Kilencéves kisfiúra támadt egy medve

Kilencéves kisfiúra támadt vasárnap este egy medve a székelyföldi Homoródremetén - közölte a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata.

A gyermek édesapjával együtt hajtotta be a legelőről a tehéncsordát, amikor a falu közelében egy medve támadt a gyermekre, akit a karján és a lábán is megsebesített. A kisfiút az édesapja és a medvére támadó kutyák mentették ki a vadállat karmai közül. A gyermeket a község polgármestere szállította be a székelyudvarhelyi kórházba, ahol az egyik karján és az egyik lábán elszenvedett sérülések miatt benntartották. 

A Hargita megyei önkormányzat korábban azt közölte, hogy szombaton Csíkkarcfalván egy borjút pusztított el egy gazdaságba betörő medve.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke az esetek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium mielőbb elfogadja a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott cselekvési tervet, melynek minisztériumi vitáját május 9-én tartják.

"Az elmúlt két napban két támadás történt Hargita megyében, és az előrejelzés szerint a túlszaporulat miatt komoly gondok várhatók az elkövetkező hetekben, a tavaszi hónapokban. Szükség van a megelőzésre, hisz az utólagos közbelépések mindig a sérülések és a károk után történnek" - idézte a közlemény Borboly Csabát.

A homoródremetei volt az idei második eset, amikor emberre támadt medve a székelyföldi Hargita megyében. Tavaly 18 személy sérült meg medvetámadás következtében a megyében.

Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Ezek azonban elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.

A szaktárca áprilisban közvitára bocsátotta a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott cselekvési tervet. A dokumentumtervezet megállapítja, hogy túlszaporodott a romániai medvepopuláció, és a populációszabályozás érdekében történő vadászatot is lehetővé teszi.

Szerző

Leváltják a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatóját

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:52
A Kiscelli Múzeum is a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik
A hírek szerint a főváros vezetése semmiképp sem akarta posztján tartani az előző igazgatót, a neves művészettörténész Farbaky Pétert. Utódját, Népessy Noémit még Bús Balázs polgármester "fedezte fel" Óbudán.
Az intézményt eddig vezető Farbaky Péter helyett Népessy Noémit javasolja Tarlós István főpolgármester a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatójának - tudta meg a hvg.hu. A portál szerint a tisztségért kiírt pályázaton a 11 tagú bíráló bizottságból heten Népessyt, az Óbudai Múzeum igazgatóját támogatták így a Fővárosi Közgyűlés előtt álló előterjesztés az ő kinevezését javasolja, ezt minden bizonnyal meg is szavazzák.
A BTM-hez tartozik a Vár-, a Kiscelli- és az Aquincumi Múzeum, illetve a Budapest Galéria.
A fővárosi vezetés a hvg.hu információi szerint az előző igazgatót, a neves művészettörténészt, Farbaky Pétert semmiképp sem akarta ismét főigazgatónak, ezért még a határidőt is meghosszabbították. Mint írják, nem tudni, miért nem támogatták a poszton maradását, hiszen mandátuma alatt növekedett a látogatószám, és volt néhány érdekes időszaki kiállítás is, mint például a Moszkva tér történetét feldolgozó. Farbaky ráadásul ügyesen lavírozott a kormány és a főváros szorításában, így látszólag politikai kifogás sem merülhetett fel vele szemben.
A hosszú főigazgatói "casting" során legalább öt-hat név merült fel, végül az Óbudai Múzeum igazgatóját találták meg a "szerepre".
Nem lesz könnyű dolga, mert az önkormányzat épp most adja el a Bálnát, így a BTM elveszíti a Budapest Galéria ott található korszerű, 800 négyzetméteres kiállítóterét, amit a Klotild-palota privatizációja következtében elveszített Kossuth Lajos utcai galéria helyett kapott.

Népessyre a hírek szerint még az Óbudai Múzeum muzeológusaként figyelt fel Bús Balázs polgármester, így lett az önkormányzat kulturális referense. 2008-ban már szakmai igazgatóként került vissza a múzeumba, ahol négy évvel később igazgató lett. Nagy szerepe volt abban, hogy Óbuda átvette a kerületben lévő, gazdátlanná vált textilipari gyűjteményt, és korszerű múzeumot hozott létre, amiért több szakmai díjat is kapott.
Ugyanakkor a két múzeumba 2017-ben összesen 1500-an váltottak jegyet, és összesen sem volt tízezer látogatójuk.
A HVG birtokába jutott pályázatában Népessy azt írta, a BTM-ben látszólag "megállt az idő", stratégiát, korszerű marketinget, dinamizmust ígért - igaz, konkrétumok nélkül.

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.