Berlinben is késik a baloldali összefogás

Publikálás dátuma
2018.05.07. 07:33
Kevin Kühnert összefogáspárti - A Zöldekre és a Balpártra is tekint Fotó: Michael Kappeler

Bár áprilisban Andrea Nahlest választották meg az SPD élére, túlzás lenne azt állítani, hogy azóta nyugalom költözött volna a német szociáldemokraták életébe. A párt ugyanis mind az INSA, mind a Forsa ügynökség legutóbbi felmérése szerint mindössze 17 százalékon áll, vagyis valamennyire még vissza is esett márciushoz képest. Az INSA mérései szerint ráadásul mindössze 2,5 százalékkal előzi meg a jobboldali radikális Alternatívát (AfD). Joggal vetődik fel a kérdés: hogy lesz képes megújulni, ha közben a kormány tagja?

Nyilvánvaló, hogy az SPD-ben a gyatra közvélemény-kutatási adatok hatására tovább folyik majd a vita arról, milyen irányvonalat kövessen a jövőben, s ebben fontos szerepet szán magának Kevin Kühnert. Az ifjú szociáldemokraták vezetője januárban még amellett kampányolt, hogy az SPD tagsága mondjon nemet az újabb uniópártokkal kötendő nagykoalícióra. Kühnert gyújtó hangú beszédekben érvelt a CDU/CSU-val folytatandó közös kormányzás ellen, egy baloldali réteg már-már rocksztárként ünnepelte. Az ifjú szociáldemokraták vezetője ugyan nem érte el célját, mivel a tagság kétharmada voksolt a nagykoalíció folytatására, továbbra is aktív politikát folytat. Nahlessal kapcsolatban is kifejtette nézeteit, mint fogalmazott, nincs száz százalékig meggyőződve a korábbi frakcióvezető rátermettségéről, hozzátette azonban, megadja neki az esélyt. Azt is közölte, ő is Nahlesre szavazott a pártelnök-választáson, bár ezt nem lelkesedésből tette.

Kühnert nem tagadja, nem ért egyet a jelenlegi irányvonallal. A Handelsblattban írt vendégkommentárjában kifejtette: miután a Balpárt vezetése tisztújításon esik át júniusban, a lehető leghamarabb tárgyalnia kell egymással az SPD, a Balpárt és a Zöldek elnökségének egy baloldali együttműködés lehetőségeiről. Kevin Kühnert már a következő parlamenti választásra gondolva úgy véli, az AfD térnyerésének megakadályozása csak úgy képzelhető el, ha a baloldal összefog.

A Zöldek azonban igen hamar beintettek neki. Dieter Janecek, a környezetvédők egyik politikusa azt közölte, baloldali együttműködés nem képzelhető el kizárólag egy új szociálpolitika mentén, hanem minden pártnak hitet kell tennie az Európai Unió mellett, tisztáznia kell viszonyát a szabadkereskedelemmel, valamint ökológiai szempontból „radikálisan kell gondolkodnia”. Janecek úgy véli, hogy a szociáldemokraták az EU-t érintő kérdésekben sokkal inkább egyetértenek az uniópártok egy részével, mint a Zöldekkel. Hiányolja az SPD-től a hiteles környezetvédelmi politikát is. Ez azt is jelzi, a szociáldemokraták megújulása sokkal nehezebben halad majd a vártnál.

Szerző

Csökkentett családi pótlék külföldieknek

Publikálás dátuma
2018.05.07. 07:26
A megfelezett osztrák pótlék is több, mint ami Magyarországon jár. FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

„Ha kevesebb családi pótlékot fizetnek az Ausztriában dolgozó uniós állampolgárok azon kiskorú gyermekei után, akik saját hazájukban élnek, akkor miért nem fizetnek kevesebb nyugdíjat azoknak az osztrák állampolgároknak, akik például Magyarországon élik nyugdíjas éveiket?” – tette fel a kérdést az osztrák televízióban Armin Wolf újságíró a vendégként meghívott Gernot Blümel kancelláriaminiszternek. Az uniós kérdésekkel is foglalkozó politikus, Sebastian Kurz kancellár egyik legjobb barátja egyetlen érvet ismételt, hogy tudniillik Bulgáriában és Romániában is alacsonyabb az életszínvonal, mint Ausztriában, ha ott fizetnének ugyanannyit családi pótlékra, akkor valójában az ott élő kiskorúak több pénzt kapnának, jobban élnének, mint az osztrák gyerekek.

Megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy akkor miért fizetnek az osztrákokkal azonos társadalombiztosítást a külföldi gyerekek Ausztriában dolgozó szülei. Arra sem tudott magyarázatot adni: miért ragaszkodik a kormány a családi pótlék csökkentéséhez, amikor nem csupán az EU jelezte, hogy a kezdeményezést nem tartja összehangolhatónak az egyenlő eljárásra vonatkozó uniós szabályokkal, de Ausztrián belül is csekély szakmai támogatója akad a javaslatnak.

A tavaly megbukott szociáldemokrata-néppárti kormány nem fogadta el az akkor külügyminiszterként tevékenykedő Sebastian Kurz csökkentési javaslatát, a decemberben alakult új koalíció szélsőjobboldali pártja, az FPÖ viszont lelkesen támogatja a megkülönböztetést. A kormány múlt heti ülésén egyhangúan el is fogadták, hogy a 2018 második felében esedékes osztrák uniós elnökséget követően, 2019-ben terjesztik a parlament elé a törvényjavaslatot. Az ellenzéki pártok egységesen elutasították a kezdeményezést, a Neos liberális párt vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi pótlék csökkentése például több ezer szlovákiai asszonyt állít dilemma elé, pedig az ő vállukon nyugszik az osztrák idős állampolgárok otthoni, 24 órás ápolása. Közgazdászok arra hívják fel a figyelmet, hogy a pótlék indexálásával Ausztria 100 millió eurót takarít meg összesen, ami a tavalyi 77 milliárd eurós költségvetés alig egy ezrelékének felel meg.

A változtatás a mintegy negyvenezer érintett magyar gyerek esetében azt jelenti, hogy egyenként 93,61 eurót fizet utánuk majd Ausztria, szemben a jelenlegi 172,40 euróval. A csökkentett összeg, állítja az osztrák kormány, még mindig nagyobb, mint amennyit a külföldi uniós ország fizet az ottani gyermekek után. A Der Standard című napilap adatai szerint a családi pótlék legnagyobb hányadát, 80 millió eurót Magyarország kapta 2016-ban.

Csökkentett családi pótlék külföldieknek

Publikálás dátuma
2018.05.07. 07:26
A megfelezett osztrák pótlék is több, mint ami Magyarországon jár. FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

„Ha kevesebb családi pótlékot fizetnek az Ausztriában dolgozó uniós állampolgárok azon kiskorú gyermekei után, akik saját hazájukban élnek, akkor miért nem fizetnek kevesebb nyugdíjat azoknak az osztrák állampolgároknak, akik például Magyarországon élik nyugdíjas éveiket?” – tette fel a kérdést az osztrák televízióban Armin Wolf újságíró a vendégként meghívott Gernot Blümel kancelláriaminiszternek. Az uniós kérdésekkel is foglalkozó politikus, Sebastian Kurz kancellár egyik legjobb barátja egyetlen érvet ismételt, hogy tudniillik Bulgáriában és Romániában is alacsonyabb az életszínvonal, mint Ausztriában, ha ott fizetnének ugyanannyit családi pótlékra, akkor valójában az ott élő kiskorúak több pénzt kapnának, jobban élnének, mint az osztrák gyerekek.

Megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy akkor miért fizetnek az osztrákokkal azonos társadalombiztosítást a külföldi gyerekek Ausztriában dolgozó szülei. Arra sem tudott magyarázatot adni: miért ragaszkodik a kormány a családi pótlék csökkentéséhez, amikor nem csupán az EU jelezte, hogy a kezdeményezést nem tartja összehangolhatónak az egyenlő eljárásra vonatkozó uniós szabályokkal, de Ausztrián belül is csekély szakmai támogatója akad a javaslatnak.

A tavaly megbukott szociáldemokrata-néppárti kormány nem fogadta el az akkor külügyminiszterként tevékenykedő Sebastian Kurz csökkentési javaslatát, a decemberben alakult új koalíció szélsőjobboldali pártja, az FPÖ viszont lelkesen támogatja a megkülönböztetést. A kormány múlt heti ülésén egyhangúan el is fogadták, hogy a 2018 második felében esedékes osztrák uniós elnökséget követően, 2019-ben terjesztik a parlament elé a törvényjavaslatot. Az ellenzéki pártok egységesen elutasították a kezdeményezést, a Neos liberális párt vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi pótlék csökkentése például több ezer szlovákiai asszonyt állít dilemma elé, pedig az ő vállukon nyugszik az osztrák idős állampolgárok otthoni, 24 órás ápolása. Közgazdászok arra hívják fel a figyelmet, hogy a pótlék indexálásával Ausztria 100 millió eurót takarít meg összesen, ami a tavalyi 77 milliárd eurós költségvetés alig egy ezrelékének felel meg.

A változtatás a mintegy negyvenezer érintett magyar gyerek esetében azt jelenti, hogy egyenként 93,61 eurót fizet utánuk majd Ausztria, szemben a jelenlegi 172,40 euróval. A csökkentett összeg, állítja az osztrák kormány, még mindig nagyobb, mint amennyit a külföldi uniós ország fizet az ottani gyermekek után. A Der Standard című napilap adatai szerint a családi pótlék legnagyobb hányadát, 80 millió eurót Magyarország kapta 2016-ban.