- A 2008-2010-ben lezajlott gazdasági válságot követő időszakban az építészet fókuszába a szociális struktúrák kerültek. Ez a második olyan építészeti biennálé, ahol az elérhető, a szociálisan számottevő, társadalmi szempontból is fontos projektek valósulnak meg. A fő témák: újrahasznosítás, a terek, épületek újra felfedezése, azok szabad foglalása – hangsúlyozta Fabényi Julia, a biennálé nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum igazgatója a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának sajtótájékoztatóján.
A Szabadság híd – Új horizontok a városban című projekt Budapest egy kiemelkedő időszakán keresztül vizsgálja a Szabad tér (Freespace) fogalmát, ami az idei biennálé vezérmotívuma. – A Szabadság híd 2016 nyári spontán, alulról szerveződő elfoglalása nem követelések, vagy ideológia alapján történt. Az esemény és a kiállítás nem egy klasszikus építészeti alkotással foglalkozik, hanem olyan társadalmi-kulturális jelenséggel, ami reflektál az épített környezetünkre, és meg is változtatja azt. Ami talán még fontosabb, az ennek közvetlen hosszútávú hatása, ugyanis a Szabadság hídon történt akció nem pusztán a híd funkcióváltása; az az átalakulás, hogyan változik meg a városról való gondolkodásunk és a közterekhez való viszonyunk – mutatott rá a kiállítás legfőbb céljaira Oravecz Júlia, a kiállítás egyik kurátora, a Kultúrgorilla csapat tagja.
A Magyar Pavilonban május 26. és november 25. között ideiglenes építészeti installációval találkozhatnak az érdeklődők, amelynek legszembetűnőbb része az épület fölé emelkedő köztér. Egy tíz méter magas ideiglenes kilátó, ahonnan a látogató új perspektívát, új horizontot ismerhet meg Velencéből, épp úgy, ahogy az a Szabadság híd esetében történt – mutatott rá Pongor Soma, a kiállítást építő Studio Nomad egyik tagja. A kiállításon egy teljes teret betöltő videó-és hanginstallációt is láthatnak a látogatók, amely az esemény időbeli dimenzióit hivatott kitágítani. – A videó azt mutatja be, hogyan változott meg a budapestiek viszonya a köztérrel, s hogyan alakult át a rendszerváltás, az 1990-es taxisblokád óta. – Továbbá a projekt személyes hangvételű filmeken keresztül különböző társadalmi szereplők véleményét tükrözi, ezzel a 2016-os hídfoglalás emberi és kulturális hatásaira rámutatva. A videókon megszólalók között szerepel Bach Péter építész, Demeter Zita jógaoktató és Hosszútalpú Bendegúz, a hídon olvasó hajléktalan is – ismertette a projekt részeit Göttler Anna és Tornyánszki Éva, kurátor, a Kultúrgorilla tagjai.
