Durván drágultak a balatoni nyaralók

Publikálás dátuma
2018.05.07 17:05
Illusztráció. Fotó: Kállai Márton
Fotó: /
A lakáspiaci fellendülés elérte a balatoni nyaralók piacát - hívja fel a figyelmet a 24.hu.

Siófok és Balatonfüred a legfelkapottabb: az itt épülő új lakások a már a budapesti négyzetméterárakkal vetekszenek. Nagyjából 900 lakás épül, négyzetméterenként 450 ezer és 1,4 millió közötti árakon. A használt-lakás árak is itt a legmagasabbak: jelenleg Füred kicsit drágább, ahol a családi házak négyzetméterára éppen meghaladta a 250 ezer forintot, míg 243 ezer forinttal Siófok némileg alatta marad.

A tópart közelében az átlagnál magasabb, attól távolabb már jóval alacsonyabb árak jellemzőek. A nyugati medencében, a két várostól távolodva csökken a családi házak négyzetméterára. A legtöbb településen négyzetméterenként 150 ezer forint az elmúlt egy évben kialakult ár. Badacsonyban és környékén, ennél magasabb, 190 ezer forintos fajlagos ár volt a meghatározó.

2018 első negyedében a legdrágább balatoni nyaraló 55 millióért kelt el az Otthon Centrumnál. A hétszobás nyaraló az északi part kedvelt településén, a Balatonparttól pár lépésre 2 éve várt új tulajdonosára. A partmenti felkapott üdülőhelyeken főleg 21-35 milliós ártartományban keltek el üdülőingatlanok. Az első negyedév során értékesített 2-4 szobás nyaralókhoz kisebb-nagyobb telek is tartozott. Ezért az árért jellemzően szerényebb állapotú, az 1960-as, 1970-es években épült ingatlanokat kaptak a vásárlók.

Ugyanakkor hárommillió forint alatt is történt nyaraló-adásvétel a Balaton környékén, igaz, a vízparttól messze. Leginkább Vas, Zala, Komárom-Esztergom megyében találunk jellemzően kis alapterületű, 1-2 helyiségből álló, vályog- vagy könnyűszerkezetes nyaralókat, 700-1000 négyzetméteres telekkel.

Szerző
2018.05.07 17:05

Újabb haladékot adna az online pénztárgép alkalmazására a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:50

Fotó: / Vajda József
Az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg az NGM.
Az elmúlt években rendre felmentést kaptak a közösségi közlekedési szolgáltatók az online pénztárgép rendeletnek megfelelő pénztárgépek alkalmazása alól, és ez nem lesz másként jövőre sem: egy jogszabálytervezet alapján az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – írja az mfor.hu. A tervezetben olvasható indoklás szerint a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok jogszabályi felhatalmazás alapján jelenleg még az online pénztárgép rendeletnek meg nem felelő pénztárgépeket üzemeltetnek. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adóalanyok is áttérhessenek az új, korszerű készülékekre,
„szükséges a megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért a régi gépek üzemeltethetőségére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítása indokolt”.
Ugyanezzel a szöveggel halasztják már évek óta az átállást ebben az adóalanyi körben – teszi hozzá a portál.
2018.12.12 16:50

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09