Sebes György: Meg vagyunk főzve

Publikálás dátuma
2018.05.12 09:10
AZ ÖTÖDIK SZÉRIA GYŐZTESE - Böröcz Zsófié lett a tízmillió forintos díj FOTÓ: RTLKLUB.SAJTOKLUB.TV/BÁRSONY BENCE
Fotó: /

Az életnek és benne a tévézésnek sok nagy rejtélye van, közülük is az egyik legnagyobb a főzőműsorok frenetikus sikere. Nyilván az sem véletlen, hogy vannak olyan tévécsatornák, amelyek arra szakosodtak, hogy szinte egész nap gasztronómiai különlegességeket kínáljanak az érdeklődőknek. Ez a műfaj - mint megannyi más - is a nemzetközi televíziózásban szerzett magának előbb létjogosultságot, majd hírnevet, de már nálunk is eluralkodott.

Jól emlékszünk még a TV2 indulásának egyik híradós "arcára", Stahl Juditra. Ő is a Magyar Televízióban járta ki az iskolát, majd öt évig mondta a híreket - értőn, érthetően és hitelesen - a TV2-ben (Pálffy István oldalán). Még volt egy sorozata is, a Micuko, amelyben kedvére mókázhatott, hiszen japán gésának öltözve bolondított meg híres embereket. Aztán elege lett az egészből. Elkezdett főzni. Üzletasszony lett. És ebben is sikert sikerre halmozott. 2015-ben a Forbes listáján is szerepelt: lapja és tévéműsora révén a 8. helyet szerezte meg az üzleti élet legbefolyásosabb magyar asszonyai között. Ami önmagáért beszél.

Mindezt figyelembe véve sem tudom igazán megmagyarázni e műsoroknak a sikerét. Akkor sem, ha végigkövettem az RTL Klub múlt héten zárult Konyhafőnök című vetélkedését. Ez már a hetedik széria volt, közülük ötöt az egyszerű, "mezei" jelentkezőknek hirdettek. Ha úgy tetszik, nevezhetnénk őket civileknek, de ez így nem pontos, hiszen indulhattak itt szakácsok, vagy olyanok, akik foglalkozásszerűen űzik ezt a mesterséget. A valódi civilek - akiknek hivatalosan semmi közük a konyhaművészethez - a hírességek, celebek, színészek, közéleti emberek, nekik eddig két sorozatuk volt, Konyhafőnök V.I.P. címen.

Adva van egy-egy adásban általában négy-hat ember, akik sütnek, főznek, ugrálnak a konyhában. Előtte kiosztják nekik a feladatot, hogy mit készítsenek. Az egyszerű nézők - vagyis a laikusok, akik nem tüsténkednek mindig a konyhában - már ezzel is bajban vannak. Olyan ételek nevei és elkészítési módjai hangzanak el, amelyek általában kínaiul hangzanak. Aztán látunk egy csomó alapanyagot - húsokat, zöldségeket -, amiket fel sem ismerünk, azt sem tudjuk, mire valók. Olyan húsokat kapnak feldolgozásra a versenyzők, amilyenek a nézők nagy többsége számára elérhetetlenek, vagy mert túl drágák, vagy mert olyan ritkák. A versenyzők külön harcot vívnak az idővel, mert abból mindig kevés van, s közben egy narrátor beavatja a közönséget abba, hogy éppen mi történik. Az egész tévé-ellenes. Nem műsor. És mégis az lesz.

Csekély magyarázat, hogy az indulókat nézni külön szociológiai tanulmány. Valóban, különböző embereket ismerhetünk meg, akiknek kiélezett szituációkban kell - általában gyors - döntést hozniuk. Amikor nem egyénileg, hanem csapatban dolgoznak - mert ilyen feladatok is vannak -, megmutatkozik, ki a jó vezető, irányító és ki az, aki képtelen együtt működni a társaival. Ez tényleg érdekes, akárcsak az, amikor a háromtagú zsűri értékel. De végül is igazán arra sem kapunk indoklást, hogy egy-egy versenyszám végén kit miért és hova rangsorolnak és akik kiesnek, miért rosszabbak, mint a többiek. Ám hajlamosak vagyunk ezt is elfelejteni, mert magával ragad a verseny izgalma, a zsűri hozzáállása, meg a versenyzők - néha szélsőséges - reakciója.

Az egész - úgy, ahogy van - ki van találva. Érzékelhető, hogy meg vagyunk főzve és meg vagyunk etetve, de mégis bámuljuk a képernyőt, s együtt élünk a reménybeli szakácsokkal. Még a reklámok sem zavarnak annyira, pedig van belőlük elég, hiszen nézővonzó a program, tehát lehet hirdetni közben dögivel.

A legutóbbi - döntő - héten, amikor végül kiderült, hogy ki nyeri meg az ötödik szériát és viheti haza a 10 millió forintos díjat (Böröcz Zsófinak hívják a győztest), ismét nézőcsúcsokat döntött az RTL. Nem volt olyan nap, amikor a tévé előtt ülők legalább ötödét ne érte volna el a műsor. Nyilvánvalóan összehangolt - és begyakorolt - csapatmunka kell ehhez. Persze felvételről megy a Konyhafőnök, tehát a szerkesztőknek, vágóknak van idejük rendesen összerakni az adásokat. És sikerrel teszik.

A zsűri is megérdemel pár jó szót. A sorozat házigazdája - immár a kezdetektől - Fördős Zé (vagyis Zoltán, de erre a névre feltehetően egyáltalán nem is hallgat), aki igazi tévés egyéniség. Jól beszél - néha kicsit túl sokat -, főzni is tud, tehát ért valamihez, vagyis hiteles. Erre az évadra az előző szériákban már bevált Sárközi Ákos helyére Rácz Jenőt, a sanghaji Taian Table étterem séfjét szerződtették. Ő a legfiatalabb magyar Michelin-csillagos séf és a műsor kedvéért tért haza Kínából. Láthatóan ért a szakmájához, viszont elődjénél kissé szigorúbbnak és szókimondóbbnak bizonyult. A két férfi kicsit el is nyomta a harmadik zsűritagot, Gáspár Beát. Ő nyerte az előző Konyhafőnök V.I.P. sorozatot, ezért kerülhetett most az ítészek közé és jól megállta a helyét. Látszott rajta, hogy átérzi a versenyzők helyzetét, de azért szakmailag is helytálló volt, amit mondott.

Az eddigi sikereken felbuzdulva az RTL még egy bőrt lehúzott a sorozatról. Ezen a héten ugyanis már régebben megismert versenyzők vetélkedtek a Szuperdöntőnek nevezett műsorban. Persze újabb 10 millióért. Volt izgalom, dráma és természetes konyhaművészet minden mennyiségben. Ezután nem lesz könnyű tartani a magas nézettséget.

A nézők pedig kétségkívül meg vannak főzve.

Szerző
2018.05.12 09:10

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39