Berlinben is késik a baloldali összefogás

Publikálás dátuma
2018.05.07 07:33
Kevin Kühnert összefogáspárti - A Zöldekre és a Balpártra is tekint Fotó: Michael Kappeler

Bár áprilisban Andrea Nahlest választották meg az SPD élére, túlzás lenne azt állítani, hogy azóta nyugalom költözött volna a német szociáldemokraták életébe. A párt ugyanis mind az INSA, mind a Forsa ügynökség legutóbbi felmérése szerint mindössze 17 százalékon áll, vagyis valamennyire még vissza is esett márciushoz képest. Az INSA mérései szerint ráadásul mindössze 2,5 százalékkal előzi meg a jobboldali radikális Alternatívát (AfD). Joggal vetődik fel a kérdés: hogy lesz képes megújulni, ha közben a kormány tagja?

Nyilvánvaló, hogy az SPD-ben a gyatra közvélemény-kutatási adatok hatására tovább folyik majd a vita arról, milyen irányvonalat kövessen a jövőben, s ebben fontos szerepet szán magának Kevin Kühnert. Az ifjú szociáldemokraták vezetője januárban még amellett kampányolt, hogy az SPD tagsága mondjon nemet az újabb uniópártokkal kötendő nagykoalícióra. Kühnert gyújtó hangú beszédekben érvelt a CDU/CSU-val folytatandó közös kormányzás ellen, egy baloldali réteg már-már rocksztárként ünnepelte. Az ifjú szociáldemokraták vezetője ugyan nem érte el célját, mivel a tagság kétharmada voksolt a nagykoalíció folytatására, továbbra is aktív politikát folytat. Nahlessal kapcsolatban is kifejtette nézeteit, mint fogalmazott, nincs száz százalékig meggyőződve a korábbi frakcióvezető rátermettségéről, hozzátette azonban, megadja neki az esélyt. Azt is közölte, ő is Nahlesre szavazott a pártelnök-választáson, bár ezt nem lelkesedésből tette.

Kühnert nem tagadja, nem ért egyet a jelenlegi irányvonallal. A Handelsblattban írt vendégkommentárjában kifejtette: miután a Balpárt vezetése tisztújításon esik át júniusban, a lehető leghamarabb tárgyalnia kell egymással az SPD, a Balpárt és a Zöldek elnökségének egy baloldali együttműködés lehetőségeiről. Kevin Kühnert már a következő parlamenti választásra gondolva úgy véli, az AfD térnyerésének megakadályozása csak úgy képzelhető el, ha a baloldal összefog.

A Zöldek azonban igen hamar beintettek neki. Dieter Janecek, a környezetvédők egyik politikusa azt közölte, baloldali együttműködés nem képzelhető el kizárólag egy új szociálpolitika mentén, hanem minden pártnak hitet kell tennie az Európai Unió mellett, tisztáznia kell viszonyát a szabadkereskedelemmel, valamint ökológiai szempontból „radikálisan kell gondolkodnia”. Janecek úgy véli, hogy a szociáldemokraták az EU-t érintő kérdésekben sokkal inkább egyetértenek az uniópártok egy részével, mint a Zöldekkel. Hiányolja az SPD-től a hiteles környezetvédelmi politikát is. Ez azt is jelzi, a szociáldemokraták megújulása sokkal nehezebben halad majd a vártnál.

Szerző

A profit mindenek felett

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:00

Fotó: AFP/ JOSEP LAGO
Egyre több mérkőzésen kell pályára lépniük a labdarúgóknak, a Nemzetközi (FIFA)- és az Európai (UEFA) Labdarúgó-szövetség a nagyobb bevétel reményében növeli a mérkőzések számát.
Szinte már elviselhetetlen fizikai terhelésnek vannak kitéve a labdarúgók – különösen a világ élvonalába tartozók -, mivel a FIFA és a UEFA a nagyobb televíziós bevételek reményében rendszeresen változtat a különböző sorozatok lebonyolításán. Több pénzhez úgy juthatnak a csapatok, ha emelkedik a televízióban látható meccsek száma.
A nagy klubok – szintén a több profit reményében – a bajnoki szünetben Ázsiában vagy Amerikában játszanak hírverő meccseket. És természetesen ott is a sztárokat akarja látni a közönség, Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi egy év alatt 65-70 találkozón lép pályára. Elképesztő terhelés mindez, amihez hozzájön több tízezer kilométer utazás is.
Markus de Marées, kölni sporttudós a fizikai terhelés testre gyakorolt hatását kutatja. Szerinte a játékosok elérték fizikai teljesítő-képességük határát, amit nem lehet tovább feszíteni, még a plusz bevétel reményében sem.
„Muszáj határt szabni a terhelésnek, nem lehet annyit edzeni, hogy ezt komoly sérülés nélkül végig lehessen csinálni – emelte ki a szakember. – A regenerálódás elősegítésével, megfelelő táplálkozással javítható a futballisták fizikai teljesítő képessége, de itt is vannak határok. Sokan példálóznak az észak-amerikai profi kosárlabda- vagy jégkorongbajnoksággal, ahol két naponta lépnek pályára a csapatok és több ezer kilométert utaznak közben. Ez is elképesztő terhelés, nem vitás, de ott egyrészt napjainkban már minden játékosnak szinte saját orvosi stábja van, amely minden részletre sokkal jobban figyel és hamarabb reagál, mint a futballban. Másrészt, gyakran előfordul, hogy menet közben valaki egy-két hetet kihagy. Hivatalosan azt mondják, sérülés miatt, de a valóságban csak pihentetik a játékosokat, mert másképp nem lehet végigcsinálni egy szezont.”

Több csapat lehet a BL csoportkörében

Az UEFA készített egy tervezetet a Bajnokok Ligája csoportkörében szereplők létszámának emeléséről, ez azonban egyelőre még csak munkaanyag. Az elképzelés szerint az eddigi 32 helyett 48 együttes szerepelne a főtáblán és az eddigi négyes helyett hatos csoportokban zajlanának az előcsatározások. Ez a lebonyolítás csak úgy megvalósítható, ha a hétvégékre is tesznek játéknapokat. Ezzel a tervezett változtatással az UEFA minimum százmillió euró plusz bevételre számít a közvetítési jogok értékesítéséből. A tervezetet jóvá kell hagyniuk a kluboknak és utána az UEFA közgyűlésének is. A jelenlegi televíziós szerződések 2021-ig érvényesek, addig nincs lehetőség a módosításra. A következő három évre készülő új megállapodásokat azonban már a lebonyolítási rendszer függvényében lehet megkötni. Az európai élklubok egyelőre egyeztetnek egymással erről a tervezetről. 

Negyvennyolc válogatott a vb-n

A bő három és fél év múlva megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságon várhatóan már negyvennyolc válogatott lép pályára. Gianni Infantino, a FIFA elnöke ezt tényként könyveli el, bár a javaslatról még szavaznia kell a futballszervezet közgyűlésének. Bővítés esetén a rendező Katar a tervek szerint Omántól kap segítséget a torna lebonyolításában, amelyet szokatlan időpontban, a bevált június-július helyett novemberben rendeznek majd. Ez utóbbi már tény, a nyári 40-45 fokos hőségre hivatkozva tették át az időpontot a játékosok és a futballrajongók számára is rendkívül furcsa időpontra. Ha Katarban még nem, négy évvel később az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban sorra kerülő vb-n már mindenképpen 48 együttes lép pályára. A nagy nemzetek azzal a feltétellel fogadták el a módosítást, hogy a győzelem megszerzéséhez nem kell több mérkőzést játszani, mint korábban. A jelenlegi rendszerben a világbajnok francia együttes tavaly nyáron a három csoporttalálkozó után további négy meccset (nyolcaddöntő, negyeddöntő, elődöntő, döntő) játszott. A 48 csapatos vb-n tizenhat hármas csoportban kezdődnek a küzdelmek, mindenhonnan az első kettő jut tovább, az állva maradt harminckét együttes folytatja egyenes kieséses rendszerben a fináléig. A végső győztes így ugyanúgy hét mérkőzést játszik, mint korábban (eggyel kevesebb csoportmeccs, eggyel több összecsapás az egyenes kieséses szakaszban). A gondot az jelenti, hogy ebben a rendszerben óriási lehetőség van a végeredmény manipulálására, hiszen nem egy időben játszanak az együttesek az utolsó fordulóban. Egy csoportban összesen csak három mérkőzés lesz, az utolsón pályára lépő két együttes tudja úgy alakítani az eredményt, hogy kiejtse azt a válogatottat, amely nem játszik. Ezt csak abban az esetben lehet elkerülni, ha a záró játéknapon szabadnapos együttes az első két találkozóját megnyerte vagy egy győzelem mellett elért egy döntetlent is, mert ezekben az esetekben semmi esetre sem végez majd a harmadik, azaz kieső helyen. A FIFA számára ez kevésbé fontos, ahogy az sem számít, hogy eddig is több alacsony színvonalú találkozót lehetett látni a csoportkörben, ezek száma az újítás következtében nőni fog, hiszen hígul a mezőny. Az viszont fontos a döntéshozók számára, hogy az új rendszerben az eddigi 64 helyett 80 mérkőzést rendeznek a vb-n, ami minimum 300 millió euró plusz bevételt jelent a FIFA számára a televíziós közvetítési jogok eladásából. 

Klubvilágbajnokság 24 csapattal

Megváltozik a klub-világbajnokság lebonyolítása is. Hivatalos döntés még nincs, de ez már csak formalitás, hiszen a FIFA benyújtotta módosító indítványát a közgyűlésnek. Eddig decemberben a hat kontinens legerősebb nemzetközi kupasorozatának győztese mérte össze tudását decemberben a klub-vb-n, amelyet sokkal szerényebb érdeklődés kísért, mint a többi nagy sorozat (kontinenstornák, Bajnokok Ligája) meccseit. A FIFA elképzelése szerint 2021 nyarától eltörlik a Konföderációs Kupát, amit mindig egy évvel a vb előtt a házigazda országában rendeztek a kontinensbajnok válogatottak mellett a házigazda és a vb-címvédő részvételével. A Konföderációs Kupát váltja a 24 csapatos klub-vb. Az európaiak kijelentették, hogy ebben nem vesznek részt, nem engedik kizsigerelni a játékosokat. A Bayern München és a Juventus állt a tiltakozók élére. Változott a nagy klubok álláspontja, amikor a FIFA bejelentette: akár 400 millió eurót is kaphat a klubvilágbajnok. A Bayern és a Juventus is visszakozott, és jelezte, el gondolkodik ezen a lehetőségen. A jelenleg legjobban fizető Bajnokok Ligájában a győztes csapat 50-60 millió eurót tud keresni egy szezonban. 

Sorsolás politikai érdekek mentén

A csütörtökön kezdődött labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőkön 55 ország válogatottja próbál odaérni az Eb-részvételt garantáló első két helyre a csoportjában. Új résztvevő a mezőnyben Koszovó, de itt szerepel például Izrael is, amely Ázsiában fekszik. Az izraeliek 1994 óta játsszák Európában a selejtezőket és klubcsapataik a nemzetközi kupamérkőzéseket. Ennek oka, hogy a hatnapos és a jom kipuri háborúkat követően az arab országok politikai nyomást helyeztek az ázsiai futballszövetségre, kijelentették, hogy nem hajlandóak pályára lépni Izrael ellen. A szövetség 1974-ben ezért kizárta Izraelt. Az országot 20 évvel később az UEFA fölvette a tagjai közé, azóta játssza Izrael európai együttesek ellen a selejtezőit. Földrajzi fekvése miatt Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország részben van Európában, de az Eb-selejtezőkön szerepelnek az izlandiak, ciprusiak és örmények is, pedig ők teljes mértékben Európán kívüliek. A csoportbeosztások elkészítésénél az UEFA arra figyel, hogy egymással háborúban álló országok csapatai ne találkozhassanak, ezért úgy alakították a sorsolást, hogy Oroszország és Ukrajna ne kerüljön ugyanabba a csoportba. 
Frissítve: 2019.03.26 10:00

Brexit – Átvenné az irányítást a brit alsóház

Publikálás dátuma
2019.03.26 07:10

Fotó: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
A képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak a megállapodás különböző alternatíváiról.
Megszavazta hétfő éjjel a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak – egyelőre jogilag nem kötelező erővel – a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról. Az MTI összefoglalója szerint az indítvány, amelyet a kormányzó Konzervatív Párt egyik tekintélyes alsóházi képviselője, Sir Oliver Letwin terjesztett be, gyakorlatilag kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a Brexit-folyamat irányítását, és maga próbáljon valamilyen alternatív Brexit-forgatókönyv mögé többséget felsorakoztatni, így igyekezve kitörni a jelenlegi patthelyzetből. Az indítványra – amelyet a parlamenti vita és a szavazás előtt Theresa May miniszterelnök nem támogatott – 329, ellene 302 képviselő voksolt. A kimutatás szerint a beterjesztést 31 konzervatív képviselő is megszavazta, dacolva saját kormányával. A kormány ellenében jóváhagyott előterjesztés egyelőre arról intézkedik, hogy a szerdai alsóházi vitanap eredeti programját megváltoztatva a képviselők úgynevezett jelzésértékű – indikatív – szavazásokkal próbálnak kiutat keresni a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetből, úgy, hogy különféle alternatív Brexit-változatokat vitatnak meg és szavaznak is ezekről. Ez szinte példátlan a brit parlamentarizmus gyakorlatában, mivel rendszerint a kormány határozza meg, hogy milyen indítványokra biztosít parlamenti vitaidőt és szavazási lehetőséget. Az indikatív szavazások célja annak kiderítése, hogy milyen indítványok elfogadásához biztosítható reális eséllyel parlamenti többség – ha sikerül egyáltalán olyan megoldást kidolgozni, amely köré konszenzus teremthető.

„Nem kívánatos precedens”

Theresa May azonban már a Letwin-javaslat vitája és megszavazása előtti felszólalásában közölte, hogy ez „nem kívánatos precedens”, emellett olyan megoldásokat is eredményezhet, amelyekről például az EU még tárgyalni sem lenne hajlandó. A brit miniszterelnök kijelentette: mindezek alapján nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja. Az indikatív képviselői szavazások egyébként valóban nem kötelezik a kormányt cselekvésre. Hivatalosan egyelőre nem ismert, hogy a képviselők által kiharcolt szerdai vitanapon milyen alternatív Brexit-forgatókönyvek kerülhetnek napirendre, de az eddigi képviselői nyilatkozatokból következtethetően felmerülhet akár egy olyan Brexit-formula is, amely a kilépés után is vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot az Európai Unióval, vagy továbbra is érvényesítené az EU egységes belső piacának szabályrendszerét. Mindez a jelenlegi uniós szabályok alapján azzal is járna, hogy a brit kormánynak változatlanul el kellene fogadnia a szabad mozgás alapelvét. London azonban elsősorban éppen a bevándorlás feletti ellenőrzés visszaszerzésének igényével érvelve kíván kilépni az EU vámuniójából és belső piacáról is.

Valószínűleg elmarad a keddi szavazás

A londoni alsóház eddig kétszer utasította el igen jelentős – januárban 230 fős, két hete 149 fős – többséggel a kormány által az EU-val még novemberben elért Brexit-megállapodást. A kormányzati oldal keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt. E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. A kormány eredeti szándéka az volt, hogy a megállapodást kedden harmadszor is az alsóház elé terjeszti szavazásra, ez azonban nagy valószínűséggel elmarad, miután Theresa May hétfői alsóház felszólalásában kijelentette, hogy „a dolgok jelenlegi állása alapján” továbbra sincs meg a többség a házban a Brexit-egyezmény elfogadásához. A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház a héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban. A brit miniszterelnök pénteken egyenes utalást tett arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az egyezmény elfogadásához. Szombaton egymillióan tüntettek Londonban, a Hyde Park Corner és a Parliament Square között rendezett békés felvonuláson az Európai Unió elhagyása ellen.