A lovaglás változtatta meg Eurázsia etnikai arculatát

Publikálás dátuma
2018.05.14 12:10
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európába.

A Science és a Nature folyóiratokban publikált három tanulmány szerzői több tucatnyi ember genetikai állományát szekvenálták a Kr. előtt 2500 és Kr. után 1500 közötti négyezer éves periódusból, a vaskortól a középkorig - írta az MTI a phsys.org tudományos portál alapján. 

Elemzéseik azt mutatták, hogy az eurázsiai sztyeppe lakóinak genetikai felépítésében lassú, de folyamatos változás zajlott le. Ennek területi kiterjedése nyugaton a mai Magyarországtól és Romániától keleten Mongóliáig és Északkelet-Kínáig húzódott.
Az adatok szerint a sztyeppei populáció megváltozott: a főként nyugati-eurázsiai genetikai örökség a kelet-ázsiai genetikai örökség felé mozdult el. A sztyeppe nyelve is változott: az indoeurópai nyelvek helyét a török (vagy türk) nyelvcsaládba tartozó nyelvek vették át - mutatott rá Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem tudósa, két tanulmány társszerzője.

Kr. előtt 800 és 200 között az eurázsiai sztyeppét a szkíták, egy iráni nyelvet beszélő, harcos lovas nép uralta. Róluk azt tartották, hogy nyugat-európai felmenőkkel rendelkező bronzkori földművesek leszármazottai. Azonban manapság a Közép-Ázsiában és Nyugat-Ázsiában élő emberek ázsiai származásúak - magyarázta Willerslev hozzátéve: a szakemberek éppen arra voltak kíváncsiak, hogy ez hogyan történhetett.

Kutatásuk szerint a szkíták beolvadtak, illetve átadták helyüket a hunoknak, akik Mongóliából nyugat felé vonultak, és minden népet leigáztak, akivel út közben találkoztak, de egyúttal keveredtek is velük - idézte fel Willerslev. Amikor 1500 évvel ezelőtt a hun birodalom összeomlott, más népcsoportok, így a mongolok is elindultak nyugati irányba. A tudós szerint ki lehet jelenteni, hogy az Európát és Ázsiát átszelő 8000 kilométer hosszú térségben élő emberek túlnyomó többségének genetikai összetevői főleg az elmúlt ezer évben formálódtak.

Willerslev kollégája, és szerzőtársa, Peter de Barros Damgaard a kutatásnak azt a fejezetét emelte ki, amely rávilágított arra, hogy a lótartás és a lovaglás hogyan változtatta meg Eurázsia arculatát. A változás első fázisa a háziasítással kezdődött, amely lehetővé tette ezeknek a népcsoportoknak, hogy populációjuk növekedjen, és ezek az állattartó társadalmak terjeszkedjenek. Később pedig, a bronzkor vége felé megjelentek a szekerek, amelyek összekötötték Dél-Ázsiát Európával és amelyek révén létrejöhettek a nagy kereskedelmi útvonalak.

A következő nagy változás a lovak használatában történt: meglovagolták őket, nyilakkal és íjakkal lőttek a hátukról, ami nagy hatással volt a sztyeppei harci dinamikára. Ezek vezettek a birodalom folyamatos változásaihoz és a meghódított népek genetikai összetételének változásához - foglalta össze Peter de Barros Damgaard.

A kutatás azt is kiderítette, hogy a Jusztiniánusz bizánci császár uralkodásának idején kitört pestisjárvány, amely 541-542-ben milliókat ölt meg az európai kontinensen, feltehetően a kelet-ázsiai hódítókkal érkezett. "Egyesek szerint Görögországból indult, ám két emberi maradványban talált bakteriális DNS azt jelzi, hogy a pestis kórokozóját valószínűleg a mongol invázió hozta be Európába" - hangsúlyozta a tudós. A kutatók hangsúlyozták azt is, hogy a komplikációk miatt évente egymillió halálos áldozatot követelő Hepatitis B-vírus 4500 évvel ezelőtt már szintén jelen volt Eurázsiában. A tudósok azt is szeretnék kideríteni, hogy honnan indult a vírus, és milyen időközönként esett át mutáción.

Szerző
2018.05.14 12:10

Stroke-os betegek gyógyulását segítheti egy magyar fejlesztés

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.
Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 szombati műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik.
"Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti."
Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. 
"Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni."
Málnási Csizmadia András elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert fedezte fel, izolálta és jellemezte az első motorfehérjét, amely az izmok működtetéséért felelős. Azonban csupán mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel azt, hogy a szervezetben nagyon sok ilyen motorfehérje található, amelyek sokféle funkcióért, például sejtmozgásokért, sejtfeszüléséért vagy az idegi regenerációért felelősek.
"Ezek különböző típusú motorfehérjék, ezért különböző típusú gyógyszerszerű hatóanyagokat tudunk kifejleszteni és előállítani belőlük. Mi az agyi motorfehérjékre fejlesztettünk hatóanyagokat"
Gyimesi Máté elmondta, hogy a kutatás egyelőre az állatkísérletek szakaszában van, és az eredmények azt mutatják, hogy a motoros funkciókat képesek javítani ezek a hatóanyagok a stroke után. Jelenleg azt vizsgálják, hogy hogy a véráram hogyan áll vissza az agyban egy agyvérzés után. 
Málnási Csizmadia András kifejtette, hogy a stroke utáni regenerációban még nagyon hiányzik egy olyan hatóanyag, amely segíti a gyógyulást. A szakemberek kísérletei arra irányulnak, hogy a stroke-on átesett betegek egy speciális hatóanyaggal gyorsítani tudják az agy regenerációját a vérrög műtéti úton történő eltávolítása után. Jelenleg külföldi kollaborációval főemlősökön tervezik a kísérletek folytatását, ha ezek sikeresek lesznek, néhány éven belül már a humán vizsgálatok is elkezdődhetnek. 
Témák
Stroke
2018.12.18 21:05

Rovarokat keresett, százmillió éves halfogat talált egy kutató Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ Joseph PREZIOSO
Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen - adta hírül a helyi sajtó információi alapján az MTI.
Rovarokat keresett Branko Jalzic biológus és barlangkutató, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. 
"A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek"
- mondta.
 Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a gigantoszaurusz korában, a késő kréta kora legkorábbi, cenomani korszakában. A kutatók úgy vélték: a víz valószínűleg kimosta azt a sziklát, amelyben a hal maradványai voltak, mivel a fogak nagyon erősek, jó állapotban maradtak meg. A szakemberek két másik őskövületet is találtak.
A barlangkutatók pedig valószínűleg egy új rovarfajt is felfedeztek, a példány azonban nem volt életben, félig megette egy gomba, ezért további kutatásokat terveznek, hogy élő példányt találjanak. 
A barlangra Postrana központjában bukkantak, amikor a közművállalat munkatársai gödröt ástak, hogy fát ültessenek. Miután elmozdítottak egy követ, a föld beszakadt és óriási lyuk tátongott alatta. Az egyik alkalmazott kötélen ereszkedett le a barlangba, amelyet később róla nevezték el, így lett Borovac barlangja.
2018.12.18 12:47
Frissítve: 2018.12.18 12:49