Patkánymentesítették a Déli-Georgia-szigetet

Publikálás dátuma
2018.05.09 14:12
Illusztráció/AFP
Fotó: /
A világon egyedülálló projekttel sikerült teljesen patkánymentesíteni az Atlanti-óceán déli részén fekvő, brit fennhatóság alá tartozó Déli-Georgia szigetet - írta a brit média nyomán az MTI.

Az invazív faj, amely a sziget páratlan élővilágát, különösen madárvilágát fenyegette, a 19. században jelent meg a szigeten, amikor a délre tartó hajósok, a fóka- és bálnavadászok egyik bázisává vált. A hajók legénysége nem is volt tudatában, hogy velük érkeztek a szigetre a patkányok és egerek. 

A The Guardian beszámolja szerint a rágcsálók elterjedése drámai hatással volt a madárvilágra: a szigeten nincsenek fák, a madarak a talajon fészkeltek, és mivel nem számítottak a ragadozókra, tojásaik és maguk is szabad prédává váltak. A Déli-Georgia-szigeten két madárfaj is él, amelyek máshol nem találhatók meg a világon: a déli-georgiai anthus, amely a verébalakúak rendjébe tartozik, és a nyílfarkú réce. Ezek a fajok is veszélybe kerültek, akárcsak a pingvinek és más tengeri madárpopulációk.

A sziget patkánymentesítésére egy évtizede kezdődött el az a tízmillió fontos (3,5 milliárd forintos) költségvetésű projekt, amely most a végéhez ért. Mike Richardson, a projekt vezetője szerdán bejelentette: több ellenőrzés után a befejező kutatás is azt igazolta, hogy nincs több patkány a szigeten.

"Legjobb tudomásunk szerint két és fél évszázada először patkánymentes a sziget" - mondta.

A projekt keretében három fázisban szórták meg a szigetet a patkányokat elpusztító több száz tonna mérgezett csalival. A feladat nem volt könnyű, többször fordult elő, hogy bár egy populációt sikerült kiirtani, felbukkant egy másik. Az utolsó adag mérget két éve szórták ki, a tudósok azóta folyamatosan vizsgálták, hogy megjelennek-e a patkányok. Új-Zélandról érkezett speciálisan kiképzett kutyákkal is átkutatták a szigetet. A patkányokat messziről kiszagoló kutyák mintegy 2500 kilométert vizsgáltak át gazdáikkal, gyakran rendkívül szeszélyes időjárási körülmények között is. Csak azt követően nyilvánították sikeresnek a projektet, miután semmi nyomát nem találták esetleg még rejtőző patkánypopulációnak vagy egereknek.

A projektet a Dél-georgiai Örökségvédelmi Alap, a sziget védelmére létrehozott közhasznú szervezet vezette, amelyhez csatlakozott a Déli-Georgia-sziget Barátai elnevezésű amerikai szervezet. A brit kormány szintén támogatta a vállalkozást, de a finanszírozás zömét magánalapok és jótékony adományozók biztosították. A szigetre látogató évi több ezer turista is jelentős adományokkal járult hozzá a program sikeréhez. A tudósok bíznak benne, hogy a sikeres modell a világ más tájain is például szolgálhat a helyi őshonos fajokat veszélybe sodró invazív fajok kiirtásában.

A Déli-Georgia-szigetről 1775-ben Cook kapitány készítette az első feljegyzést egyik felfedezőútja alkalmával. A bálnavadászat hőskorában mintegy kétezer ember élt a szigeten, manapság azonban már csak jószerével két nagy kutatóbázis személyzete alkotja a lakosságot. A sziget mintegy 160 kilométer hosszú és 350 hektárnyi területű, legnagyobb részét hó és jég borítja.

A szigeten található a világ szinte teljes medvefóka-állományának szaporodó helye, és az elefántfóka-populáció fele is ott él, továbbá négy veszélyeztetett pingvinfaj és mintegy 30 millió madár, 81 faj fészkel ott.

Szerző
2018.05.09 14:12

Legkevesebb 8 túrázó fulladt egy megáradt folyóba Dél-Olaszországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.20 22:06

Fotó: Shutterstock/
Megáradt folyóba fúlt nyolc túrázó a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek - közölte az olasz polgári védelmi hatóság. A halottak között négy férfi és négy nő van.
A szerencsétlenség olasz sajtójelentések szerint a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. A La Repubblica című olasz napilap internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. Az ANSA olasz hírügynökség egy másik 12 fős csoportról is említést tett, akiket hegyimentők és tűzoltók találtak meg és mentettek ki. Összességében azonban nem világos hány túrázó tartózkodott hétfőn a szurdokban, illetve hányan tűnhettek el. Értesülések szerint túrázók három csoportja volt úton a szurdokban.
"A gond az, hogy nem tudjuk hány embert sodort magával az ár" - mondta Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője a Sky TG24 hírportálnak. "Ez egy nagyon mély és szűk hasadék a földben. Képzeljék el, hogy majdnem egy kilométer mély, és mindössze néhány méter széles. Képzeljék el az embereket, akik ebben a lyukban voltak" - tette hozzá Tansi, aki szerint órákig eltarthat, míg összesíteni tudják az áldozatok számát. A hegyimentők a Twitteren közölték, hogy egy gyermeket kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba helikopteren. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében.
Szerző
2018.08.20 22:06
Frissítve: 2018.08.20 22:16

Gázháború: Lengyelország Trump oldalára állt

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:02
Heiko Maas német (balra) ésJacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, augusztus 20-i találkozójukon
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Ártalmasnak tartja a tervezett német-orosz gázhálózatot Lengyelország, szerintük ez csak eszköz arra, hogy az oroszok tovább fejleszthessék hadseregüket.
Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték projektje ártalmas, ez ügyben Lengyelország az Egyesült Államok oldalán áll - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn a dél-lengyelországi Oswiecim közelében, a német diplomácia vezetőjével, Heiko Maasszal tartott közös sajtóértekezletén. A két miniszter az egyik auschwitzi altábor, a Harmense helyén létesített ferences központban tartott hétfőn kétoldalú megbeszélést, írja az MTI.
A találkozó elején rendezett sajtókonferencián Czaputowicz újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a gázvezetékre vonatkozóan eltér a lengyel és a német álláspont, Varsó ártalmasnak, Ukrajnát „nagyon nehéz helyzetbe hozónak" tartja a Balti-tenger alatt épülő Északi Áramlat-2 csővezetéket.Rámutatott: Donald Trump amerikai elnök szerint a projekt "újabb eszköz lesz arra, hogy Oroszország a hadsereg korszerűsítésére, a fegyverkezésre fordítható pénzforrásokhoz jusson".  „Ebben az amerikai-német vitában mi az Egyesült Államok oldalán állunk” - húzta alá Czaputowicz. Tény ugyanakkor, hogy a tervezett gázvezeték elkerüli Lengyelországot, annak építését nem is akadályozhatják meg a lengyelek. 
Heiko Maas megismételte a német álláspontot, miszerint a gázvezeték nem eredményezi majd Európában az orosz gáztól való függőséget. „Ismerjük a lengyel kormány aggályait, de nem osztjuk" - jegyezte meg.
Hétvégi amerikai sajtóértesülések szerint Washington szankciócsomagot készít elő az Északi Áramlat-2 ellen, amelyet heteken belül életbe is léptet. Az orosz külügyi tárca hétfői állásfoglalása szerint a készülő szankciók a nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek.

Német felelősségvállalás Auschwitzban

A lengyelországi sajtóértekezleten Maas beszámolt arról is, hogy aznap délelőtt - elődje, Klaus Kinkel 1992-es látogatása óta a német diplomácia vezetői közül elsőként - az egykori náci német haláltáborba, Auschwitzba látogatott.  A megsemmisítő táborok "a német történelem legsötétebb fejezeteit képviselik" - jelentette ki, hozzáfűzve: "vállaljuk a felelősséget a zsidókon, a lengyeleken itt elkövetett kegyetlenségekért". Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel külügyminiszter megerősítette Varsó szándékát, hogy a második világháborús veszteségekért járó kártérítésekről tárgyaljon Berlinnel. Felidézte: a két fél januárban megállapodott a témát elemző szakértői csoportok felállításáról. 
2018.08.20 20:02