Előfizetés

Bénító, mély szerelme Szíria

Dési András írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.05.02. 07:45
Fotó: Heike Huslage-Koch
Regényeiben központi szerepet játszanak a háborúk, mégis a különböző kultúrák és vallások között ingázó hajósként, békekövetként látja magát a Goncourt-díjas francia író, Mathias Énard.

Első könyvtári kölcsönzése - nyolc éves fejjel - az Ezeregy éjszaka meséinek gazdagon illusztrált kiadása volt. Aladdin, Ali Baba és Szindbád történetei teljesen lenyűgözték. – Csak 19 évesen jutottam el a Közel-Keletre, de gondolatban mindig is ott jártam. Kamaszként faltam a térségről szóló műveket, főleg az útleírásokat – meséli Mathias Énard francia író, akinek regényei, köztük a 2015-ben Goncourt-díjat nyert Iránytű is szorosan kötődik a Közel-Kelethez, az arab világhoz.

A Franciaország délnyugati részéből, Niort nevű kisvárosból származó 46 éves prózaíró mindegyik műve tisztelgés az arab-iszlám kultúra, e sokszínű régió előtt, amelyet Énard szerint a Nyugat egyáltalán nem ismer. – A Nyugat vagyis Európa a XX. század elején elveszítette érdeklődését a Kelet iránt. Az ottaniak az internetnek, az okos kütyüknek köszönhetően sokkal többet tudnak rólunk, mint mi róluk. A két civilizáció konfliktusa az információs egyenlőtlenségből is ered – mondta a Népszavának adott interjúban a Budapesti Könyvfesztiválon járt szerző.

Az irodalmat anyai nagypapája szerettette meg vele. Énard az érettségi után Párizsba ment művészettörténetet tanulni, az arab és a perzsa művészetek gazdagsága indította arra, hogy e nyelveket elsajátítsa. Több mint egy évtizedet töltött a Közel-Keleten, főleg Szíriában és Libanonban élt. Szíriához különleges szerelem is fűzi, régóta készült arra, hogy egy regényt szenteljen neki. - Az iránytű, mint cím azt akarja jelezni, hogy egy térkép nélküli világban vagyunk. Amelyben az emberiség elveszítette a tájékozódási képességét. Az iránytű segít megtalálni először Északot, majd a Keletet. Amerre az európai keresztény templomok is néznek – fejtegette Énard.

A Szíriában napi szinten zajló pusztítás azonban bevallása szerint olyan bénítóan hat rá, hogy új elbeszélési módot kellett keresni. Ezért az Iránytűben Európa, valamint az egykor Görögországot, Anatóliát, Szíria-Palesztinát és Egyiptomot magába foglaló Levante viszonyát dolgozta fel, beleágyazva a Szíria iránti mély érzelmeit. – Szövevényes világ ez a Levante, de azt akartam megmutatni, hogy Nyugat és Kelet között nincs igazán különbség. Élő példának itt vagyok én, ide-oda vándorlok e két civilizáció között – hangoztatta egy barcelonai libanoni vendéglő társtulajdonosa.

A legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat békejelnek tekinti, a háború mégis otthonos közeg Énard számára. Homérosz eposzait említi inspirációként, de régóta érdeklik a frontot megjárt egykori katonák történetei. Főleg az, miként hatott rájuk az erőszak, függetlenül attól, hogy tettesek vagy áldozatok voltak. Először libanoni polgárháborús veteránokat interjúvolt, majd boszniai és horvátországi útjai során a délszláv háborúk harcosait. Ezen elbeszélésekből rakta össze sodró lendületű, monológ formájában megírt regényét, a 2008-ban megjelent Zónát. - A Zóna lényegében lefedi a mediterrán térséget, ahol sok kis zóna keletkezik a nyelvek, a kultúrák, a vallások sokszínűségéből és keveredéséből. És amilyen lendülettel születnek a minizónák, a háborúk ugyanolyan erővel rombolnak le mindent – mondja.

A Zóna végén felbukkan van egy magyar fülnek ismerős név. Rózsa-Flores Eduardo, akivel több telefonbeszélgetés és emailváltás után 2005-ben Budapesten találkozott. – Eduardo annyira rajongott a háborúért, hogy beleőrült. Ide-oda csapódott a szélsőségességek között, a halála sokat elárul róla - mondja a 2009-ben Bolíviában lelőtt Rózsa-Floresről.

Az arab tavaszt, a demokratikus változásokat követelő mozgalmakat – Tunéziától eltekintve – Énard teljes kudarcnak tekinti. Káosz, nyomor, háborúk és diktatúrák cincálják az egykori Levantét. A Nyugat be- és elzárkózása azonban önámítás, mert a Zóna keleti része, így Szíria sokkal közelebb van, mint azt sokan gondolják. - Az iszlám Európa integráns része. Ahogy az emberek, az áruk és a szolgáltatások is ide-oda áramlanak, így volt és van ez a kultúrákkal és a vallásokkal is – vallja Mathias Énard, aki vándorként hajózni akar. A zónában, a világok közötti világban.

Névjegy
Mathias Énard francia regényíró, 1972-ben született Niort-ban. Művészettörténetet, arab és perzsa nyelvet tanult Párizsban. Több mint tíz évet élt az arab világban. Első regénye 2003-ban jelent meg. Áttörést a Zóna (2008) hozott, 2015-ben az Iránytűért Goncourt-díjat kapott. Családjával jó egy évtizede Barcelonában él.

Ötvenmilliós Fidesz számla Vásárhelyen

Havonta hárommillió forintot, összesen több mint negyvennyolcmilliót költött el étteremszámlákra Hódmezővásárhely előző, fideszes vezetése - tudta meg az RTL Klub. Az nem derült ki, hogy pontosan kik fogyasztottak ilyen mennyiségben, a számlákon csak annyi szerepel: "a tisztségviselők étkeztetése". Márki-Zay Péter polgármester februári választási győzelme után közölte, hogy átnézi az előző városvezetés szerződéseit. 

Ötvenmilliós Fidesz számla Vásárhelyen

Havonta hárommillió forintot, összesen több mint negyvennyolcmilliót költött el étteremszámlákra Hódmezővásárhely előző, fideszes vezetése - tudta meg az RTL Klub. Az nem derült ki, hogy pontosan kik fogyasztottak ilyen mennyiségben, a számlákon csak annyi szerepel: "a tisztségviselők étkeztetése". Márki-Zay Péter polgármester februári választási győzelme után közölte, hogy átnézi az előző városvezetés szerződéseit.