Ismét Medvegyevet jelölte kormányfőnek Putyin

Ismét Dmitrij Medvegyevet jelölte az orosz kormány élére hétfőn Moszkvába a hivatalába frissen beiktatott Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A kormányfő kinevezését jóvá kell még hagynia az orosz parlament alsóházának is, amely vitát tart a kérdésről. A miniszterelnöki szék sorsa ugyanakkor biztosnak tekinthető, mert az Állami Dumában a kormányzó Egységes Oroszország pártnak háromnegyedes többsége van. Vjacseszlav Vologyin házelnök és a négy frakcióvezető hétfői tanácskozásán eldőlt, hogy a kormányfő kinevezéséről nyílt szavazást fognak tartani.

Az országot 2012 óta kormányzó előző Medvegyev-kabinet hétfőn az elnöki eskütételt követően mondott le. Előzőleg, vasárnap Putyin köszönetet mondott a miniszterek munkájáért, külön kiemelve az 52 éves Medvegyev érdemeit. A RIA Novosztyi hírügynökség hétfőn, szakértői véleményekre hivatkozva azt állította, hogy Medvegyev a kormánytagok kevesebb mint felét fogja lecserélni.

Medvegyev - Putyinhoz hasonlóan - a mai Szentpéterváron született, jogi végzettségű és a 90-es évek első felében Anatolij Szobcsaknak, az orosz "északi főváros" néhai polgármesterének apparátusában dolgozott. Egy faipari vállalatnál, jogi igazgatói minőségben tett kitérő után Medvegyev követte Moszkvába az 1999-ben miniszterelnökké kinevezett Putyint.

Még ugyanabban az évben, amikor a betegeskedő Borisz Jelcin elnök ügyvezető államfővé nevezte ki Putyint, Medvegyev a Kreml apparátusának második embere lett. A 2000-ben megtartott elnökválasztás kampányában ő irányította Putyin stábját. Medvegyev ezután a Gazprom földgázipari monopólium csúcsain töltött be pozíciókat, majd onnan továbblépve az elnöki adminisztráció vezetését vette át, később pedig az országos projektek végrehajtásáért felelős első miniszterelnök-helyettes lett.

2008-ban, amikor Putyin az alkotmányos korlátozás miatt, két egymást követő elnöki ciklust kitöltve már nem maradhatott tovább a Kremlben, Medvegyevet jelölte maga helyett az államfői posztra, maga pedig négy évig a miniszterelnöki posztot töltötte be. 2012-ben azután az orosz politikai tandem két tagja helyet cserélt egymással.

Elnökként Medvegyev egy Putyinnál nyugatosabb és a nemzetközi színtéren kompromisszumkészebb vezetőként pozícionálta magát. Olyanként, aki különös hangsúlyt fektet az ország modernizálására, az óvatos politikai reformokra és a korrupcióellenes harcra. Tavaly azonban, miniszterelnökként már éppen ő vált Alekszej Navalnij ellenzéki politikus korrupcióellenes kampányának célpontjává.

Dmitrij Medvegyev egyébként kormányfőként egyben az Egységes Oroszország párt elnöke is.

Szerző
2018.05.07 16:25
Frissítve: 2018.05.07 18:30

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56