Nem kegyelmez a természet

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:40
Autókat is elsodort az Ankarára zúduló özönvíz Fotó: Anadolu Agency/Binnur Ege Gurun
Fotó: /
Homokvihar, áradás, vulkánkitörés. Nem nyugszik a Föld. A kérdés az, vannak-e összefüggések a jelenségek között, ami miatt több a halálos és sebesült áldozat.

Már 40 fölé emelkedett az észak-indiai Uttar Pradesh és Radzsasztán tartományokban pusztított homokvihar áldozatainak száma. Az embereknek ugyanis nem volt idejük elmenekülni a vad széllökések elől, amelyek romba döntötték házaikat, fákat téptek ki falvak, városok százaiban. A kidöntött fák által eltorlaszolt utak a mentést is nehezítették. A 130 kilométeres sebességű szél által felkapott por sötétségbe borította Észak-India több részét. Villámcsapások romboltak le sok házat, amelyekben a lakók éppen aludtak. Mritunjay Mohapatra, az indiai meteorológiai szolgálat főigazgatója szerint a nyári meleg ciklon-szerű légmozgást idézett elő Haryana állam felett. Az elszabadult viharokat az Eurázsiából érkező alacsony nyomású nedves levegő és a forróság találkozása idézte elő - tette hozzá Mahesh Palawat, egy Új-Delhi időjárás megfigyelő szervezet főmeteorológusa, aki megjegyezte, ilyen erősségű porviharok nem megszokottak errefelé. Radzshasztán nagy része sivatag, ahol már most 40 fok fölötti volt a hőmérséklet.

A Nature tudományos folyóirat egy 2011-es cikke szerint a levegőszennyezés és a globális változások miatti hőmérséklet-emelkedés a felelős a viharok vadabbá válásáért. Viharok mindazonáltal nem ritkák a monszunt megelőző időszakban, így de egy radzsahasztáni tisztviselő szerint ilyen erősségű még nem fordult elő az elmúlt húsz évben.

Nem sokkal az indiai katasztrófa után Törökországban történt váratlan esemény. Ankara Mamak kerületében számítottak ugyan a viharra, de azt várták szombat délután, hogy ez három órán át tart majd. Mindössze kilenc perc azonban elég volt arra, hogy a víz elöntse a városrészt. Hat ember sérült meg, és 160 autót rongált meg a természeti csapás, amelyről Mustafa Tuna, Ankara polgármestere azt mondta, ilyent még sosem láttak.

Ezek után Mika Jánost, az Eszterházy Károly Egyetem professzorát, éghajlatkutatót kérdeztük arról, levonhatók-e olyan következtetések ezekből az időjárási eseményekből, amelyek valamilyen tendenciát sejtetnek. A porviharról a szakember elmondta, arra a területre jellemző a szárazság. Az ilyen esemény annak következménye, hogy hosszú ideig nem esik az eső, közben a párolgás szárítja a talajt, amelyben nincs víz, hogy összetartsa. A port így a szél könnyebben felkapja. A Radzsasztáni sivatagban 40 foknál jóval magasabb is lehet a hőmérséklet, a híradásokban 55 fok is előfordult, ennek a szárazság is az oka, ilyenkor a hőmérséklet gyorsabban meglódul. Ez a magyarországi homokos területeken is előfordul, ha nem is ilyen mértékben. Mika János elmondta, a szélsőségek esetében nem könnyű átlátni a tendenciákat, az egymáshoz hasonló folyamatok áttekintéséhez több évtized kellene, hogy kiderüljön, tényleg megváltoztak-e a dolgok. De azt például látjuk, hogy miközben 2002 és 2013 között a levegő hőmérséklete nem nagyon emelkedett, az óceánoké igen: a víz nyelte el azt a többlet hőt, amely a Földön, az üvegházhatású gázok miatt keletkezett. A levegő két méter magasságban mért hőmérséklete azelőtt nagyon sokáig az elvárásoknak megfelelően emelkedett, de nincs olyan modellünk, amely jelezte a volna a várt melegedés ilyen hosszú elmaradását. A hő másképpen oszlott el, mint ahogy számították – magyarázta a kutató. Most azt látjuk, a 2014-17 közötti években a levegő melegedése sokat behozott abból, ami az előző 11 évben elmaradt. Ami Ankarában történt, az a mérsékelt égövben tendenciának tekinthető: átlagosan szárazabb az idő, kevesebb a csapadék, de az rövidebb idő alatt hullik le, nagyobb mennyiségben. Ezt a jelenséget is megfigyelhetjük hazánkban is. Hogy ott ilyen nagyon nagy mennyiség esett hirtelen, annak az lehet az oka, hogy a levegő páratartalma – délebbre járunk – igen magas, ez zúdulhatott a városra a heves záporban – tudtuk meg Mika Jánostól.

Menekülés a tűzhányó közeléből
A Hawaii szigetén csütörtökön a Kilauea vulkán kitörésekor nem csak a kráterből, hanem a legalább tíz helyen megnyílt földből is több méter magasra tört ki a láva. A polgári védelem ezeket „aktív vulkáni szökőkutaknak” nevezte. Némelyik kilövellés a száz méteres magasságot is elérte. A lakosságot azért is felszólították, hogy hagyja el a környéket, mert a levegőben extrém magas volt a mérgező kéndioxid tartalom, ami akkor is veszélyes lehet, ha már a lávafolyamok megálltak. Eddig 26 otthon semmisült meg, utak mentek tönkre, legalább 1700 ember lakókörnyezetében, míg mielőtt evakuálták volna őket a múlt héten. A kitörések mellett földrengések is sújtották a szigetet, az egyik, egy 6,9-es a legerősebb volt az elmúlt negyven évben, ezek nehezítették a mentést. A rengések nyomán komoly cunami veszély nem fenyeget. A Kilauea vulkán, amely a legaktívabb Hawaiin, a többi tűzhányóval ellentétben szélesen terül el. Ennek oka, hogy a folyékony bazalt, amelyet kilövell, inkább pajzs formában terül szét.

2018.05.08 07:40

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00