Nem kegyelmez a természet

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:40
Autókat is elsodort az Ankarára zúduló özönvíz Fotó: Anadolu Agency/Binnur Ege Gurun
Fotó: /
Homokvihar, áradás, vulkánkitörés. Nem nyugszik a Föld. A kérdés az, vannak-e összefüggések a jelenségek között, ami miatt több a halálos és sebesült áldozat.

Már 40 fölé emelkedett az észak-indiai Uttar Pradesh és Radzsasztán tartományokban pusztított homokvihar áldozatainak száma. Az embereknek ugyanis nem volt idejük elmenekülni a vad széllökések elől, amelyek romba döntötték házaikat, fákat téptek ki falvak, városok százaiban. A kidöntött fák által eltorlaszolt utak a mentést is nehezítették. A 130 kilométeres sebességű szél által felkapott por sötétségbe borította Észak-India több részét. Villámcsapások romboltak le sok házat, amelyekben a lakók éppen aludtak. Mritunjay Mohapatra, az indiai meteorológiai szolgálat főigazgatója szerint a nyári meleg ciklon-szerű légmozgást idézett elő Haryana állam felett. Az elszabadult viharokat az Eurázsiából érkező alacsony nyomású nedves levegő és a forróság találkozása idézte elő - tette hozzá Mahesh Palawat, egy Új-Delhi időjárás megfigyelő szervezet főmeteorológusa, aki megjegyezte, ilyen erősségű porviharok nem megszokottak errefelé. Radzshasztán nagy része sivatag, ahol már most 40 fok fölötti volt a hőmérséklet.

A Nature tudományos folyóirat egy 2011-es cikke szerint a levegőszennyezés és a globális változások miatti hőmérséklet-emelkedés a felelős a viharok vadabbá válásáért. Viharok mindazonáltal nem ritkák a monszunt megelőző időszakban, így de egy radzsahasztáni tisztviselő szerint ilyen erősségű még nem fordult elő az elmúlt húsz évben.

Nem sokkal az indiai katasztrófa után Törökországban történt váratlan esemény. Ankara Mamak kerületében számítottak ugyan a viharra, de azt várták szombat délután, hogy ez három órán át tart majd. Mindössze kilenc perc azonban elég volt arra, hogy a víz elöntse a városrészt. Hat ember sérült meg, és 160 autót rongált meg a természeti csapás, amelyről Mustafa Tuna, Ankara polgármestere azt mondta, ilyent még sosem láttak.

Ezek után Mika Jánost, az Eszterházy Károly Egyetem professzorát, éghajlatkutatót kérdeztük arról, levonhatók-e olyan következtetések ezekből az időjárási eseményekből, amelyek valamilyen tendenciát sejtetnek. A porviharról a szakember elmondta, arra a területre jellemző a szárazság. Az ilyen esemény annak következménye, hogy hosszú ideig nem esik az eső, közben a párolgás szárítja a talajt, amelyben nincs víz, hogy összetartsa. A port így a szél könnyebben felkapja. A Radzsasztáni sivatagban 40 foknál jóval magasabb is lehet a hőmérséklet, a híradásokban 55 fok is előfordult, ennek a szárazság is az oka, ilyenkor a hőmérséklet gyorsabban meglódul. Ez a magyarországi homokos területeken is előfordul, ha nem is ilyen mértékben. Mika János elmondta, a szélsőségek esetében nem könnyű átlátni a tendenciákat, az egymáshoz hasonló folyamatok áttekintéséhez több évtized kellene, hogy kiderüljön, tényleg megváltoztak-e a dolgok. De azt például látjuk, hogy miközben 2002 és 2013 között a levegő hőmérséklete nem nagyon emelkedett, az óceánoké igen: a víz nyelte el azt a többlet hőt, amely a Földön, az üvegházhatású gázok miatt keletkezett. A levegő két méter magasságban mért hőmérséklete azelőtt nagyon sokáig az elvárásoknak megfelelően emelkedett, de nincs olyan modellünk, amely jelezte a volna a várt melegedés ilyen hosszú elmaradását. A hő másképpen oszlott el, mint ahogy számították – magyarázta a kutató. Most azt látjuk, a 2014-17 közötti években a levegő melegedése sokat behozott abból, ami az előző 11 évben elmaradt. Ami Ankarában történt, az a mérsékelt égövben tendenciának tekinthető: átlagosan szárazabb az idő, kevesebb a csapadék, de az rövidebb idő alatt hullik le, nagyobb mennyiségben. Ezt a jelenséget is megfigyelhetjük hazánkban is. Hogy ott ilyen nagyon nagy mennyiség esett hirtelen, annak az lehet az oka, hogy a levegő páratartalma – délebbre járunk – igen magas, ez zúdulhatott a városra a heves záporban – tudtuk meg Mika Jánostól.

Menekülés a tűzhányó közeléből
A Hawaii szigetén csütörtökön a Kilauea vulkán kitörésekor nem csak a kráterből, hanem a legalább tíz helyen megnyílt földből is több méter magasra tört ki a láva. A polgári védelem ezeket „aktív vulkáni szökőkutaknak” nevezte. Némelyik kilövellés a száz méteres magasságot is elérte. A lakosságot azért is felszólították, hogy hagyja el a környéket, mert a levegőben extrém magas volt a mérgező kéndioxid tartalom, ami akkor is veszélyes lehet, ha már a lávafolyamok megálltak. Eddig 26 otthon semmisült meg, utak mentek tönkre, legalább 1700 ember lakókörnyezetében, míg mielőtt evakuálták volna őket a múlt héten. A kitörések mellett földrengések is sújtották a szigetet, az egyik, egy 6,9-es a legerősebb volt az elmúlt negyven évben, ezek nehezítették a mentést. A rengések nyomán komoly cunami veszély nem fenyeget. A Kilauea vulkán, amely a legaktívabb Hawaiin, a többi tűzhányóval ellentétben szélesen terül el. Ennek oka, hogy a folyékony bazalt, amelyet kilövell, inkább pajzs formában terül szét.

2018.05.08 07:40

Hulk Hogan Szaúd-Arábiában: így működik a sportdiplomácia

Publikálás dátuma
2018.12.16 13:32

Fotó: AFP/ FAYEZ NURELDINE
Félmeztelen izomkolosszusok verik egymást lapossá a ringben – effajta látványra az ember egy konzervatív iszlám monarchiában aligha számít. Pedig a pankráció már Szaúd-Arábiába is megérkezett, és a szaúdiak imádják. A komoly modernizációs reformokat megélő királyság tízéves megállapodást kötött a WWE-vel, a világ legnagyobb pankrációs szórakoztató cégével, melynek keretében idén áprilisban és novemberben már két nagyszabású műsort is rendeztek. A sztárokat valósággal körülrajongták, a több tízezer fő befogadására alkalmas stadionok csordulásig teltek a szurkolókkal. Felléptek a legnagyobb nevek, de visszatért a korábban rasszista megjegyzése miatt eltiltott legenda, Hulk Hogan is. Igaz, modernizáció ide vagy oda, női sportolók azért még nem szállhattak ringbe. A műsor persze nem olcsó: becslések szerint idén 20-50 millió dollárjába került Rijádnak, hogy a sivatagba csábítsa a pankrátorokat.
Hogy miért éri meg ez a szaúdiaknak? Mert a sportolókat és a sportot határokon, vallásokon és kultúrákon átívelve mindenhol szeretik. A sportdiplomácia erejét már Rijádban is felismerték, az utóbbi időben sorra csábították magukhoz a rangos eseményeket. Ezzel több legyet ütnek egy csapásra: egyrészt saját közönségüket is szórakoztatják, másrészt a külföldieket is bevonzzák, és az országnak is jó hírét viszik. Elvégre hogyan lehetne jobb országimázst építeni annál, mint amihez a világ egyik legdrágább és legjobb focistája, a brazil Neymar adja az arcát? Vagy ha a másik szupersztár, az idén az olasz Juventusba igazoló Christiano Ronaldo rúgja a bőrt? Márpedig a szaúdiak nem aprózzák el, a leghíresebb, legismertebb nevekre csapnak le. Októberben például a brazil nemzeti válogatottak hívták meg egy barátságos összecsapásra, amin a szaúdi zöld súlymok végül 2-0-ás vereséget szenvedtek. Néhány napra rá Brazília-Argentítna barátságos labdarúgó mérkőzést is rendeztek Dzsiddában, s bár a beszámolók szerint az 1-0-ra végződő meccsen a fiúk nem izzadtak meg túlságosan, és Lionel Messi sem vállalta a szereplést, a nagyérdemű mégiscsak olyan neveknek tapsolhatott, mint Neymar, a Liverpool támadója, Roberto Firmino, vagy a Barcelona tehetsége, Philippe Coutinho. A sivatagi viszonylatban hűvösnek számító jövő év januárjában sem mindennapi találkozót rendeznek majd Rijádban: az olasz szuperkupában a Juventus és az AC Milan csap össze. Az olasz bajnok és kupagyőztes már korábban is többször külföldön játszott, volt például, hogy Dohában, Washingtonban, Sanghajban népszerűsítették a sportágat. Szaúd-Arábiában a futball egyébként az egyik legkedveltebb sportnak számít, a nemzeti tizenegy, a zöld sólymok ki is jutott az idei világbajnokságra. Csoportjukból ugyan nem jutottak tovább, azonban tisztesen helytálltak, a Szaláhhal felálló Egyiptomot is legyőzték. 
Koránt sem a foci azonban az egyetlen sport, amit az országba csábítottak. Szombaton ugyancsak a szaúdi fővárosból rajtolt el a Formula E szezon is, méghozzá igen látványos műsorral: Felipe Massa brazil autóversenyző az ország ikonikus állatával, a villámgyors vándorsólyommal mérte össze sebességét. Hogy ki győzött, az alábbi videóból kiderül. 
Az elektromos versenyautók sorozatát ugyan csak 2012-ben alapították, és csak négy éve startolt el, de egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Idén szeptemberben két brit nagyközépsúlyú bokszoló, George Groves és Callum Smith verekedtek a WBA világbajnoki és a WBC „gyémánt” címéért Dzsiddában. Tavaly az úgynevezett monster truckok, óriási négykerekű gépszörnyek szántották fel az arénát. Ugyancsak idén decemberre volt kiírva a Szalmán Király Tenisz Verseny is, amelyen a világ két legjobbja, Rafael Nadal és Novak Djokovics is megmérkőzött volna, ám végül a spanyol sérülése miatt ezt a meccset későbbre halasztották.
Az effajta események egyébként külföldiek előtt is nyitottak, elektronikusan külön vízum igényelhető, ami nem csak a sportversenyre való belépésre jogosít, de korlátozottan az országban is lehet vele járni. Szaúd-Arábia fiatal trónörökösének, Mohammed bin Szalmánnak nagyratörő terve, hogy 2030-ig csökkentse az ország gazdaságának olajtól való függőségét. Ennek érdekében a koronaherceg az utóbbi években számos reformot meghirdetett, például engedélyezték a nőknek, hogy focimeccsekre járjanak, hogy autót vezessenek, de része az újításoknak a sportesemények beengedése és a nyitás a turizmus felé is. A koronahercegnek ugyanakkor nem csupán a társadalom lassú változásával, és a belső konzervatívabb ellenzékkel kell megküzdenie, de a meghívott sportolók és csapatok is rendre a bírálatok célkeresztjébe kerülnek, amiért az emberi jogok kapcsán sokat kritizált iszlám királyságban szerepelnek. A herceg és az ország megítélésének az utóbbi időben rengeteget ártott, hogy egy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán októberben meggyilkolták a rendszerrel kritikus újságírót, Dzsamál Hasogdzsit. A sportszervezetek általában azzal nyugtatják az aggályoskodókat, hogy „szigorúan szemmel tartják” a helyzetet. Persze a shownak mindig folytatódnia kell, a legalább 33 milliós érintetlen és dúsgazdag piacról senki nem mond le szívesen.
2018.12.16 13:32
Frissítve: 2018.12.16 13:43

Gázálarccal készülnek a kivándorolt fiatalok, tüntetni jönnek haza

Publikálás dátuma
2018.12.16 12:44

Fotó: AFP/ Kőhalmi Péter
Nem csak a külföldi nagyvárosokban hirdetnek tiltakozó akciókat, de sokan egyenesen a hazaútjukat szervezik, hogy Magyarországon állhassanak ki a rabszolgatörvény és az Orbán-kormány ellen.
Végül mégis sikerülhet hazacsábítania a kivándorolt fiatalokat a Fidesznek - még ha csak rövid időre is. Már legalább ezer tagja van a „Hazajöttünk túlórázni!” csoportnak, ahol a közösségi oldalon sokan a tüntetésekre való hazautazásukat szervezik és külföldi szolidaritási akciókat hirdettek meg, mint azt a Mérce észrevette.
"Itt az idő, hogy külföldi magyarként mi is kiálljunk egy szabad Magyarország mellett!"
- olvasható a csoport leírásában, melynek tagjait a közös tenni akarás fogja össze. "Célunk, hogy békés, de határozott személyes kiállásunkon keresztül hozzájáruljunk egy szabad Magyarország megteremtéséhez" - írják.
Vasárnap délelőtt óránként újabb 50-100 ember csatlakozik a szerveződéshez.
Közülük többen is szolidaritási akciót hirdettek lakóhelyükön vasárnap délutánra - például Koppenhágában és Berlinben -, így csatlakozva az országos megmozduláshoz. Sokan bejelentették azt is, hogy hazajönnek a tüntetésekre. Nem egy képet töltöttek fel a csoport tagjai arról, ahogy éppen a demonstrációra készülődnek: bőrönddel a kezükben, munka közben, vagy éppen kocsiban utazva. Reagálva arra, hogy a rendőrök újabban paprikasrpay-vel szokták elárasztani a tüntetőket, a gázálarcok és egyéb védőfelszerelések összehasonlítása is megindult a csoportban, de a füstpatronok beszerzése is téma.

Romániában szétverték a kivándoroltak tüntetését

Több millió román dolgozik külföldön, és közülük rengetegen a politikai helyzet miatt döntöttek a külföldi élet mellett. Augusztusban - a korrupció megfékezését szolgáló törvények leépítésének apropóján - ők egy kormányellenes bukaresti demonstrációt szerveztek, amin tízezrek vettek részt, és amit kegyetlenül szétvert a rendőrség. Mintegy 770 tüntető tett feljelentést fizikai bántalmazás vagy a könnygáztól elszenvedett sérüléseik miatt. A diaszpóra-tüntetésen történtek újabb megmozdulásokhoz vezettek, de ügyészségi vizsgálat is indult a rendőrség fellépése kapcsán.

2018.12.16 12:44