mondta a kutató a 24.hu-nak.

A trópusi betegségek kapcsán ma még csak kockázatról beszélünk, de nem alaptalanul. Ha valaki esetleg szervezetében be is hoz Európába egyes fertőzéseket, a vírus nem tud terjedni, mert hiányzik hozzá a közvetítő közeg – sok esetben adott szúnyogfajok. E tény kerülhet múlt időbe a trópusi vérszívók elterjedésével - tette hozzá a szakember.

Magyarországon az úgynevezett csípőszúnyogok – amelyeknek vérre van szükségük a szaporodáshoz – eredendően 50 fajjal képviseltették magukat, a társasághoz az elmúlt években a tigrisszúnyog (helyesebben zebraszúnyog) és az ázsiai bozótszúnyog csatlakozott. Mindkettő ember által behurcolt invazív faj, eredeti élőhelyükön súlyos betegségeket terjesztenek.

Irtják

Második hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi, biológiai szúnyoggyérítés. A múlt hétre tervezett 6300 hektárból 6000 hektárnyi vízfelületre juttatták el a szakemberek a kizárólag a szúnyoglárvákat elpusztító baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt. A Mohács térségében elmaradt 300 hektáron ezen a héten pótolják a munkát. Ezen a héten Győr, Komárom és Mosonmagyaróvár térségében csökkentik a szúnyoglárvák számát ezer hektáron.

A nyárias időjárás miatt az ország több pontján megindult a csípőszúnyogok rajzása. A kémiai eljárást, vagyis a kifejlett szúnyogok számát csökkentő esti permetezést május 7-én kezdik. Az ehhez használt irtószer emberekre, növényekre és melegvérű állatokra veszélytelen. A kémiai szúnyoggyérítést kizárólag lakott területen végzik az esti órákban. Mivel a szer a méhekre veszélyes lehet, a méhészeket ezen a héten kezdik tájékoztatni.