Optimista cégvezetők

Tabudöntögető javaslatokat ígér az iparkamara a munkaerőhiány kezelésére. Jön a felnőttképzés kora.

Továbbra is kedvezőnek ítélik az üzleti klímát a hazai vállalkozások: a rendelésállományra vonatkozó várakozások jelentősen, a várható üzleti helyzettel kapcsolatos kilátások enyhén optimistábbá váltak – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI), 3274 cégvezető megkérdezésével készült legfrissebb konjuktúra vizsgálatából. A GVI 1998 óta méri félévente az üzleti hangulatot, amely még soha nem volt ilyen optimista – fogalmazott sajtótájékoztatóján az eredményeket ismertetve Parragh László, az MKIK elnöke.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy 19 százalékkal több cég tervez munkaerő-felvételt, mint elbocsátást. A legnagyobb mértékben az építőipari és az ipari cégek, valamint a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalatok bővítenék dolgozóik létszámát. Ez azonban a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben nem egyszerű. Ezt jól jelzi, hogy a GVI év eleji felmérése szerint a cégek 68 százaléka nem talál szakképzett munkaerőt, felsőfokú végzettségű dolgozókat 8 százalékuk keres, harmaduknak a képzettség nélküli munkaerő megtalálása is nehézséget okoz. Parragh László ezeket az adatokat megdöbbentőnek nevezte, és úgy vélte: a munkaerőhiány tartós lesz. Kijelentette: „tabudöntögető javaslataik" vannak a munkaerőhiány kezelésére vonatkozóan, ezeket azonban egyelőre nem kívánta ismertetni. Kérdésünkre, hogy erre mikor kerülhet sor, azt mondta: szerinte asztal mellett lehet kulturáltan tárgyalni, nem pedig üzengetve, a kormány pedig még csak most alakul. Azt mindenesetre jelezte, hogy a Fidesz-kormányokkal 2010 óta kiválóan együtt tudnak működni.

Néhány gondolatot azért felvillantott: ösztönözni kell a fiatalok munkába állását, „hogy ne legyenek 7-8 évig egyetemen”, az idősebb korosztályt ezzel egyidejűleg maradásra kell bírni, bővíteni kell a távmunkát, a részmunkaidős munkavállalást. Az egyik legfontosabb kérdés pedig a felnőttképzés erősítése. Abban ugyanakkor nem hisz, hogy külföldről kellene „nagy tételben munkaerőt importálni” - szögezte le.

Parragh László azt is közölte: szerinte tartható és reális a kormány idei és jövő évi 4 százalékos gazdasági növekedési várakozása. Magyarországon a GDP egyébként sokkal később érte el a válság előtti, 2008-as szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében. Miközben Magyarországon a GDP csupán 11, addig Lengyelországban 36, Szlovákiában 24, Romániában pedig 22 százalékkal magasabb szinten áll a válság előtti helyzethez képest; és a lengyel, a német, a szlovák, a cseh és a román GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarnál – olvasható a konjuktúra jelentés összefoglalójában, amely szerint biztató jel, hogy a magyar és a német gazdaság növekedési üteme közötti különbség 2016 óta csökkenő tendenciát mutat. A müncheni Ifo intézet egyébként 2,2 százalékos német GDP növekedést vár 2018-ban, az euróövezetben pedig 2,3 százalékos bővülést.

Nézőpont kérdése, hogy félig tele van-e a pohár, vagy félig üres – ezt Parragh László már azzal kapcsolatos kérdésünkre mondta, hogy a GVI által készített felmérés szerint a cégeknek mindössze a 11 százaléka indul közbeszerzéseken. Mint mondta: ezt pozitívumnak is tekinthető, mert ez alapján a cégek döntő többsége a szabad piacon találja meg a számítását, ugyanakkor ha többen indulnának, több cég között oszlanának meg a források. Mint arról beszámoltunk: tavaly több mint 3 600 milliárd forintot osztott szét az állam közbeszerzéseken, és a pályázatok 80 százalékát ugyan a kis és középvállalkozások nyerték, de összegszerűen csak a források 40 százalékához, mintegy 1400 milliárd forinthoz jutottak hozzá. A források 60 százalékát, több mint 2 ezer milliárd forintot 10 Fidesz-közeli nagyvállalat nyerte el. Hogy miért csak minden tizedik cég indul a pályázatokon, annak kiderítése már az iparkamara elnöke szerint felmérés útján nehézkes volna, ahhoz inkább egy üveg bor melletti beszélgetésekre volna szükség.