A nemzetiségi írásbelikkel tegnap megkezdődött a 2017/2018-as tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 110700-an érettségiznek. Az írásbeliket május 4. és 28., az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják. Hétfőn a magyar írásbelik következnek, majd kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön és pénteken pedig angolból és németből tesznek írásbeli vizsgát a maturálók.
A jelentkezők összesen több mint 400 ezer vizsgát teljesítenek: mintegy 40 900-at emelt, 360 500-at pedig középszinten. A múlt évhez képest képest ez enyhe növekedést jelent, legalábbis a középszintű vizsgák esetében: 2017-ben 358 300 vizsgát írtak középszinten, emelt szinten pedig 41 ezret. Összességében az érettségizők számának csökkenése figyelhető meg: 2010-hez képest mintegy 20 százalékkal esett vissza az érettségizők aránya. Nyolc éve még 138 ezren érettségiztek. Az adatokból jól látható, hogy az érettségizők száma 2013 után meredeken csökkent. Ennek demográfiai okai is vannak, ám tavaly még Palkovics László oktatási államtitkár is elismerte, hogy egy ilyen arányú csökkenést pusztán ezzel nem lehet indokolni. Ellenben – noha az államtitkár erre már nem tért ki – szakértők szerint nagy szerepet játszik benne az Orbán-kormány egyik legtöbbet kritizált intézkedése, a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése, ami 2012. szeptemberétől érvényes. Ennek következtében sokan még csak el sem jutnak az érettségiig.
De a feketeleves még csak ezután következik: Palkovics László tavaly beszélt arról, hogy 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, amely az egyetemi-főiskolai felvételire hasonlít majd. Vagyis a nyolcadikosoknak nem lesz elég csak a jelentkezésüket beadniuk, mint most – amikor is a középiskolák főként az általános iskolai eredmények alapján mérlegelnek –, hanem vizsgát kell majd tenniük. A kabinet ezzel együtt központilag szabná meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában – ez pedig a gimnáziumi férőhelyek csökkentését eredményezheti.
Ezzel is a szakképzés felé terelné a diákokat a kormány: Orbán Viktor szerint ugyanis egy jó szakma többet ér a gimnáziumi érettséginél, felér egy diplomával is. Ami biztos: a szakképzés színvonala még a szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban sem közelíti meg a gimnáziumit. Legutóbb a 2017-es kompetenciamérés eredményei világítottak rá arra, mekkora a baj: ezen intézmények diákjai az országos átlageredménynél is rosszabbul teljesítettek, sőt a tizedik osztályos szakközépiskolások teljesítménye a hatodik osztályos általános iskolások szintjét sem érte el. Ennek egyik legfőbb oka a közismereti óraszámok drasztikus csökkentése. További következmény, hogy az itt szerzett érettségivel szinte lehetetlen egyetemre bekerülni.
A közismereti és a szakmai ágazati vizsgákkal hétfőn a szakképző intézményekben is megkezdődik az érettségi. A tavalyi év feszültségei után idén a diákok mellett a tanárok is felkészültebben vágnak neki ennek az időszaknak, legalábbis a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint. Tóth József lapunknak azt mondta, tanultak az elmúlt év hibáiból, "amit korrigálni kellett, az korrigálva lett".
Emlékezetes: a szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban tanuló diákoknak tavaly kellett először kötelező ágazati szakmai érettségit tenniük úgy, hogy annak pontos követelményeit csak néhány hónappal a vizsgák előtt ismerhették meg. A törvény legalább két év felkészülési időt ír elő, erre Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is felhívta a figyelmet, a kormány mégsem változtatott a szabályokon.
Az iskolákban nagy volt a bizonytalanság, a pedagógusoktól, diákoktól érkezett panaszok szerint több feladattípussal a tanévek során egyszer sem találkoztak. A felkészüléshez nem voltak megfelelő tankönyvek, olykor a tanárok sem tudták, mit kell csinálni. Tóth József most nem számít problémákra, szerinte idén megfelelően előkészítették a vizsgákat.
