Tömegsírt találtak a Nemzeti Múzeum kertjében

Publikálás dátuma
2018.05.08. 13:35
A Nemzeti Múzeum épülete. Illusztráció: Szalmás Péter
Hat, a második világháborúban elesett katona maradványai, valamint személyes tárgyak és lőszerek is előkerültek a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében feltárt tömegsírból - tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum kedden délután az MTI-t.

Korábban azt közölték, hogy a múzeum kertjének felújításán dolgozó munkások hétfő este találtak egy tömegsírt, amelynek a régészeti feltárását kedd reggel kezdték meg a hadtörténeti múzeum munkatársai.

Hat katona földi maradványai kerültek elő második világháborús tömegsírból. Ruházati anyagokon kívül személyes tárgyakat is találtak: bicskát, ollót, bögrét, tintaceruzát. Ezeken felül egykilónyi gyalogsági lőszer, egy német és egy szovjet gránát is előkerült - írták.

Egyéni azonosításra alkalmas leletanyagot azonban nem találtak. A tárgyakból nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a katonák nemzetisége, ezért további vizsgálatokra van szükségesek - áll a közleményben.

Szerző
Frissítve: 2018.05.08. 20:57

Béke Romániával

Publikálás dátuma
2018.05.08. 10:40

A világháború harmadik esztendejébe fordultunk, amikor Románia megkezdte a harcot Magyarország ellen.

1916 augusztus 27-án este a bécsi román követ megjelent a külügyminisztériumban jegyzéket nyújtott át, amely szerint Románia 1916 augusztus 27, este 9 órától fogva Ausztria-Magyarországgal szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát.

Aznap este a román csapatok meg is kezdték a támadást Magyarország határai ellen. A támadás az országot teljesen váratlanul és készületlenül érte, mert Románia 1883 óta szövetségese volt a monarchiának. Románia beavatkozását a világháborúba sokan megjósolták még az olasz beavatkozás előtt, utóbb azonban egyre bizonyosabbá vált, hogy a beavatkozás nem a központi hatalmak mellett történik.

Romániát egyrészt a nacionalisták sodorták háborúba, akik Erdély és Bukovina több millió románlakta területeket akarták Romániához csatolni, másrészt a monarchiának a világháború előtti gazdasági és vámpolitikája, amely megakadályozta a romániai termékeknek a monarchiába való szállítását és a monarchián való átszállítását is. Románia a hosszabb tengeri úton olcsóbban tudta termékeit a nyugati országokba, juttatni, mint s rövidebb dunai úton. Jellemző, hogy amíg Romániának a távoli Belgiumba való kivitele az egész kivitelének 30 százalékát tette ki. addig a szomszédos monarchiába kivitelének csak 13 százaléka jutott.

Amikor a románok megtámadták a monarchiát, az ország határai teljesen védtelenek voltak és a román beözönlés csakhamar az erdélyi lakosok tízezreit, sőt százezreit tette földönfutóvá. Hetekig tartott, amíg a védekezők kellőképpen fölkészülhettek és a román előnyomulást megállíthatták.

Amikor ez megtörtént, az osztrák-magyar csapatok a német és bolgár szövetséges csapatokkal vállvetve ellenoffenzívát kezdtek Románia ellen. A támadás sikeres volt: a szövetséges csapatok Magyarország területét csakhamar megtisztították a román seregektől és mélyen benyomultak román területre. Ezalatt a bolgárok és németek elfoglalták a Dobrudsát. Bukarest, a román főváros, még 1916 december 6-án elesett. A szövetségesek még azután is folytatták előnyomulásukat, úgy hogy Romániának kétharmadrészét megszállották. A román hadsereg olyan vereséget szenvedett, hogy akcióra már képtelen volt és az orosz csapatok vették át a román front nagy részét.

1917 év vége felé, amikor az orosz bolsevik kormány béketárgyalásokat kezdett, Románia, is kénytelen volt fegyverszünetet kötni. Ez év március 5-én azután Bufteában megkötötték Romániával az előzetes békét, most pedig, május 7-én aláírták a végleges békeszerződést. A békeszerződés szerint a románoknak le kell, mondaniok az egész Dobrudzsáról bele kell egyezniök a monarchiától követelt határkiigazításba és egyéb gazdasági követeléseket kell teljesítenie.

Népszava 1918. május 8.

Szerző

Béke Romániával

Publikálás dátuma
2018.05.08. 10:40

A világháború harmadik esztendejébe fordultunk, amikor Románia megkezdte a harcot Magyarország ellen.

1916 augusztus 27-án este a bécsi román követ megjelent a külügyminisztériumban jegyzéket nyújtott át, amely szerint Románia 1916 augusztus 27, este 9 órától fogva Ausztria-Magyarországgal szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát.

Aznap este a román csapatok meg is kezdték a támadást Magyarország határai ellen. A támadás az országot teljesen váratlanul és készületlenül érte, mert Románia 1883 óta szövetségese volt a monarchiának. Románia beavatkozását a világháborúba sokan megjósolták még az olasz beavatkozás előtt, utóbb azonban egyre bizonyosabbá vált, hogy a beavatkozás nem a központi hatalmak mellett történik.

Romániát egyrészt a nacionalisták sodorták háborúba, akik Erdély és Bukovina több millió románlakta területeket akarták Romániához csatolni, másrészt a monarchiának a világháború előtti gazdasági és vámpolitikája, amely megakadályozta a romániai termékeknek a monarchiába való szállítását és a monarchián való átszállítását is. Románia a hosszabb tengeri úton olcsóbban tudta termékeit a nyugati országokba, juttatni, mint s rövidebb dunai úton. Jellemző, hogy amíg Romániának a távoli Belgiumba való kivitele az egész kivitelének 30 százalékát tette ki. addig a szomszédos monarchiába kivitelének csak 13 százaléka jutott.

Amikor a románok megtámadták a monarchiát, az ország határai teljesen védtelenek voltak és a román beözönlés csakhamar az erdélyi lakosok tízezreit, sőt százezreit tette földönfutóvá. Hetekig tartott, amíg a védekezők kellőképpen fölkészülhettek és a román előnyomulást megállíthatták.

Amikor ez megtörtént, az osztrák-magyar csapatok a német és bolgár szövetséges csapatokkal vállvetve ellenoffenzívát kezdtek Románia ellen. A támadás sikeres volt: a szövetséges csapatok Magyarország területét csakhamar megtisztították a román seregektől és mélyen benyomultak román területre. Ezalatt a bolgárok és németek elfoglalták a Dobrudsát. Bukarest, a román főváros, még 1916 december 6-án elesett. A szövetségesek még azután is folytatták előnyomulásukat, úgy hogy Romániának kétharmadrészét megszállották. A román hadsereg olyan vereséget szenvedett, hogy akcióra már képtelen volt és az orosz csapatok vették át a román front nagy részét.

1917 év vége felé, amikor az orosz bolsevik kormány béketárgyalásokat kezdett, Románia, is kénytelen volt fegyverszünetet kötni. Ez év március 5-én azután Bufteában megkötötték Romániával az előzetes békét, most pedig, május 7-én aláírták a végleges békeszerződést. A békeszerződés szerint a románoknak le kell, mondaniok az egész Dobrudzsáról bele kell egyezniök a monarchiától követelt határkiigazításba és egyéb gazdasági követeléseket kell teljesítenie.

Népszava 1918. május 8.

Szerző