A lovaglás változtatta meg Eurázsia etnikai arculatát

Publikálás dátuma
2018.05.14 12:10
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európába.

A Science és a Nature folyóiratokban publikált három tanulmány szerzői több tucatnyi ember genetikai állományát szekvenálták a Kr. előtt 2500 és Kr. után 1500 közötti négyezer éves periódusból, a vaskortól a középkorig - írta az MTI a phsys.org tudományos portál alapján. 

Elemzéseik azt mutatták, hogy az eurázsiai sztyeppe lakóinak genetikai felépítésében lassú, de folyamatos változás zajlott le. Ennek területi kiterjedése nyugaton a mai Magyarországtól és Romániától keleten Mongóliáig és Északkelet-Kínáig húzódott.
Az adatok szerint a sztyeppei populáció megváltozott: a főként nyugati-eurázsiai genetikai örökség a kelet-ázsiai genetikai örökség felé mozdult el. A sztyeppe nyelve is változott: az indoeurópai nyelvek helyét a török (vagy türk) nyelvcsaládba tartozó nyelvek vették át - mutatott rá Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem tudósa, két tanulmány társszerzője.

Kr. előtt 800 és 200 között az eurázsiai sztyeppét a szkíták, egy iráni nyelvet beszélő, harcos lovas nép uralta. Róluk azt tartották, hogy nyugat-európai felmenőkkel rendelkező bronzkori földművesek leszármazottai. Azonban manapság a Közép-Ázsiában és Nyugat-Ázsiában élő emberek ázsiai származásúak - magyarázta Willerslev hozzátéve: a szakemberek éppen arra voltak kíváncsiak, hogy ez hogyan történhetett.

Kutatásuk szerint a szkíták beolvadtak, illetve átadták helyüket a hunoknak, akik Mongóliából nyugat felé vonultak, és minden népet leigáztak, akivel út közben találkoztak, de egyúttal keveredtek is velük - idézte fel Willerslev. Amikor 1500 évvel ezelőtt a hun birodalom összeomlott, más népcsoportok, így a mongolok is elindultak nyugati irányba. A tudós szerint ki lehet jelenteni, hogy az Európát és Ázsiát átszelő 8000 kilométer hosszú térségben élő emberek túlnyomó többségének genetikai összetevői főleg az elmúlt ezer évben formálódtak.

Willerslev kollégája, és szerzőtársa, Peter de Barros Damgaard a kutatásnak azt a fejezetét emelte ki, amely rávilágított arra, hogy a lótartás és a lovaglás hogyan változtatta meg Eurázsia arculatát. A változás első fázisa a háziasítással kezdődött, amely lehetővé tette ezeknek a népcsoportoknak, hogy populációjuk növekedjen, és ezek az állattartó társadalmak terjeszkedjenek. Később pedig, a bronzkor vége felé megjelentek a szekerek, amelyek összekötötték Dél-Ázsiát Európával és amelyek révén létrejöhettek a nagy kereskedelmi útvonalak.

A következő nagy változás a lovak használatában történt: meglovagolták őket, nyilakkal és íjakkal lőttek a hátukról, ami nagy hatással volt a sztyeppei harci dinamikára. Ezek vezettek a birodalom folyamatos változásaihoz és a meghódított népek genetikai összetételének változásához - foglalta össze Peter de Barros Damgaard.

A kutatás azt is kiderítette, hogy a Jusztiniánusz bizánci császár uralkodásának idején kitört pestisjárvány, amely 541-542-ben milliókat ölt meg az európai kontinensen, feltehetően a kelet-ázsiai hódítókkal érkezett. "Egyesek szerint Görögországból indult, ám két emberi maradványban talált bakteriális DNS azt jelzi, hogy a pestis kórokozóját valószínűleg a mongol invázió hozta be Európába" - hangsúlyozta a tudós. A kutatók hangsúlyozták azt is, hogy a komplikációk miatt évente egymillió halálos áldozatot követelő Hepatitis B-vírus 4500 évvel ezelőtt már szintén jelen volt Eurázsiában. A tudósok azt is szeretnék kideríteni, hogy honnan indult a vírus, és milyen időközönként esett át mutáción.

Szerző
2018.05.14 12:10

Őskori hajósok terjeszthették el a Stonehenge-hez hasonló megalitokat

Publikálás dátuma
2019.02.15 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
Szerző
2019.02.15 09:09
Frissítve: 2019.02.15 09:09

Ennyibe fog kerülni a Mars-utazás

Publikálás dátuma
2019.02.14 18:47
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Nem csak a gazdagok számára lesz elérhető a Marsra szóló retúrjegy - derült ki Elon Musk, a SpaceX milliárdos tulajdonosának Twitter-bejegyzéséből.
Elon Musk tervei szerint megfizethető ára lesz a Marsra utazásnak. A SpaceX alapítója és vezérigazgatója úgy gondolja, nem csak a gazdagok engedhetnek maguknak egy kiruccanást a vörös bolygóra, ugyanis 500, de inkább 100 dollárnál, azaz 140 ezer, illetve 28 ezer forintnál) is kevesebbe fog kerülni a retúrjegy a Marsra - írta a Space.com
Ez még az odaköltözéshez is elég olcsó - írta a Twitteren a milliárdos vállalkozó.
A százszemélyes űrhajót az úgynevezett Starship Super Heavy, nagy teherbírású rakétarendszerrel tervezik az űrbe küldeni. Újrafelhasználhatóságának is köszönhető a relatív alacsony jegyár. Az első küldetés a tervek szerint a 2020-as évek közepén kezdődne, a rakéta első prototípusát már a következő hetekben, hónapokban elindíthatják.
Témák
SpaceX
2019.02.14 18:47
Frissítve: 2019.02.14 18:47