Olasz kormányalakítás: ha nincs megegyezés, szakértői kormány jöhet

Publikálás dátuma
2018.05.07 15:18
Matteo Salvini és Silvio Berlusconi sajtótájékoztatót tart az államfővel történt egyeztetés után. Fotó: Silvia Lore / NurPhoto
Fotó: /
Utolsó kísérletet tett az olasz államfő az új kormány létrehozására. Sergio Mattarella mindenképp elkerülné a gyors előrehozott választásokat.

Sergio Mattarella olasz elnök elvesztette a türelmét az olasz parlamenti pártokkal kapcsolatban. Az államfő utolsó kísérletet tett arra, hogy működőképes kormányt hozzon létre. Mattarella elsődleges célja: elkerülni az előrehozott parlamenti választást, hiszen szerinte ez hazárdjátékkal érne fel Olaszország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor számos az ország szempontjából igen fontos intézkedést kellene elfogadni, ráadásul semmi garancia sincs arra, hogy egy idő előtti voksolással sikerülne kiutat találni a jelenlegi, nem éppen biztató válságból. Az alapvető gond az, hogy míg korábban a bal- és a jobboldal határozta meg az ország belpolitikáját, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) felemelkedésével három olyan politikai blokk alakult ki, amelyek más és más ideológiát képviselnek és képtelenek a megegyezésre.

Kezdetben az M5S és a március 4-én megrendezett választáson az élen végzett jobboldali szövetség próbálkozott az új kabinet életre hívásával. A „csillagosok” kormányfőjelöltje, Luigi Di Maio egyezkedett erről Matteo Salvinivel, a voksoláson a legtöbb mandátumot szerzett jobboldali blokk vezetőjével, a jobboldali radikális Északi Liga (LN) vezetőjével. Két kérdésben azonban nem tudtak közös nevezőre jutni. Egyrészt abban, melyikük legyen a miniszterelnök, másrészt pedig Di Maio hiába követelte Salvinitől, hogy szabaduljon meg a számukra elfogadhatatlan Silvio Berlusconi személyétől. Di Maio egyébként hétvégén újra kísérletet tett a populista koalíció feltámasztásával, azt javasolta Salvininek, együtt döntsék el, ki legyen a következő miniszterelnök.

Miután az M5S és az LN egyezkedései zátonyra futottak, az Öt Csillag Mozgalom a választáson leszerepelt Demokrata Párttal (PD) kezdett tárgyalni. Hamar kiderült azonban, mennyire megosztott a PD. Miközben a párt új elnöke, Maurizio Martina hajlandónak mutatkozott az M5S-szel való kormányzati együttműködésre, a voksolást követően lemondani kényszerült pártelnök, volt miniszterelnök Matteo Renzi minden kooperáció lehetőségét elutasította, s ragaszkodott ahhoz, hogy a demokraták vonuljanak ellenzékbe. Mivel Renzi befolyása továbbra is óriási a párton belül, ezért az ő nézetei kerekedtek felül.

Ezután egyértelműen kiderült: patthelyzet alakult ki. Sergio Mattarella ezért hétfőre magához rendelte a pártvezetőket, hogy egy utolsó kísérletet tegyen a megegyezésre. Di Maio ugyan azt javasolta, már májusban tartsanak idő előtti voksolást, ezt azonban az államfő elutasította. Az M5S vezetőjének sietsége alighanem arra vezethető vissza, hogy bár a közvélemény-kutatások szerint a „csillagosok” nagyjából ugyanúgy szerepelnének, mint március elején, az egyes időközi választások ezzel szemben azt mutatták, hogy a párt felül van mérve. Egy előrehozott választás egyértelműen az Északi Ligának lenne a legjobb, amelyet már minden közvéleménykutató 20 százalék felett mér. Ettől függetlenül nem vehető készpénznek, hogy egy jobboldali koalíció elegendő mandátumot szerezne a kormányalakításhoz, mert a LN népszerűségének növekedésével egyúttel folyamatosan csökken a Berlusconi által fémjelzett Forza Italia támogatottsága.

Salvini azt javasolta az elnöknek, hogy decemberig egy jobboldali kormány maradjon hatalmon, így ezen idő alatt fogadnák el a költségvetési törvényt, valamint a választási reformot, amely – egy új voksolást követően – tisztább viszonyokat teremtene. Ezután pedig előrehozott voksolást rendeznének. Salvini süket fülekre talált felhívásával. Di Maio ugyanis ragaszkodna a június 24-én megrendezendő voksoláshoz.

Mattarella elképzeléseitől nem állna ugyan távol egy jobboldali kisebbségi kormány kinevezése, ettől függetlenül valószínűtlen az, hogy a pártok képesek legyenek erről közös nevezőre jutni. A legvalószínűbb, hogy az államfő szakértői kormányt nevez ki, amelynek feladata a legégetőbb törvények elfogadása lesz. Paolo Gentiloni hivatalban lévő miniszterelnök ezt úgy kommentálta: aki nemet mond az államfő elképzeléseire, az Olaszországra mond nemet.

Renzi igazolva érzi magát
Bár Luigi Di Maio a választási kampányban igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy pártja már nem euroszkeptikus, a jelek szerint erről nem mindenki gondolkodik így az Öt Csillag Mozgalomban. Alapítója, Beppe Grillo ugyanis a Putsch című folyóiratban kifejtette, miután nem létezik egységes Európa, s külön kezelendő az északi és déli országok költségvetése, ezért népszavazást kell kiírni az ország euróövezeti tagságáról. Hamar érkezett Matteo Renzi volt kormányfő válasza, aki szerint Grillo ezzel megerősítette őt: igaza volt abban, hogy elutasítja az együttműködést az M5S-szel.

2018.05.07 15:18
Frissítve: 2018.05.07 20:23

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51