Trump szinte mindenki ellen

Publikálás dátuma
2018.05.10 07:31
Donald Trump valójában még csak a „visszaszámlálás kezdete” gombot nyomta meg Fotó: AFP/Saul Loeb
Fotó: /
Világszerte elutasítást váltott ki az amerikai elnök bejelentése, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött megállapodásból, és hogy Washington visszaállítja a Teherán elleni büntető intézkedéseket.

Donald Trump kedden erősítette meg hivatalosan a korábban már több, egybehangzó forrásból kilátásba helyezett lépést, amire lényegében az egész világ aggodalommal készült.

Az Egyesült Államok abból a hosszas, keserves tárgyalások eredményeként létrejött megállapodásból hátrál ki, amelyet Irán kötött 2015-ben a nemzetközi közösség képviselőivel: az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagállamaival (vagyis az Egyesült Államok mellett Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával és Franciaországgal), továbbá a világgazdasági nagyhatalommá emelkedett Németországgal és az immár önálló nemzetközi szereplőként megjelenő Európai Unióval. A megállapodás tárgya az volt, hogy Irán legkevesebb tíz évre felhagy mindazokkal a nukleáris fejlesztési programokkal, amelyek a nemzetközi közösség gyanúja szerint nem kizárólag békés, hanem katonai célokat is szolgálnak. Cserébe feloldották az Iránt addig sújtó gazdasági szankciókat, a perzsa állam esély kapott arra, hogy kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből.

Donald Trump azzal indokolta az atomalku amerikai felrúgását, hogy a megállapodáshoz vezető tárgyalások annak idején rossz mederbe kerültek, és végeredményben Irán továbbra is fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra nézve. Az elnök nem szolgált olyan új, kézzel fogható bizonyítékkal, ami hitelt érdemlően alátámasztaná, hogy a teheráni rezsim továbbra is atomfegyver előállításán dolgozik. Korábban különböző politikusok és szakértők gyakran emlegették azt: a megállapodás nagy hiányossága, hogy nem írja elő az iráni rakétafejlesztési projektek felfüggesztését, így valóban nem nevezhető megnyugtatónak a külvilág szemszögéből nézve az ajatollahok rendszerének a magatartása.

Nem áll rendelkezésre megfelelő mechanizmus annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat - érvelt Trump a döntés bejelentésekor.

Az Egyesült Államokkal ellentétben a legtöbben – így például a minap Washingtonba látogató Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is – azt hangoztatják, hogy az atommegállapodás kiegészítésére kellene törekedni, annak felrúgása helyett. Kétségtelen ugyanakkor, hogy azok, akik ezt mondják, arra már nem tudnak meggyőző választ adni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha Teherán nem hajlandó újratárgyalni a megállapodást – márpedig, ez ténykérdés, eddig nem volt hajlandó.

Nyilvánvaló az is, hogy Irán az alku megkötése, 2015 óta lényegesen kiterjesztette szíriai – katonai és nem katonai jellegű - jelenlétét, és Bassár el-Aszad elnök rendszerét védelmezve a korábbinál erőteljesebben és látványosabban, vagyis a Nyugat szemével nézve irritálóbban törekszik regionális középhatalmi státusának az elismertetésére. Azt, hogy a szíriai polgárháborúban a jelek szerint nem sikerült megtörni Aszad hatalmát, az amerikaiak már „kezdték volna lenyelni”, de az, hogy Szíria a radikális síita Irán előretolt helyőrségévé váljon, végképp elfogadhatatlan lenne az Izrael biztonsága mellett teljes mellszélességgel kiálló Amerika számára. Trumpot tehát Irán szíriai magatartása is motiválta akkor, amikor bejelentette lépését.

A megállapodásból való kilépéssel együtt Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen – közölte az elnök. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter rögtön Trump szavainak elhangzása után megkezdte az egyeztetéseket a szankciókról az érintett vállalatokkal. Mnuchin közölte: ezután nem engedélyezik a Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégnek, hogy polgári repülőgépeket, illetve alkatrészeket adjanak el Iránnak.

A szankciós gépezet azonban ténylegesen még nem indult be, Trump bejelentése csak a „visszaszámlálás kezdete” gombot nyomta meg. A washingtoni pénzügyi tárca közleménye szerint a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket 90, a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat pedig 180 nap múlva léptetik életbe. Bevezetik továbbá a fémkereskedelemre, az acél-, és szénexportra, valamit az alumínium-eladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden olyan engedélyt visszavon, ami amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal.

Donald Trump bejelentésére Haszan Róháni iráni elnök tévébeszédben reagált, és szavaival igyekezett Teherán számára politikai tőkét kovácsolni abból, hogy az Egyesült Államok szövetségesei nem osztják Washington álláspontját. Róháni közölte, hogy Irán egyelőre tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal. Megbízta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert azzal, hogy egyeztessen velük az atomalku további sorsáról. Az iráni elnök ugyanakkor belengette azt is: csak rövid idő áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolításához, mert utasítására az iráni atomenergia-ügynökség „a korábbinál is eltökéltebben” indíthatja újra az urándúsítást, már a következő hetekben.

Nagyot drágult az olaj
A gazdaság szereplőit nem érte váratlanul Trump bejelentése. Mégis óvatosak a közeljövőt illetően, mert úgy vélik, hogy az amerikai elnök fenyegetésével jobb pozícíót szeretne elérni országa számára. Az Egyesült Államok ugyanis kénytelen azzal szembesülni, hogy számos - főleg ázsiai - ország korlátozni kívánja a dollár világvaluta szerepét, különösen a kőolaj-kereskedelemben, ahol szinte kizárólagos elszámoló egységként funkcionál. Azt ma még csak találgatni lehet egyébként, hogy a kőolaj világpiaci ára hogyan alakul, mert a kitermelő országok lehetőségei elég vegyesek. Most - Irántól függetlenül - a Brent kőolaj világpiaci ára a négy éves csúcs körül alakul, hordónként tegnap a 77 dollárt is elérte, vagyis egy nap alatt 3 százalékot drágult. Azonban Kína vagy Törökország aligha csatlakoznak az embergóhoz, vagyis mint nagy vevők támogatni fogják Iránt.
Az első körben az amerikai repülőgépgyártó cégeket érinti kedvezőtlenül az egyezmény felmondása. A Boeing szóvivője, Gordon Johndroe ugyan keserűen jelentette be, hogy együttműködik a kormányzatával, bár pillanatnyilag nincs rendelésállományuk Iránnal. Az igazság inkább az, hogy teljesített megrendeléseik nincsenek. Az Airbus minden esetre "lesben áll", bár korántsem biztos, hogy ujjat húznának Amerikával. - Bonta Miklós

Felhördült a világ

Nem maradt el az amerikai bejelentésre adott nemzetközi negatív visszhangcunami sem. A fejleményt sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár. A három ország alig burkolt utalást tett arra, hogy nem kíván gazdasági szankciókat alkalmazni Irán ellen, és szintén kevéssé leplezett diplomáciai megfogalmazásokkal követelte, hogy Washington tartózkodjék a megállapodás végrehajtását akadályozó lépésektől az iráni egyezményben továbbra is részes országokkal szemben. Macron ezen felül közölte, hogy Párizs olyan, az iráni atomprogramról szóló szélesebb megállapodáson fog dolgozni, amely lefedi majd az iszlám köztársaság regionális tevékenységét, illetve ballisztikusrakéta-programját is. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt hangoztatta, hogy az EU továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Az orosz külügyminisztérium szerint aggasztó, hogy az Egyesült Államok az országok többségével szemben, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett, amikor felmondta az egyezményt. Oroszország mélyen csalódott Donald Trump amerikai elnök döntése miatt – hangoztatták Moszkvában.

A kínai külügy sajnálkozásának adott hangot az amerikai döntés miatt, és úgy vélekedett, hogy az növeli a közel-keleti konfliktusveszélyt. Peking kitart az atomalku mellett, és az összes érintettet felelősségteljes magatartásra szólítja fel.

Bizonytalansághoz és új konfliktusokhoz fog vezetni az amerikai döntés - írta Twitter-bejegyzésében Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője. A NATO-tag, vagyis Washington szövetségesének számító Törökország a közel-keleti térségben meglehetősen öntörvényűen viselkedik, és miként Teheránról, úgy Ankaráról is elmondható, hogy regionális középhatalmi státusra tart igényt. Ezt jól tükrözi, hogy a török gazdasági miniszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjúban jelezte: Törökország folytatni fogja a kereskedelmet Iránnal, és erről senkinek sem fog számot adni.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor azt mondta, hogy Donald Trump „bátor, helyes döntést hozott” az iráni nukleáris alku felmondásával.

2018.05.10 07:31

Hulk Hogan Szaúd-Arábiában: így működik a sportdiplomácia

Publikálás dátuma
2018.12.16 13:32

Fotó: AFP/ FAYEZ NURELDINE
Félmeztelen izomkolosszusok verik egymást lapossá a ringben – effajta látványra az ember egy konzervatív iszlám monarchiában aligha számít. Pedig a pankráció már Szaúd-Arábiába is megérkezett, és a szaúdiak imádják. A komoly modernizációs reformokat megélő királyság tízéves megállapodást kötött a WWE-vel, a világ legnagyobb pankrációs szórakoztató cégével, melynek keretében idén áprilisban és novemberben már két nagyszabású műsort is rendeztek. A sztárokat valósággal körülrajongták, a több tízezer fő befogadására alkalmas stadionok csordulásig teltek a szurkolókkal. Felléptek a legnagyobb nevek, de visszatért a korábban rasszista megjegyzése miatt eltiltott legenda, Hulk Hogan is. Igaz, modernizáció ide vagy oda, női sportolók azért még nem szállhattak ringbe. A műsor persze nem olcsó: becslések szerint idén 20-50 millió dollárjába került Rijádnak, hogy a sivatagba csábítsa a pankrátorokat.
Hogy miért éri meg ez a szaúdiaknak? Mert a sportolókat és a sportot határokon, vallásokon és kultúrákon átívelve mindenhol szeretik. A sportdiplomácia erejét már Rijádban is felismerték, az utóbbi időben sorra csábították magukhoz a rangos eseményeket. Ezzel több legyet ütnek egy csapásra: egyrészt saját közönségüket is szórakoztatják, másrészt a külföldieket is bevonzzák, és az országnak is jó hírét viszik. Elvégre hogyan lehetne jobb országimázst építeni annál, mint amihez a világ egyik legdrágább és legjobb focistája, a brazil Neymar adja az arcát? Vagy ha a másik szupersztár, az idén az olasz Juventusba igazoló Christiano Ronaldo rúgja a bőrt? Márpedig a szaúdiak nem aprózzák el, a leghíresebb, legismertebb nevekre csapnak le. Októberben például a brazil nemzeti válogatottak hívták meg egy barátságos összecsapásra, amin a szaúdi zöld súlymok végül 2-0-ás vereséget szenvedtek. Néhány napra rá Brazília-Argentítna barátságos labdarúgó mérkőzést is rendeztek Dzsiddában, s bár a beszámolók szerint az 1-0-ra végződő meccsen a fiúk nem izzadtak meg túlságosan, és Lionel Messi sem vállalta a szereplést, a nagyérdemű mégiscsak olyan neveknek tapsolhatott, mint Neymar, a Liverpool támadója, Roberto Firmino, vagy a Barcelona tehetsége, Philippe Coutinho. A sivatagi viszonylatban hűvösnek számító jövő év januárjában sem mindennapi találkozót rendeznek majd Rijádban: az olasz szuperkupában a Juventus és az AC Milan csap össze. Az olasz bajnok és kupagyőztes már korábban is többször külföldön játszott, volt például, hogy Dohában, Washingtonban, Sanghajban népszerűsítették a sportágat. Szaúd-Arábiában a futball egyébként az egyik legkedveltebb sportnak számít, a nemzeti tizenegy, a zöld sólymok ki is jutott az idei világbajnokságra. Csoportjukból ugyan nem jutottak tovább, azonban tisztesen helytálltak, a Szaláhhal felálló Egyiptomot is legyőzték. 
Koránt sem a foci azonban az egyetlen sport, amit az országba csábítottak. Szombaton ugyancsak a szaúdi fővárosból rajtolt el a Formula E szezon is, méghozzá igen látványos műsorral: Felipe Massa brazil autóversenyző az ország ikonikus állatával, a villámgyors vándorsólyommal mérte össze sebességét. Hogy ki győzött, az alábbi videóból kiderül. 
Az elektromos versenyautók sorozatát ugyan csak 2012-ben alapították, és csak négy éve startolt el, de egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Idén szeptemberben két brit nagyközépsúlyú bokszoló, George Groves és Callum Smith verekedtek a WBA világbajnoki és a WBC „gyémánt” címéért Dzsiddában. Tavaly az úgynevezett monster truckok, óriási négykerekű gépszörnyek szántották fel az arénát. Ugyancsak idén decemberre volt kiírva a Szalmán Király Tenisz Verseny is, amelyen a világ két legjobbja, Rafael Nadal és Novak Djokovics is megmérkőzött volna, ám végül a spanyol sérülése miatt ezt a meccset későbbre halasztották.
Az effajta események egyébként külföldiek előtt is nyitottak, elektronikusan külön vízum igényelhető, ami nem csak a sportversenyre való belépésre jogosít, de korlátozottan az országban is lehet vele járni. Szaúd-Arábia fiatal trónörökösének, Mohammed bin Szalmánnak nagyratörő terve, hogy 2030-ig csökkentse az ország gazdaságának olajtól való függőségét. Ennek érdekében a koronaherceg az utóbbi években számos reformot meghirdetett, például engedélyezték a nőknek, hogy focimeccsekre járjanak, hogy autót vezessenek, de része az újításoknak a sportesemények beengedése és a nyitás a turizmus felé is. A koronahercegnek ugyanakkor nem csupán a társadalom lassú változásával, és a belső konzervatívabb ellenzékkel kell megküzdenie, de a meghívott sportolók és csapatok is rendre a bírálatok célkeresztjébe kerülnek, amiért az emberi jogok kapcsán sokat kritizált iszlám királyságban szerepelnek. A herceg és az ország megítélésének az utóbbi időben rengeteget ártott, hogy egy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán októberben meggyilkolták a rendszerrel kritikus újságírót, Dzsamál Hasogdzsit. A sportszervezetek általában azzal nyugtatják az aggályoskodókat, hogy „szigorúan szemmel tartják” a helyzetet. Persze a shownak mindig folytatódnia kell, a legalább 33 milliós érintetlen és dúsgazdag piacról senki nem mond le szívesen.
2018.12.16 13:32
Frissítve: 2018.12.16 13:43

Előbb egy hadsereg, majd egy tárgyalócsoport felállításáról döntött Koszovó

Publikálás dátuma
2018.12.16 09:43
A koszovói parlament
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Erkin Keci
A Szerbiával való konfliktus területcserés rendezése is ismét felmerülhet, miután megkezdi munkáját az ellenzék által hevesen bírált tárgyalócsoport.
Megszavazta a koszovói parlament annak a tárgyalócsoportnak a felállítását, amely a jövőben a Szerbiával folytatandó párbeszédet fogja vezeti - közölte a Koha Ditore című napilap vasárnap. A pristinai képviselőház szombati döntése egy igencsak feszültségekkel terhelt időszakban született:
a parlament ugyanis egy nappal korábban szavazta meg a koszovói hadsereg felállítására vonatkozó törvénycsomagot, amit Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírált.
A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről, ám valódi előrelépés az utóbbi öt évben nem történt. A szerb és a koszovói államfő is többször azt hangoztatta az év során, hogy minél hamarabb kompromisszumos megoldásra van szükség. Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök a nyár elején a területcserét is felvetette a két fél között. Ezzel az ellenzék nem értett egyet, és követelte, hogy tiltsák el Tachit a tárgyalások vezetésétől. A kormánypártok ekkor egy, tárgyalásokat vezető testület felállítását kezdeményezték, a létrehozásáról azonban csak most döntött az országgyűlés.
Az ellenzék nem értett egyet a kormánypárti, ellenzéki és civil megbízottakból álló, 12 tagú tárgyalócsoport felállításával sem, ezért bojkottálta az ülést.
A területcserére vonatkozó elképzelések szerint a többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének, míg a szerbek lakta Észak-Koszovót Szerbiához csatolnák. A területcsere vagy egy lehetséges határmódosítás lehetőségét sem a Pristinát mindig is támogató Washington, sem Brüsszel nem vetette el egyértelműen, aggályok merültek viszont fel arra vonatkozóan, hogy egy ilyen lépés lehetővé tehetné a teljes etnikai tisztogatást abban a térségben, ahol éppen ennek kísérlete miatt tört ki konfliktus 1998-ban.
2018.12.16 09:43