Nem kegyelmez a természet

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:40
Autókat is elsodort az Ankarára zúduló özönvíz Fotó: Anadolu Agency/Binnur Ege Gurun
Fotó: /
Homokvihar, áradás, vulkánkitörés. Nem nyugszik a Föld. A kérdés az, vannak-e összefüggések a jelenségek között, ami miatt több a halálos és sebesült áldozat.

Már 40 fölé emelkedett az észak-indiai Uttar Pradesh és Radzsasztán tartományokban pusztított homokvihar áldozatainak száma. Az embereknek ugyanis nem volt idejük elmenekülni a vad széllökések elől, amelyek romba döntötték házaikat, fákat téptek ki falvak, városok százaiban. A kidöntött fák által eltorlaszolt utak a mentést is nehezítették. A 130 kilométeres sebességű szél által felkapott por sötétségbe borította Észak-India több részét. Villámcsapások romboltak le sok házat, amelyekben a lakók éppen aludtak. Mritunjay Mohapatra, az indiai meteorológiai szolgálat főigazgatója szerint a nyári meleg ciklon-szerű légmozgást idézett elő Haryana állam felett. Az elszabadult viharokat az Eurázsiából érkező alacsony nyomású nedves levegő és a forróság találkozása idézte elő - tette hozzá Mahesh Palawat, egy Új-Delhi időjárás megfigyelő szervezet főmeteorológusa, aki megjegyezte, ilyen erősségű porviharok nem megszokottak errefelé. Radzshasztán nagy része sivatag, ahol már most 40 fok fölötti volt a hőmérséklet.

A Nature tudományos folyóirat egy 2011-es cikke szerint a levegőszennyezés és a globális változások miatti hőmérséklet-emelkedés a felelős a viharok vadabbá válásáért. Viharok mindazonáltal nem ritkák a monszunt megelőző időszakban, így de egy radzsahasztáni tisztviselő szerint ilyen erősségű még nem fordult elő az elmúlt húsz évben.

Nem sokkal az indiai katasztrófa után Törökországban történt váratlan esemény. Ankara Mamak kerületében számítottak ugyan a viharra, de azt várták szombat délután, hogy ez három órán át tart majd. Mindössze kilenc perc azonban elég volt arra, hogy a víz elöntse a városrészt. Hat ember sérült meg, és 160 autót rongált meg a természeti csapás, amelyről Mustafa Tuna, Ankara polgármestere azt mondta, ilyent még sosem láttak.

Ezek után Mika Jánost, az Eszterházy Károly Egyetem professzorát, éghajlatkutatót kérdeztük arról, levonhatók-e olyan következtetések ezekből az időjárási eseményekből, amelyek valamilyen tendenciát sejtetnek. A porviharról a szakember elmondta, arra a területre jellemző a szárazság. Az ilyen esemény annak következménye, hogy hosszú ideig nem esik az eső, közben a párolgás szárítja a talajt, amelyben nincs víz, hogy összetartsa. A port így a szél könnyebben felkapja. A Radzsasztáni sivatagban 40 foknál jóval magasabb is lehet a hőmérséklet, a híradásokban 55 fok is előfordult, ennek a szárazság is az oka, ilyenkor a hőmérséklet gyorsabban meglódul. Ez a magyarországi homokos területeken is előfordul, ha nem is ilyen mértékben. Mika János elmondta, a szélsőségek esetében nem könnyű átlátni a tendenciákat, az egymáshoz hasonló folyamatok áttekintéséhez több évtized kellene, hogy kiderüljön, tényleg megváltoztak-e a dolgok. De azt például látjuk, hogy miközben 2002 és 2013 között a levegő hőmérséklete nem nagyon emelkedett, az óceánoké igen: a víz nyelte el azt a többlet hőt, amely a Földön, az üvegházhatású gázok miatt keletkezett. A levegő két méter magasságban mért hőmérséklete azelőtt nagyon sokáig az elvárásoknak megfelelően emelkedett, de nincs olyan modellünk, amely jelezte a volna a várt melegedés ilyen hosszú elmaradását. A hő másképpen oszlott el, mint ahogy számították – magyarázta a kutató. Most azt látjuk, a 2014-17 közötti években a levegő melegedése sokat behozott abból, ami az előző 11 évben elmaradt. Ami Ankarában történt, az a mérsékelt égövben tendenciának tekinthető: átlagosan szárazabb az idő, kevesebb a csapadék, de az rövidebb idő alatt hullik le, nagyobb mennyiségben. Ezt a jelenséget is megfigyelhetjük hazánkban is. Hogy ott ilyen nagyon nagy mennyiség esett hirtelen, annak az lehet az oka, hogy a levegő páratartalma – délebbre járunk – igen magas, ez zúdulhatott a városra a heves záporban – tudtuk meg Mika Jánostól.

Menekülés a tűzhányó közeléből
A Hawaii szigetén csütörtökön a Kilauea vulkán kitörésekor nem csak a kráterből, hanem a legalább tíz helyen megnyílt földből is több méter magasra tört ki a láva. A polgári védelem ezeket „aktív vulkáni szökőkutaknak” nevezte. Némelyik kilövellés a száz méteres magasságot is elérte. A lakosságot azért is felszólították, hogy hagyja el a környéket, mert a levegőben extrém magas volt a mérgező kéndioxid tartalom, ami akkor is veszélyes lehet, ha már a lávafolyamok megálltak. Eddig 26 otthon semmisült meg, utak mentek tönkre, legalább 1700 ember lakókörnyezetében, míg mielőtt evakuálták volna őket a múlt héten. A kitörések mellett földrengések is sújtották a szigetet, az egyik, egy 6,9-es a legerősebb volt az elmúlt negyven évben, ezek nehezítették a mentést. A rengések nyomán komoly cunami veszély nem fenyeget. A Kilauea vulkán, amely a legaktívabb Hawaiin, a többi tűzhányóval ellentétben szélesen terül el. Ennek oka, hogy a folyékony bazalt, amelyet kilövell, inkább pajzs formában terül szét.

2018.05.08 07:40

Medvét lőttek ki egy iskola udvarán Csíkszeredában

Publikálás dátuma
2018.08.21 13:16
Hím barna medve (Ursus arctos) a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium udvarán 2018. augusztus 21-én
Fotó: MTI/ Veres Nándor
Az állat több portára is betört, majd elaludt az intézmény udvarán.
A csíkszeredai román tannyelvű Octavian Goga Főgimnázium udvarán lőtt ki egy vadász kedd délelőtt egy medvét, az állat hajnalban több portára is betört a városban – írja az MTI a Székelyhon.ro portál cikke alapján. A hím medve kedden reggel tévedt a székelyföldi Hargita megye székhelyére, ahol több portára is a kerítéseket letépve jutott be, és az egyik gazdaságban elpusztított egy kecskét, melyet az iskola udvarára hurcolt, és ott lakmározott belőle. A portál helyszíni tudósításban számolt be arról, hogy a környéket csendőrök és rendőrök vették körül, míg elkészült az a dokumentáció, amellyel a környezetvédelmi minisztériumhoz folyamodhattak az állat kilövési kérelmével. A beszámoló szerint a medve többször is elaludt egy-egy portán, majd pedig az Octavian Goga Főgimnázium udvarán. A hatóságok a környéken mindenkit csendre intettek, hogy az állat lehetőleg maradjon nyugodt a minisztériumi kilövési engedély kibocsátásáig. Az engedély végül dél tájban érkezett meg, és ez alapján a Szilos vadásztársulat egyik tagja egy jól célzott lövéssel az iskolaudvaron teríthette le az állatot. Romániában gyakorivá vált, hogy a medvék a településeken keresnek élelmet maguknak, és a lakosságot is veszélyeztetik. A székelyföldi Hargita megyében az év eleje óta kilenc személy került kórházba medvetámadás következtében. A medvék túlszaporodása 2016-tól vált nyilvánvalóvá, amikor a Ciolos-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Tavaly a Környezetvédelmi Minisztérium sürgősségi beavatkozási kvótát fogadott el, amely alapján külön minisztéiumi engedéllyel ki lehet lőni vagy át lehet telepíteni a veszélyes állatokat. A 2017-es állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, és a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található. 
2018.08.21 13:16
Frissítve: 2018.08.21 13:18

Tovább dagad Mészáros médiagömböce

Publikálás dátuma
2018.08.21 13:15

Fotó: MTI-Népszava/
Három megyei napilappal bővül Orbán kedvenc oligarchájának a portfóliója.
A Mediaworks után Heinrich Pecina másik médiacégét is bekebelezi Mészáros Lőrinc érdekeltsége: úgyhogy az Inform Média Lapkiadó Kft.-t is bekebelezi a Mediaworks Hungary Zrt., írja a Zoom.hu. A fúzió várhatóan ősszel zajlik le. (A napilapok tartalmában látható jelei vannak a készülő átvételnek, a horoszkóp már egy ideje a Mediaworks kiadványoktól érkezik, illetve több dizájnelemet is átvettek a lapok. Ami pedig a tartalmat illeti, a kormányt támogató, az ellenzéket lejárató propagandacikkek ugyanabban a formában, ráadásul egy időben jelentek meg a kiadványokban. Ezek alapján csak idő kérdése volt, hogy Mészáros mikor kebelezi be a keleti végeket )
20-50 ezer
példányt vásárolnak naponta az olvasók a megyei napilapokból, ezért is volt sokkal fontosabb a megyei napilappiac megszerzése a kormánypárt számára. A 18 megyei napilapból 13-at a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks birtokol, valamint öt lapon Andy Vajna és a Népszabadságot bezárató Heinrich Pecina osztozik. (Utóbbi kitétel rövidesen múlt idő).
Az Informnak jelenleg három napilapja van, az Észak-Magyarország (BAZ megye), a Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és a Hajdú-bihari Napló (Hajdú-Bihar megye). Ezeknek megfelelően három megyei hírportál is a portfólióhoz tartozik, a Boon, a Haon és a Szon.      Egyébként Mészáros Lőrinc bólintása nélkül Pecina senkinek nem értékesíthette volna médiaportfólióját, ugyanis hitelezőként a szintén az oligarcha tulajdonában álló MKB Bank bocsátotta rendelkezésére Pecinának azt az összeget, amiért az Inform Médiát megvásárolta. Következésképp a cégre az MKB Bank zálogjogot jegyeztetett be - ez pedig annyit jelent, hogy a pénzintézet engedélye nélkül a kiadó nem adható tovább újabb tulajdonosnak.
2018.08.21 13:15