Kampányfüggetlen szex

Publikálás dátuma
2018.05.05 07:35
TELJES MELLBEDOBÁS Tíz évvel az elnökválasztás előtt történt, ha egyáltalán megtörtént FOTÓ: DENNIS VAN TINE/DPA
Fotó: /
Egyre jobban belebonyolódik az amerikai elnök az állítólagos korábbi szeretőjének fizetett hallgatási pénz zavaros ügyébe.

Donald Trump szerint semmi köze nem volt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányhoz annak, hogy nem sokkal a választás előtt az akkori republikánus elnökjelölt személyes ügyvédje 130 ezer dollárt fizetett Stephanie Cliffordnak, aki éppen azon volt, hogy a bulvármédiának beszámoljon Trumppal tíz évvel korábban állítólag lezajlott intim légyottjáról. A 2006-os félrelépés – ha megtörtént – időben nem sokkal követte azt, hogy Trump harmadik felesége életet adott közös gyermeküknek.

Clifford, aki Stormy (vagyis: Viharos) Daniels néven figyelemre méltó karriert futott be a pornófilmszakmában, azt állítja: már zsebében volt a megállapodás, miszerint 15 ezer dollárért beszámol a liezonról, amikor megkereste őt Michael Cohen, aki Trump privát jogi ügyeit intézte akkoriban. A hölgy 130 ezer dollárt kapott, cserébe pedig vállalta a némaságot. Most ettől a kötelezettségvállalásától próbál szabadulni, és arra hivatkozik, hogy a megállapodás szerinte semmis, mert nem Trumppal köttetett.

Miután Cifford pontosan arról beszél mostanság a médiában, amiről megígérte, hogy nem fog beszélni, Cohen máris egymillió dollárra perli őt. Azt persze nem tudni, hogy a szexuális kapcsolat létrejöttére vontkozó állításon túl vannak-e olyan pikáns részletek, amelyek még nem váltak nyilvánossá.

Cohen azt mondja, Trump nem tudott arról, hogy ő a kampány finisében fizetett a nőnek – olyasvalaminek a titokban tartásáért, ami Trump állítása szerint meg sem történt. Az elnök ugyanis tagadja az egész affért.

A minap azonban a Fox News hírcsatornának nyilatkozott és hatalmas vihart kavart Rudi Giuliani, New York korábbi polgármestere, a republikánusok egykor szépreményű politikusa, aki most Trump jogi tanácsadó csapatához tartozik. Elmondta azt, hogy Trump utóbbi megtérítette Cohennek a 130 ezer dollárt.

Giuliani úgy látja, semmi rendkívüli nem történt. Az ő értelmezése szerint Trump, a hallatlanul elfoglalt üzletember – más hallatlanul elfoglalt üzletemberekhez hasonlóan – megbízott egy ügyvédet azzal, hogy folyamatosan intézze a felmerülő ügyeit. Akár fizessen is, ha a szükség úgy kívánja, majd elszámolnak. A megbízó nem követ szoros figyelemmel minden apró-cseprő részletkérdést, szeretőt, dollárszázezret. Vagyis – és jogi szempontból ez a lényeges Giuliani előadásában – Trump a hallgatási pénz kifizetésekor, a választási kampány hajrájában semmiről nem tudott, csak jóval később szerzett minderről tudomást, és térítette meg Cohennek a felmerült költségét.

A Fehér Ház nyugati szárnyának tisztviselői irodái alaposan felbolydultak Giuliani nyilatkozata nyomán. Többen megfogalmazták azon véleményüket, hogy a volt New York-i polgármester túlságosan régen nem foglalkozott büntetőjogi kérdésekkel, és most akaratlanul is bajba sodorta az elnököt, amikor elárulta, hogy Trump kifizette Cohennek a 130 ezer dollárt.

Ez ugyanis – ha valakik nagyon akarják – értelmezhető akár úgy is, hogy Cohen 130 ezer dolláros kampányköltséget hitelezett meg Trumpnak. A Hillary Clintonnal való tévévita napjaiban ugyanis Trump elnöki esélyeire nézve katasztrofális következményekkel járt volna Stormy Daniels történetének a publikálása, vagyis a hallgatási pénz kifizetése nem szigorúan magán-, hanem kampányérdekből történt.

Márpedig Trump nem jelentette be, hogy 130 ezer dollár hitelt kapott Cohentől az elnökválasztási kampányra, vagyis Trump esetében mulasztás mutatható ki. Ha nem hangzott volna el Giuliani azon közlése, hogy Trump megtérítette Cohennek a pénzt, akkor nem merült volna fel a kampányhitel kérdése, és a dolog elvben akár beállítható lett volna úgy – bár valójában senki nem hitte volna el –, hogy Cohen valamilyen ügyvédi átalánydíjazás fejében úgymond „kisebb” összegeket megbízója helyett a saját pénztárcája terhére fizetett ki.

Azt az állítást, hogy a hallgatási pénznek semmi köze nem volt a kampányhoz, nagy mértékben hitelteleníti, hogy az állítólagos szexaffér és a kifizetés között egy évtized telt el, addig senkinek nem volt érdekes, hogy kit fektetett vagy nem fektetett le Donald Trump – egészen addig, amíg elnökjelölt nem vált belőle.

Szerző
2018.05.05 07:35

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56