Uniós költségvetés - Megosztja a német CDU/CSU-t

Megosztja a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét az Európai Bizottság azon javaslata, hogy kössék a jogállamiság elveinek érvényesüléséhez a tagországoknak megítélt összegek kifizetését az Európai Unió (EU) következő hétéves (2021-2027) költségvetési ciklusában.

A Der Spiegel című hírmagazin a hét végén megjelent számában kiemelte, hogy vita robbant ki a testvérpártok között a jogállamisági mechanizmusról, amelyet a brüsszeli bizottság német tagja, a CDU-s Günther Oettinger mutatott be a héten.
"A büntetés eszközének alkalmazása mindig problematikus Európában" - mondta a lapnak Florian Hahn, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette CSU szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának EU-s ügyekkel foglalkozó vezető szakpolitikusa.
A büntetés helyett az ösztönzés eszközét kellene használni, és új szankciós lehetőségek bevezetése előtt inkább a már meglévő lehetőségeket kellene kihasználni - tette hozzá.

A CDU viszont üdvözli a brüsszeli felvetést. "Oettinger javaslata jó irányba mutat, teljes mértékben" - mondta Gunther Kirchbaum, a Bundestag EU-ügyi bizottságának CDU-s elnöke.

Ha egy ország csatlakozik az EU-hoz, akkor kötelessége betartani a jogállamiság elveit. "Legfőbb ideje ezt komolyan venni" - tette hozzá az Angela Merkel kancellár vezette párt politikusa.

Az EU-s támogatások kifizetéséhez kapcsolódó jogállamisági mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság visszatarthatja megítélt összegek átutalását, ha úgy látja, hogy az adott tagországban nem érvényesülnek kellőképpen a közös kasszából származó pénz megfelelő felhasználását biztosító jogállami elvek, és a tagország kormánya nem tesz elég erőfeszítést a rendellenesség megszüntetésére. A bizottság önállóan járhat el, és döntését a tagállami kormányok csak minősített többséggel bírálhatják felül.

A bizottság szerdán 1135 milliárd euró (1 euró nagyjából 314 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó költségvetést javasolt a 2021-2027-es időszakra. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a testület a közös agrárpolitikában mintegy 5, a kohéziós politikában 7, a közvetlen kifizetések területén nagyjából 7 százalékos csökkentést javasol az előző ciklushoz képest, viszont a források bővítését javasolja a tudományos kutatás, az üzleti innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

Szerző

Zavartalan napsütés igen, felmelegedés még nem lesz szerdán

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:32
Fotó: Thinkstock
Éjszaka a keleti országrészben több helyen kell gyenge fagyra készülni. Szerdán aztán szinte egész nap derült, napos idő várható, ennek ellenére országszerte 10 fok környékén maradnak a maximumok.
Kedd estétől átmenetileg nagy területen kiderül az ég, csapadék nem valószínű. Éjszaka északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, a Dunántúl északi felén vastagabb felhőzet várható. Északon egy-egy futó zápor is előfordulhat.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, fagyra elsősorban az Északi-középhegység vidékén kell számítani, de a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is 0 fok alá süllyedhet a hőmérséklet.

Szerda reggeltől észak, északkelet felől csökken a felhőzet, és a napsütést csak itt-ott zavarhatja meg erősebben megnövekvő gomolyfelhőzet. Jelentéktelen zápor kialakulására legfeljebb a nyugati határvidéken van esély. Az északi, északnyugati szelet eleinte még gyakran kísérik élénk vagy erős lökések, de estére jelentősen és tartósan mérséklődik a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 8 és 14 fok között várható. Az alacsonyabb értékeket a nyugati megyékben, a magasabbakat pedig délen, délkeleten várhatjuk.

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.