Kúria: választási csalás történt Pécsen

Publikálás dátuma
2018.05.02 13:41
Illusztráció: Tóth Gergő
Sérült a választás tisztasága a pécsi 040-es szavazókörben, mondta ki a Kúria, április 27-i végzésében. A döntésnek a választás eredménye szempontjából nincs jelentősége. Az egyik független szavazóköri delegált beadványa alapján született jogerős végzés közvetetten azt mondja ki, hogy két konkrét ügyben a Fidesz érdekében történt választási csalás - írja az Átlátszó.

A választás napjának délelőttjén a Baranya 1-es választókerület egyik pécsi szavazókörében egy férfi lépett a szavazóhelyiségbe, felvette a szavazólapot, majd segítséget kért a szavazatszámláló bizottság tagjaitól. Azt mondta, neki Hoppál Péterre kell szavazni, ő ezért kapott fizetséget. A meglepett bizottsági tagok felvilágosították, hogy ebben a választókerületben nem Hoppál, hanem Csízi Péter a Fidesz jelöltje. A férfi ezek után kiment, röviden tanácskozott az utcán várakozó kisteherautó sofőrjével, majd visszajött, és leadta a szavazatát.

A választási bizottság egyetlen nem fideszes tagja, a bizottságba Mellár Tamás és az MSZP delegáltjaként került Konkoly-Thege Júlia hivatalos jegyzőkönyvet akart felvenni az esetről, de az indítványát nem támogatták. Végül nem hivatalos jegyzőkönyvben rögzítették a történteket; ezt a bizottság elnöke és összes tagja aláírta, majd az elnök lepecsételte.

Később hárman érkeztek a szavazóhelyiségbe, de csak ketten akartak szavazni. A szavazófülkébe is hárman vonultak be, ott hangosan egyeztettek arról, hogy kire kell szavazniuk valakinek a megbízásából, majd távoztak. Konkoly-Thege szerint a „kísérőnél” egy névsor is volt, amelyről már kihúztak néhány nevet. A delegált utánuk indult, hogy magyarázatot kérjen a jelenetre. Mielőtt szóba elegyedtek volna, még hallotta, hogy a trió egy kisebb csoporttal épp azon tanakodik, „kit lehetne még elhozni”. Az ezt követő beszélgetést telefonjával titokban felvette - ebből az derül ki, hogy a kísérőt azért fizették, hogy maga is pénzért vigyen szavazni embereket a Fideszre.

A delegált ezek után újabb jegyzőkönyvet akart felvetetni, de a választási bizottság többsége nem látta okát, hogy ilyesmi miatt hivatalos jegyzőkönyv készüljön - megint csak nem hivatalos dokumentum készült. Ezt már csak a bizottsági elnök írta alá, és pecsét sem került rá.

Konkoly-Thege a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével kifogást nyújtott be a Baranya megyei 1-es Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB). Ők semmilyen szabálytalanságot nem találtak, így az ügy - fellebbezéssel - a Nemzeti Választási Bizottsághoz került. Ott szintén elutasították. “A Beadványozónak még a valószínűsítés szintjén sem sikerült alátámasztania a vélelmezett törvénysértéseket” – zárul a Patyi András, NVB-elnök jegyezte határozat.

Végül a Kúriához fordult Konkoly-Thege és a TASZ ügyvédje, Hüttl Tivadar. A legfőbb bírói testület megállapította: a pécsi 040. számú szavazókörben "sérültek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiba foglalt, a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi rendelkezések". A hosszú indoklás egyebek mellett kimondja, hogy a bizottság tagjai, illetve elnöke által aláírt jegyzőkönyvek önmagukban is elégséges bizonyítéknak minősülnek. a Kúria szerint a hangfelvételből „egyértelműen megállapítható, hogy az azon beszélő választópolgárok akaratát meg nem engedett módon befolyásolták".

A kúriai döntés a jövőben hivatkozási alapként megnyithatja a bírósági utat azon civil választási bizottsági delegáltak előtt is, akik jogorvoslatot keresnek egy általuk megalapozatlannak gondolt választási bizottsági döntésre.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző