Kamionosok minimálbéren

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:22
VONZERŐ - Egykor sorba álltak a gépkocsivezetők, hogy kamionra kerülhessenek FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /

Havonta akár 400-500 ezer forintot is megkereshet egy kamionvezető, ha rendszeresen szállít árut külföldre, főleg Nyugat-Európába. A bibi csak az, hogy a minimálbér miatt a magyar viszonyok között egyébként tisztes fizetés nem jelent az átlagnál magasabb nyugdíjat. A pénz többségét ugyanis üzemanyag-megtakarítás és külföldi napidíj címén kapják – az utóbbi napi hatvan euróig adómentes –, ami azonban nem számít bele a nyugdíjba, s ha táppénzre kényszerülnek, akkor is csak a havi bruttó 138 ezer forintot veszik figyelembe. Ez nettó alig több mint kilencvenezer forintot jelent havonta.

Legyen szakma a gépkocsivezetői foglalkozás – javasolja a Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének (TESZ) elnöke, Székely Sándor. A garantált szakmunkás bérminimum (amit abban az esetben kéne megfizetni, ha ez a tevékenység szakmának számítana) havi bruttó 185 ezer forint, amelynek a nettója valamivel több mint 123 ezer forint. Vagyis a különbség több mint harmincezer forint, ami nem elhanyagolható. Mint ismeretes a minimálbéren felüli juttatások nem adókötelesek. A legtöbb nyugat-európai országban viszont ezek a többletjövedelmek is adókötelesek, így természetesen beleszámítanak a nyugdíj-, illetve a társadalombiztosítási alapba is.

Azonban nem csak a minimálbér miatt várható alacsony nyugdíj jelent gondot, hanem az is, hogy ha megbetegszik, vagy megrokkan a kamionsofőr, akkor az átlagos jövedelméhez képest, rendkívül csekély táppénzre lesz jogosult.

Márpedig ebben a szakmában az utakon eltöltött 25-30 év után, a folyamatosan görnyedt testtartás és a rendszertelen étkezés miatt gyakoriak a gerinc, illetve az emésztőszervi betegségek – mondta a Népszavának Székely Sándor. A kamionvezetéshez speciális vezetői engedély kell, de ez nem jelenti egyben a foglalkozás szakmaként való elismerését, sőt, az okj-és képzések is csak szakmásított jogosítványt adnak, ami szintén nem azonos a szakmunkás besorolással – jegyezte meg a TESZ elnöke.

Az érdekvédelmi szervezet vezetői végig járták az illetékes minisztériumokat, munkaadói szervezeteket, de mindenhol csak együttérző megjegyzéseket kaptak, hogy ők sem értik miért nem szakma a kamionvezetés, de senki nem tett egyetlen lépést sem a helyzet megoldására – említette Székely Sándor. Azért is furcsa ez a tehetetlenkedés, mert például sok más ország mellett Romániában is szakmaként ismerik el ezt a tevékenységet.

Érdemes arra is emlékeztetni, hogy egy korszerű kamionban ma már jó néhány informatikai eszközt használnak, amit csak jól képzett szakember tud kezelni, a vezetés mellett.

Tény, hogy ez a szakma elveszítette egykori tekintélyét, akkor amikor még sorban álltak a sofőrök, hogy nemzetközi fuvarba mehessenek, és legalább egy évet a műhelyben, illetve belföldi fuvarozással kellett eltölteniük, mielőtt kamionra ülhettek. Manapság egyre kevesebb fiatal választja ezt a valójában szakmát. Jellemző, hogy a kormányzat támogatásával szervezett okj-s tanfolyamok 40 ezer jelentkezőjéből három év alatt alig kétezren végezték el. Közülük sokan külföldön vállaltak munkát.

Az sem használ a kamionozás vonzerejének, hogy gyakran hetekig járják a gépkocsivezetők Európai útjait. Ezért is támogatja a TESZ az uniós mobilizációs szabályozást, amely három heti munka után egy hét pihenőt írna elő.

Székely Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában is nagy a sofőrhiány, ezért az európai fuvarpiacot meghatározó francia, német olasz fuvarozó cégek nem bánják, ha a kelet-közép-európai versenytársak visszaszorulnak, és a munkavállalóik átigazolnak hozzájuk. A TESZ szerint előrelepés lehetne egy európai fuvarozói minimálbér megállapítása a mobilitás csomagban, és nem az egyes országokban mindenütt másként elszámolt sofőr napidíj.

A javaslatban szerepel az is, hogy 9 óra vezetés után a sofőrök nem alhatnának a kamionban, hanem szállodába kellene kipihenniük magukat. Csakhogy az autópályák mellett alig akad megfelelő szálloda, vagy olyan kamion parkoló, ahol megfelelő szállást találnak a gépkocsivezetők. Az Európai Unió foglalkoztatási bizottsága áprilisban, a közlekedési pedig májusban tárgyalja a mobilitási csomagot, de nem kizárt, hogy döntés csak 2019-ben születik meg.

Szerző
2018.05.11 07:22

321,55 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a svájci frankhoz képest erősödött, de az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 321,55 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a szerda este hét órakor jegyzett 321,40 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,82 forintról 282,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 284,83 forintról 284,73 forintra gyengült. A jent 2,5927 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5875 forinttal. Az euró 1,1387 dolláron forgott, 0,09 százalékkal gyengült az árfolyama a szerdai záráshoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1290 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9916 frankot kértek, 0,16 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,96 jent ért. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal 1,1305 euróra erősödött, illetve 0,05 százalékkal 1,2875 dollárra gyengült.
Szerző
2019.01.17 07:31

Ezeket a szakmákat sújtja leginkább a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Kiderült, mely munkakörökben volt a legégetőbb probléma a munkaerő pótlása.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu. A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 1. Mérnök 2. Adminisztrátor 3. Orvos 4. Tanácsadó 5. Informatikus  6. Fizikai dolgozók 7. Könyvelő 8. Könyvelő 
Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak.
Ha csak a versenyszférát nézzük, így fest a lista:  1. Informatikus 2. Karbantartó 3. Programozó 4. Gépkocsivezető 5. Repülőgép szerelő 6. IT szakemberek
Az iparra is készült rangsor: 1. Fizikai munkakörök 2. Mérnök 3. Hegesztő 4. Repülőgép szerelő 5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség: 1. Mérnök 2. Orvos 3. Takarító 4. Adminisztratív munka 5. Gépészmérnök
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van nagy kereslet, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése nem megy könnyen. Az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. A válaszadók a külföldi munkavállalást és az oktatási rendszer problémáit is említették. A legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért. A felmérést 2018 III. negyedévében végezték, 152 vállalat/szervezet megkérdezésével.
2019.01.17 07:20
Frissítve: 2019.01.17 07:29