Uniós költségvetés - Megosztja a német CDU/CSU-t

Megosztja a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét az Európai Bizottság azon javaslata, hogy kössék a jogállamiság elveinek érvényesüléséhez a tagországoknak megítélt összegek kifizetését az Európai Unió (EU) következő hétéves (2021-2027) költségvetési ciklusában.

A Der Spiegel című hírmagazin a hét végén megjelent számában kiemelte, hogy vita robbant ki a testvérpártok között a jogállamisági mechanizmusról, amelyet a brüsszeli bizottság német tagja, a CDU-s Günther Oettinger mutatott be a héten.
"A büntetés eszközének alkalmazása mindig problematikus Európában" - mondta a lapnak Florian Hahn, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette CSU szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának EU-s ügyekkel foglalkozó vezető szakpolitikusa.
A büntetés helyett az ösztönzés eszközét kellene használni, és új szankciós lehetőségek bevezetése előtt inkább a már meglévő lehetőségeket kellene kihasználni - tette hozzá.

A CDU viszont üdvözli a brüsszeli felvetést. "Oettinger javaslata jó irányba mutat, teljes mértékben" - mondta Gunther Kirchbaum, a Bundestag EU-ügyi bizottságának CDU-s elnöke.

Ha egy ország csatlakozik az EU-hoz, akkor kötelessége betartani a jogállamiság elveit. "Legfőbb ideje ezt komolyan venni" - tette hozzá az Angela Merkel kancellár vezette párt politikusa.

Az EU-s támogatások kifizetéséhez kapcsolódó jogállamisági mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság visszatarthatja megítélt összegek átutalását, ha úgy látja, hogy az adott tagországban nem érvényesülnek kellőképpen a közös kasszából származó pénz megfelelő felhasználását biztosító jogállami elvek, és a tagország kormánya nem tesz elég erőfeszítést a rendellenesség megszüntetésére. A bizottság önállóan járhat el, és döntését a tagállami kormányok csak minősített többséggel bírálhatják felül.

A bizottság szerdán 1135 milliárd euró (1 euró nagyjából 314 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó költségvetést javasolt a 2021-2027-es időszakra. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a testület a közös agrárpolitikában mintegy 5, a kohéziós politikában 7, a közvetlen kifizetések területén nagyjából 7 százalékos csökkentést javasol az előző ciklushoz képest, viszont a források bővítését javasolja a tudományos kutatás, az üzleti innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

Szerző

Új lovastúra-útvonalak nyíltak a Pilisben

Új lovastúra-útvonalak nyíltak a Pilisben: mintegy 56 kilométernyi erdei lovastúra-útvonalat jelöltek ki, és 4 nyári istállót építettek, így már lóháton is kényelmesen bejárhatók a Visegrádi-hegység legszebb részei - mondta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő kommunikációs előadója

Hozzátette: az istállók mindenütt a már meglévő erdei szálláshelyek mellett épültek, így hosszabb több napos túrák is tervezhetőek. Az útvonalakat azonban kifejezetten gyakorlott lovasoknak és lovascsoportoknak ajánlják.

Az úthálózat ingyenesen használható, az istállók használatáért minimális díjat kell fizetni, ahogy a szállásért is fizetni kell.
Kitért arra, hogy a Pilisi Parkerdő szakemberei az ország leglátogatottabb erdejeit kezelik. Az Országos Erdészeti Egyesület adatai szerint évente 25 millió látogatót fogadnak, akik közül másfél millióan kerékpárral érkeznek. A közép-magyarországi régióba félmillióan lóháton érkeznek, az erdei lovas úthálózat kiépítésével valós igényt szolgálnak ki.

Szerző

Újabb részletek a negyedik Orbán-kormányról

Publikálás dátuma
2018.05.06. 12:54
Gulyás Gergely FOTÓ: Tóth Gergő
Havi rendszerességgel tematikus, kifejezetten az európai uniós kérdésekkel foglalkozó kormányülések lesznek. Rogán portfóliója a turizmussal bővül.

Aki esetleg aggódott volna, hogy Lázár János távozásával megszűnnek a kormányinfók, annak megnyugtató lehet a Gulyás Gergellyel, a kormánybarát Mandiner által készített interjú, amelyben a Miniszterelnökség élén Lázárt váltó fideszes politikus a kormányinfók folytatását ígéri. „A sajtó tájékoztatása a kormányülésekről továbbra is a Miniszterelnökség feladata marad. Lázár János a kormányinfókkal műfajt teremtett, ami a politikában komoly teljesítmény, ezért e jó gyakorlat folytatásra érdemes.” - fogalmazott Gulyás Gergely.

Az interjúból emellett az is kiderül: a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Orbán Balázs lesz. Az általa vezetett államtitkárság lesz felelős a stratégiaalkotásért, a kormányon belül működő stratégiai kabinet tartalmi előkészítéséért. Az európai uniós ügyek, az európai intézményekkel való kapcsolattartás szintén a Miniszterelnökséghez fog tartozni. Ennek a területnek a miniszterelnök és a kormány is kiemelt jelentőséget tulajdonít, ez azt jelenti, hogy havi rendszerességgel tematikus, kifejezetten az európai uniós kérdésekkel foglalkozó kormányülések lesznek.

A teljes területi közigazgatásért való felügyelet továbbra is a Miniszterelnökség feladata lesz, Tuzson Bence jelenlegi kommunikációs államtitkár vezetésével. Létrejön egy Budapestért és az agglomerációért felelős szervezeti egység is a Miniszterelnökségen, amelyet Fürjes Balázs fog vezetni. A Miniszterelnökséghez tartozik majd a Modern Városok Program, valamint az újonnan induló Modern Falvak Program, ezért a területért kormánybiztosként Gyopáros Alpár csornai képviselő lesz felelős. 

Rogán Antal portfoliója a turizmussal fog bővülni, de lényegét tekintve ő az eddigiekhez hasonló feladatot lát el, amelynek legfontosabb része, hogy továbbra is ő a miniszterelnök kabinetfőnöke – fogalmazott Gulyás. Azt is elmondta: a Miniszterelnöki Kormányirodát közvetlenül a miniszterelnök fogja irányítani, a kormányiroda élén pedig Bíró Marcell államtitkár áll majd. A miniszterelnöki kormányiroda a napi kormányzati munka szervezéséért, a döntések előkészítéséért és végrehajtásáért lesz felelős, tehát a kormányzással kapcsolatos szervezési és végrehajtási feladatok közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá kerülnek.

Az interjúban felvetik a kérdést: hozzányúlnak-e majd a kétharmad birtokában az igazságszolgáltatáshoz? Erre Gulyás először kitérő választ ad, mondván: nem az igazságügyi tárcát fogja vezetni, tehát nem illetékes a kérdés megválaszolásában. Majd az újabb kérdésre: „ A bíróságok igazgatásának központi feladatai maradnak az Országos Bírósági Hivatalnál vagy átkerülnek az Igazságügyi Minisztériumhoz vagy a Miniszterelnökséghez?” azt válaszolja, semmilyen törvénytervezet nincs a frakció vagy a kormány előtt. „Nekünk az az érdekünk, hogy stabil, független, jó színvonalú bíráskodás legyen Magyarországon” - állítja, megjegyezve: „ha bármit lehet javítani a helyzeten, akkor azon érdemes gondolkozni, de kész tervekről, vagy koncepcióról nem tudok.” 

Az 1990 előtt is ítélkező bírók nyugdíjba küldését illetően azt mondta: ez minden alapot nélkülöz. „Aki 1990 előtt bíró volt, azt ezért semmilyen vád nem érheti, hiszen pontosan tudjuk, hogy a '70-es évektől kezdve semmilyen állampárttal való együttműködésre nem volt szükség ahhoz, hogy valaki bíró lehessen. A '80-as években a bírói kar az akkori nem jogállami körülmények között kifejezetten színvonalas jogszolgáltatásra volt képes.”

Cáfolta azt is, hogy hozzányúlnának az önkormányzatokhoz, hogy megszüntetnék a kétezer főnél kisebb településeken az önkormányzatiságot.

A kormányalakításról korábban itt írtunk.

Szerző