Bár áprilisban Andrea Nahlest választották meg az SPD élére, túlzás lenne azt állítani, hogy azóta nyugalom költözött volna a német szociáldemokraták életébe. A párt ugyanis mind az INSA, mind a Forsa ügynökség legutóbbi felmérése szerint mindössze 17 százalékon áll, vagyis valamennyire még vissza is esett márciushoz képest. Az INSA mérései szerint ráadásul mindössze 2,5 százalékkal előzi meg a jobboldali radikális Alternatívát (AfD). Joggal vetődik fel a kérdés: hogy lesz képes megújulni, ha közben a kormány tagja?
Nyilvánvaló, hogy az SPD-ben a gyatra közvélemény-kutatási adatok hatására tovább folyik majd a vita arról, milyen irányvonalat kövessen a jövőben, s ebben fontos szerepet szán magának Kevin Kühnert. Az ifjú szociáldemokraták vezetője januárban még amellett kampányolt, hogy az SPD tagsága mondjon nemet az újabb uniópártokkal kötendő nagykoalícióra. Kühnert gyújtó hangú beszédekben érvelt a CDU/CSU-val folytatandó közös kormányzás ellen, egy baloldali réteg már-már rocksztárként ünnepelte. Az ifjú szociáldemokraták vezetője ugyan nem érte el célját, mivel a tagság kétharmada voksolt a nagykoalíció folytatására, továbbra is aktív politikát folytat. Nahlessal kapcsolatban is kifejtette nézeteit, mint fogalmazott, nincs száz százalékig meggyőződve a korábbi frakcióvezető rátermettségéről, hozzátette azonban, megadja neki az esélyt. Azt is közölte, ő is Nahlesre szavazott a pártelnök-választáson, bár ezt nem lelkesedésből tette.
Kühnert nem tagadja, nem ért egyet a jelenlegi irányvonallal. A Handelsblattban írt vendégkommentárjában kifejtette: miután a Balpárt vezetése tisztújításon esik át júniusban, a lehető leghamarabb tárgyalnia kell egymással az SPD, a Balpárt és a Zöldek elnökségének egy baloldali együttműködés lehetőségeiről. Kevin Kühnert már a következő parlamenti választásra gondolva úgy véli, az AfD térnyerésének megakadályozása csak úgy képzelhető el, ha a baloldal összefog.
A Zöldek azonban igen hamar beintettek neki. Dieter Janecek, a környezetvédők egyik politikusa azt közölte, baloldali együttműködés nem képzelhető el kizárólag egy új szociálpolitika mentén, hanem minden pártnak hitet kell tennie az Európai Unió mellett, tisztáznia kell viszonyát a szabadkereskedelemmel, valamint ökológiai szempontból „radikálisan kell gondolkodnia”. Janecek úgy véli, hogy a szociáldemokraták az EU-t érintő kérdésekben sokkal inkább egyetértenek az uniópártok egy részével, mint a Zöldekkel. Hiányolja az SPD-től a hiteles környezetvédelmi politikát is. Ez azt is jelzi, a szociáldemokraták megújulása sokkal nehezebben halad majd a vártnál.
