Nem kegyelmez a természet

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:40
Autókat is elsodort az Ankarára zúduló özönvíz Fotó: Anadolu Agency/Binnur Ege Gurun
Homokvihar, áradás, vulkánkitörés. Nem nyugszik a Föld. A kérdés az, vannak-e összefüggések a jelenségek között, ami miatt több a halálos és sebesült áldozat.

Már 40 fölé emelkedett az észak-indiai Uttar Pradesh és Radzsasztán tartományokban pusztított homokvihar áldozatainak száma. Az embereknek ugyanis nem volt idejük elmenekülni a vad széllökések elől, amelyek romba döntötték házaikat, fákat téptek ki falvak, városok százaiban. A kidöntött fák által eltorlaszolt utak a mentést is nehezítették. A 130 kilométeres sebességű szél által felkapott por sötétségbe borította Észak-India több részét. Villámcsapások romboltak le sok házat, amelyekben a lakók éppen aludtak. Mritunjay Mohapatra, az indiai meteorológiai szolgálat főigazgatója szerint a nyári meleg ciklon-szerű légmozgást idézett elő Haryana állam felett. Az elszabadult viharokat az Eurázsiából érkező alacsony nyomású nedves levegő és a forróság találkozása idézte elő - tette hozzá Mahesh Palawat, egy Új-Delhi időjárás megfigyelő szervezet főmeteorológusa, aki megjegyezte, ilyen erősségű porviharok nem megszokottak errefelé. Radzshasztán nagy része sivatag, ahol már most 40 fok fölötti volt a hőmérséklet.

A Nature tudományos folyóirat egy 2011-es cikke szerint a levegőszennyezés és a globális változások miatti hőmérséklet-emelkedés a felelős a viharok vadabbá válásáért. Viharok mindazonáltal nem ritkák a monszunt megelőző időszakban, így de egy radzsahasztáni tisztviselő szerint ilyen erősségű még nem fordult elő az elmúlt húsz évben.

Nem sokkal az indiai katasztrófa után Törökországban történt váratlan esemény. Ankara Mamak kerületében számítottak ugyan a viharra, de azt várták szombat délután, hogy ez három órán át tart majd. Mindössze kilenc perc azonban elég volt arra, hogy a víz elöntse a városrészt. Hat ember sérült meg, és 160 autót rongált meg a természeti csapás, amelyről Mustafa Tuna, Ankara polgármestere azt mondta, ilyent még sosem láttak.

Ezek után Mika Jánost, az Eszterházy Károly Egyetem professzorát, éghajlatkutatót kérdeztük arról, levonhatók-e olyan következtetések ezekből az időjárási eseményekből, amelyek valamilyen tendenciát sejtetnek. A porviharról a szakember elmondta, arra a területre jellemző a szárazság. Az ilyen esemény annak következménye, hogy hosszú ideig nem esik az eső, közben a párolgás szárítja a talajt, amelyben nincs víz, hogy összetartsa. A port így a szél könnyebben felkapja. A Radzsasztáni sivatagban 40 foknál jóval magasabb is lehet a hőmérséklet, a híradásokban 55 fok is előfordult, ennek a szárazság is az oka, ilyenkor a hőmérséklet gyorsabban meglódul. Ez a magyarországi homokos területeken is előfordul, ha nem is ilyen mértékben. Mika János elmondta, a szélsőségek esetében nem könnyű átlátni a tendenciákat, az egymáshoz hasonló folyamatok áttekintéséhez több évtized kellene, hogy kiderüljön, tényleg megváltoztak-e a dolgok. De azt például látjuk, hogy miközben 2002 és 2013 között a levegő hőmérséklete nem nagyon emelkedett, az óceánoké igen: a víz nyelte el azt a többlet hőt, amely a Földön, az üvegházhatású gázok miatt keletkezett. A levegő két méter magasságban mért hőmérséklete azelőtt nagyon sokáig az elvárásoknak megfelelően emelkedett, de nincs olyan modellünk, amely jelezte a volna a várt melegedés ilyen hosszú elmaradását. A hő másképpen oszlott el, mint ahogy számították – magyarázta a kutató. Most azt látjuk, a 2014-17 közötti években a levegő melegedése sokat behozott abból, ami az előző 11 évben elmaradt. Ami Ankarában történt, az a mérsékelt égövben tendenciának tekinthető: átlagosan szárazabb az idő, kevesebb a csapadék, de az rövidebb idő alatt hullik le, nagyobb mennyiségben. Ezt a jelenséget is megfigyelhetjük hazánkban is. Hogy ott ilyen nagyon nagy mennyiség esett hirtelen, annak az lehet az oka, hogy a levegő páratartalma – délebbre járunk – igen magas, ez zúdulhatott a városra a heves záporban – tudtuk meg Mika Jánostól.

Menekülés a tűzhányó közeléből
A Hawaii szigetén csütörtökön a Kilauea vulkán kitörésekor nem csak a kráterből, hanem a legalább tíz helyen megnyílt földből is több méter magasra tört ki a láva. A polgári védelem ezeket „aktív vulkáni szökőkutaknak” nevezte. Némelyik kilövellés a száz méteres magasságot is elérte. A lakosságot azért is felszólították, hogy hagyja el a környéket, mert a levegőben extrém magas volt a mérgező kéndioxid tartalom, ami akkor is veszélyes lehet, ha már a lávafolyamok megálltak. Eddig 26 otthon semmisült meg, utak mentek tönkre, legalább 1700 ember lakókörnyezetében, míg mielőtt evakuálták volna őket a múlt héten. A kitörések mellett földrengések is sújtották a szigetet, az egyik, egy 6,9-es a legerősebb volt az elmúlt negyven évben, ezek nehezítették a mentést. A rengések nyomán komoly cunami veszély nem fenyeget. A Kilauea vulkán, amely a legaktívabb Hawaiin, a többi tűzhányóval ellentétben szélesen terül el. Ennek oka, hogy a folyékony bazalt, amelyet kilövell, inkább pajzs formában terül szét.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Jövő vasárnaptól változik a repülőtéri buszok menetrendje

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasárnapi forgalom kiugróan magas, így a járatok sűrítéséről döntöttek.
Az eddiginél sűrűbben, tízpercenként jár március 31-től vasárnap napközben a repülőtéri 100E járat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Mint írják, a járat kihasználtságáról szóló adatok szerint az utasok száma továbbra is dinamikusan növekszik, a vasárnapi forgalom pedig kiugróan magas a hét többi napjához képest is. „A BKK 2019. március 31-től vasárnap napközben sűríti a 100E repülőtéri autóbusz menetrendjét, így a legforgalmasabb utazási időszakokban, 7 és 19 óra között tízpercenként indulva biztosít közvetlen eljutást a belváros és a repülőtér között. A BKK továbbra is figyelemmel kíséri az autóbusz kihasználtságának alakulását és szükség esetén mentesítő autóbuszokat állít forgalomba” – olvasható a közleményben.