Kamionosok minimálbéren

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:22
VONZERŐ - Egykor sorba álltak a gépkocsivezetők, hogy kamionra kerülhessenek FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /

Havonta akár 400-500 ezer forintot is megkereshet egy kamionvezető, ha rendszeresen szállít árut külföldre, főleg Nyugat-Európába. A bibi csak az, hogy a minimálbér miatt a magyar viszonyok között egyébként tisztes fizetés nem jelent az átlagnál magasabb nyugdíjat. A pénz többségét ugyanis üzemanyag-megtakarítás és külföldi napidíj címén kapják – az utóbbi napi hatvan euróig adómentes –, ami azonban nem számít bele a nyugdíjba, s ha táppénzre kényszerülnek, akkor is csak a havi bruttó 138 ezer forintot veszik figyelembe. Ez nettó alig több mint kilencvenezer forintot jelent havonta.

Legyen szakma a gépkocsivezetői foglalkozás – javasolja a Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének (TESZ) elnöke, Székely Sándor. A garantált szakmunkás bérminimum (amit abban az esetben kéne megfizetni, ha ez a tevékenység szakmának számítana) havi bruttó 185 ezer forint, amelynek a nettója valamivel több mint 123 ezer forint. Vagyis a különbség több mint harmincezer forint, ami nem elhanyagolható. Mint ismeretes a minimálbéren felüli juttatások nem adókötelesek. A legtöbb nyugat-európai országban viszont ezek a többletjövedelmek is adókötelesek, így természetesen beleszámítanak a nyugdíj-, illetve a társadalombiztosítási alapba is.

Azonban nem csak a minimálbér miatt várható alacsony nyugdíj jelent gondot, hanem az is, hogy ha megbetegszik, vagy megrokkan a kamionsofőr, akkor az átlagos jövedelméhez képest, rendkívül csekély táppénzre lesz jogosult.

Márpedig ebben a szakmában az utakon eltöltött 25-30 év után, a folyamatosan görnyedt testtartás és a rendszertelen étkezés miatt gyakoriak a gerinc, illetve az emésztőszervi betegségek – mondta a Népszavának Székely Sándor. A kamionvezetéshez speciális vezetői engedély kell, de ez nem jelenti egyben a foglalkozás szakmaként való elismerését, sőt, az okj-és képzések is csak szakmásított jogosítványt adnak, ami szintén nem azonos a szakmunkás besorolással – jegyezte meg a TESZ elnöke.

Az érdekvédelmi szervezet vezetői végig járták az illetékes minisztériumokat, munkaadói szervezeteket, de mindenhol csak együttérző megjegyzéseket kaptak, hogy ők sem értik miért nem szakma a kamionvezetés, de senki nem tett egyetlen lépést sem a helyzet megoldására – említette Székely Sándor. Azért is furcsa ez a tehetetlenkedés, mert például sok más ország mellett Romániában is szakmaként ismerik el ezt a tevékenységet.

Érdemes arra is emlékeztetni, hogy egy korszerű kamionban ma már jó néhány informatikai eszközt használnak, amit csak jól képzett szakember tud kezelni, a vezetés mellett.

Tény, hogy ez a szakma elveszítette egykori tekintélyét, akkor amikor még sorban álltak a sofőrök, hogy nemzetközi fuvarba mehessenek, és legalább egy évet a műhelyben, illetve belföldi fuvarozással kellett eltölteniük, mielőtt kamionra ülhettek. Manapság egyre kevesebb fiatal választja ezt a valójában szakmát. Jellemző, hogy a kormányzat támogatásával szervezett okj-s tanfolyamok 40 ezer jelentkezőjéből három év alatt alig kétezren végezték el. Közülük sokan külföldön vállaltak munkát.

Az sem használ a kamionozás vonzerejének, hogy gyakran hetekig járják a gépkocsivezetők Európai útjait. Ezért is támogatja a TESZ az uniós mobilizációs szabályozást, amely három heti munka után egy hét pihenőt írna elő.

Székely Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában is nagy a sofőrhiány, ezért az európai fuvarpiacot meghatározó francia, német olasz fuvarozó cégek nem bánják, ha a kelet-közép-európai versenytársak visszaszorulnak, és a munkavállalóik átigazolnak hozzájuk. A TESZ szerint előrelepés lehetne egy európai fuvarozói minimálbér megállapítása a mobilitás csomagban, és nem az egyes országokban mindenütt másként elszámolt sofőr napidíj.

A javaslatban szerepel az is, hogy 9 óra vezetés után a sofőrök nem alhatnának a kamionban, hanem szállodába kellene kipihenniük magukat. Csakhogy az autópályák mellett alig akad megfelelő szálloda, vagy olyan kamion parkoló, ahol megfelelő szállást találnak a gépkocsivezetők. Az Európai Unió foglalkoztatási bizottsága áprilisban, a közlekedési pedig májusban tárgyalja a mobilitási csomagot, de nem kizárt, hogy döntés csak 2019-ben születik meg.

Szerző
2018.05.11 07:22

Mol-INA-ügy: 10 millió dollárt fizettek egy amerikai lobbicégnek

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:33

Fotó: Népszava/
Horvátország a Mol-INA-ügyben csak a két döntőbírósági perben 10 millió dollárt fizetett az amerikai Squire Patton Boggs cégnek lobbizásért - írta a Vecernji List című horvát napilap.
Az újság hosszan foglalkozik Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak az Interpol listájáról való lekerülésével is. A cikk szerint az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádit azt kérte a horvát kormánytól, hogy előre vállaljon kötelezettséget, hogy Zágráb kifizeti a perköltségeket, amennyiben a magyar üzletember perli az Interpolt. A lap azt állította: ilyet még soha nem kértek egyetlen országtól sem, és veszélyes precedensről van szó. Az ügyletről és számos más, Magyarországot és Horvátországot a Mol-INA-ügyben érintő dologról a Squire Patton Boggs a horvát kormány nevében 30 amerikai szenátort értesített, az erről szóló jelentést republikánus és demokrata képviselők is megkapták - közölte a lap. Az amerikai iroda a horvát kormány nevében levelet írt az Interpolnak is, miután annak végrehajtó bizottsága elutasította a horvát fél azon kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. A Squire Patton Boggs arról tájékoztatta az Interpolt, hogy Magyarország becsapta őket, mert hamis tárgyalást rendezett Hernádinak. "Hernádit 2013-ban Budapesten felmentették minden vád alól, azzal a szándékkal, hogy más EU-tagállamban ne hozhassanak ítéletet ugyanebben az ügyben" - közölték a levélben. A lobbizás Mol-INA-ügyben 2014-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban. A Squire Patton Boggst Ivan Vrdoljak akkori gazdasági miniszter bízta meg. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a két döntőbírósági ügyben, a már elvesztett genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságon (UNCITRAL), amelyben Horvátország perelte a Molt, valamint a még folyó perben, amelyben a Mol a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított, több mint 10 millió dollárt fizetett ki Zágráb lobbi célokra az amerikai cégnek, majd részletezi a kifizetéseket. Horvátország nem először fizetett lobbicégnek azért, hogy érvényesítse Zágráb érdekeit az Egyesült Államokban. Ivo Sanader volt miniszterelnök kormányzása alatt a NATO-hoz való csatlakozásban segítette amerikai lobbicég Horvátországot, 2011-ben pedig Ante Gotovina és Mladen Markac nyugalmazott tábornokok ügyében, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság első fokon bűnösnek ítélt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjában, később azonban minden vádpontban felmentették őket - írta a lap, majd tájékoztatott arról is, hogy az amerikai Law.com beszámolója szerint Horvátország a második ország a világon, amely a legtöbbet fizetett lobbizásért Amerikában. A négymillió lakosú európai országot egyedül Kanada előzi meg - húzták alá.
Szerző
2018.10.21 15:33
Frissítve: 2018.10.21 15:38

Üzemzavar Pakson? - Le kellett állítani a 2. blokkot

Publikálás dátuma
2018.10.21 11:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Szombat délután megkezdték a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának leterhelését terven felüli karbantartáshoz - írja az OAH. A blokk leállítására egy gépészeti berendezés meghibásodása miatt került sor.
A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni - írja honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. 
A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltételek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az OAH továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát - zárul a közlemény.
2018.10.21 11:21