Polték miatt titkolják a GRECO-jelentést

Publikálás dátuma
2018.05.05 07:00
NYUGALOM - Miután Pápa Levente, az Együtt volt politikusa feljelentést tett a jegybank alapítványai miatt, Matolcsy György MNB-e
Fotó: /
Az ügyészség antikorrupciós teljesítményét érintő kemény kritikák miatt akarja az Orbán-kormány titokban tartani a dokumentumot – értesült lapunk.

– Magyarország 1999-ben csatlakozott az Európai Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportjához, a GRECO-hoz. Ez a testület máig ötször, 2003-ban, 2006-ban, 2010-ben, 2015-ben és 2017-ben értékelte hazánkat – mondta lapunk érdeklődésére Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója annak kapcsán idézte ezt fel, hogy lapunk megírta: a magyar kormány nem járult hozzá a friss GRECO-értékelés közzétételéhez.

A legutóbbi Magyarországról készült és publikussá tett GRECO-átvilágításban főként a parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzésével kapcsolatban fogalmaztak meg ajánlásokat. Ez annak idején nagy port kavart, hiszen a legfőbb ügyész jogállása, a bíróságok igazgatása, vagy például a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata és összeférhetetlensége körében igen kritikus megállapításokat tettek. – A GRECO most már azt vizsgálta, hogy Magyarország végrehajtotta-e a javaslatokat – mondta Ligeti Miklós, aki szerint épp ezért hiába titkosította most a kormány a jelentést, annak tartalma sejthető, és erősen valószínűsíthető, hogy „nem dicsérték agyon” az Orbán-kabinetet.

Mint emlékezetes, három éve a szervezet értékelő testülete (GET) azt állapította meg a magyar vádhatóságról: „A közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen, és annak is tűnjön. E cél elérése érdekében a GET úgy véli, hogy szélesebb körben kellene lehetővé tenni külső elszámoltatási és átláthatósági mechanizmusok működését az ügyészségeket illetően (…) Az a tény, hogy a Parlament kétharmados többségi szavazata szükséges az új legfőbb ügyész megválasztásához, lehetővé teszi, hogy egy kisebbség megakadályozza egy új legfőbb ügyész megválasztását, valamint, hogy az előző legfőbb ügyész határozatlan időre tovább maradjon hivatalban”.

– A TI vizsgálja, miként lehetne rákényszeríteni a kabinetet arra, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot – szögezte le Ligeti, hozzátéve, mivel nem ismert a szöveg, nem is lehet a kormány fejére olvasni az újabb mulasztásokat.

– 2015-ben a legkomolyabb kifogásokat a legfőbb ügyész mandátumával kapcsolatban fogalmazta meg a jelentés, szóvá téve, hogy – mivel kétharmados többség kell az utódja megválasztásához, úgyszólván leválthatatlan – fogalmazott lapunk kérdésére Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, aki ismételt adatkéréssel sem tudta elérni a dokumentum nyilvánosságra hozatalát.

A politikus a Népszavának azt mondta: Brüsszelben tényként kezelik, hogy a mostani anyag szintén a vádhatósággal kapcsolatban a legkritikusabb, nem csak Polt változatlanul fennálló bebetonozása miatt, hanem azért is, mert az antikorrupciós ügyészségi munka gyakorlatilag értékelhetetlen. Jávor szerint most már csak a jogi út marad: a bíróság előtt vagy az adatvédelmi hatóság bevonásával tisztázni kell a GRECO-jelentés státuszát, és azt is, hogy ki lehet-e kényszeríteni a publikálást.

A GRECO az Európa Tanács szerve, valójában egy önkéntes együttműködés, nem egyértelmű, hogy a jelentései minek minősülnek, az EP-képviselő ugyanakkor úgy véli: mindenképpen közérdekű adatnak tekintendőek. – Jogos kérdés az is, miért akar tag lenni egy önkéntes szerveződésben egy kormány, amelyik annyit sem hajlandó tenni a korrupció ellen, hogy a kritikus megállapításokat, illetve az ajánlások teljesítéséről szóló előrehaladási jelentést nyilvánossá teszi – jegyezte meg Jávor, azt is hozzátéve, hogy a titkolózás azt üzeni, „nem zavar minket a korrupció, hiszen abból élünk”.

2018.05.05 07:00

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06