Előfizetés

NMHH: a neten szörföl majdnem minden második 60-nál idősebb

Publikálás dátuma
2018.05.08. 15:05
Illusztráció: CHASSENET / BSIP
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint az elmúlt évben jelentősen nőtt az internetezők aránya az idősek körében, a generációk közötti digitális szakadék nem mélyül tovább - mondta a hivatal főigazgatója kedden, a Media Hungary 2018 konferencia megnyitóján, számol be az MTI.

Az 1500 szervezeti vezető, 2000 háztartás és 3000 internetező megkérdezésével készült, reprezentatív felmérés eredményét ismertetve Aranyosné Börcs Janka hozzátette: az előző évi 33 százalékkal szemben ma a 60 év feletti lakosság 44 százaléka használja aktívan az internetet. Az okos telefont használók aránya pedig 14-ről 28 százalékra nőtt.

Az idősek a "szörfözésben" ugyanolyan aktívak, mint más korosztályok. "A kutatás eredményei megcáfolják azokat a múltbéli tapasztalatokat, miszerint a generációk között a digitális szakadék mélyül" - jelentette ki Börcs. Jellemzően napi másfél órán át böngészik az internetet a nyugdíjas korúak; kétharmaduk Facebook-használó, minden második idős korú rendszeresen csetel, és tízből négyen a Youtube-ot is aktívan használják.

Az idős korosztály a fiatalokkal ellentétben a közösségi felületeken nem feltétlenül a kapcsolattartást, hanem a szórakozást részesíti előnyben. Harminckilenc százalékuk kifejezetten szórakozásra használja a közösségi oldalakat, ami figyelemreméltó reklámszempontból is.

A főigazgató elmondta: míg a 2010-es évek elején Magyarország az internethasználat terén a fokozatosan leszakadók között volt a régióban, mára az idős korosztály felzárkózott. A felmérés szerint a világháló használata az időseknek rendkívül fontos, távolságokat hidalhatnak át, megkönnyíti számukra az ügyintézést.

A technikai ismeretek azonban nem elegendőek - hangsúlyozta Börcs -, a tudatos eszközhasználat, az elért információk kritikus befogadása, értékelése is fontos.

MTA-közgyűlés - Átadták az Arany János-díjakat

Átadták a külhoni magyar kutatók munkásságát elismerő Arany János-díjakat és Arany János-érmeket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. közgyűlésének keddi napján, az akadémia külső tagjai számára szervezett fórumon.

Az MTA közleménye szerint kiemelkedő tudományos teljesítményéért kapott Arany János-díjat Krausz Ferenc Németországban dolgozó fizikus, az MTA külső tagja. Kutatási területe az ultrarövid impulzusú lézerek fizikája és a nagy intenzitású fény-anyag kölcsönhatás. 

A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat Öllerer Kinga erdélyi biológus kapta, akinek kutatási területe a vegetációökológia, a fáslegelők, a táj- és vegetációtörténet, az élőhely-térképezés, a hagyományos tájhasználati módszerek szerepe a biodiverzitás növelésében és megőrzésében, az ökológiai oktatás és tudománynépszerűsítés.

Arany János-érmet vehetett át Biró Annamária erdélyi magyar irodalomtörténész, a magyar felvilágosodás és reformkor irodalma, a magyar művelődéstörténet és a művészetszociológia kutatója. Részesült az elismerésben kedden Zsiha Kálmán hajóépítési mérnöknek, a Zágrábi Egyetem professor emeritusa is.

Mint írják, a Arany János-érmet 2002-ben, az Arany János-díjat 2004-ben alapította az akadémia a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére. A díj odaítélésének kritériuma elsősorban a tudományos teljesítményt, az érem emellett a magyar közösségért végzett munkát is honorálja. A díjazottak száma az idei kitüntetettekkel együtt összesen 126-ra emelkedett.

Az Arany János-életműdíjat 2019-ben Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, az MTA külső tagja hétfőn vehette át a közgyűlés ünnepi ülésén - olvasható a közleményben, amely szerint a díjátadót követően az friss Arany János-díjasok tudományos előadásaival folytatódott a Külső Tagok Fóruma az MTA székházában.

MTA-közgyűlés - Átadták az Arany János-díjakat

Átadták a külhoni magyar kutatók munkásságát elismerő Arany János-díjakat és Arany János-érmeket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. közgyűlésének keddi napján, az akadémia külső tagjai számára szervezett fórumon.

Az MTA közleménye szerint kiemelkedő tudományos teljesítményéért kapott Arany János-díjat Krausz Ferenc Németországban dolgozó fizikus, az MTA külső tagja. Kutatási területe az ultrarövid impulzusú lézerek fizikája és a nagy intenzitású fény-anyag kölcsönhatás. 

A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat Öllerer Kinga erdélyi biológus kapta, akinek kutatási területe a vegetációökológia, a fáslegelők, a táj- és vegetációtörténet, az élőhely-térképezés, a hagyományos tájhasználati módszerek szerepe a biodiverzitás növelésében és megőrzésében, az ökológiai oktatás és tudománynépszerűsítés.

Arany János-érmet vehetett át Biró Annamária erdélyi magyar irodalomtörténész, a magyar felvilágosodás és reformkor irodalma, a magyar művelődéstörténet és a művészetszociológia kutatója. Részesült az elismerésben kedden Zsiha Kálmán hajóépítési mérnöknek, a Zágrábi Egyetem professor emeritusa is.

Mint írják, a Arany János-érmet 2002-ben, az Arany János-díjat 2004-ben alapította az akadémia a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére. A díj odaítélésének kritériuma elsősorban a tudományos teljesítményt, az érem emellett a magyar közösségért végzett munkát is honorálja. A díjazottak száma az idei kitüntetettekkel együtt összesen 126-ra emelkedett.

Az Arany János-életműdíjat 2019-ben Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, az MTA külső tagja hétfőn vehette át a közgyűlés ünnepi ülésén - olvasható a közleményben, amely szerint a díjátadót követően az friss Arany János-díjasok tudományos előadásaival folytatódott a Külső Tagok Fóruma az MTA székházában.