Választás

Minden választásnak van győztese és vesztese. 1994-ben Boross Péter, 1998-ban Horn Gyula méltóságteljesen viselte a vereséget, mindkettő gratulált a győztesnek. 2002-ben, tulajdonképpen váratlanul a szocialisták szerezték meg a győzelmet. Ezt Orbán Viktor szinte hisztérikusan fogadta, de végül beletörődött abba, hogy a szocialisták kormányozhatnak. 2006 után négy éven át permanens tüntetés volt, a feszültséget bevitték az emberek mindennapjaiba. Akkor alakították át először a Kossuth teret (nem előnyére). A hisztéria négy évig tartott, és sikerrel járt. Orbán Viktor egyedül is kétharmados többséget szerzett. Mindenki azt várta, hogy az ígéreteknek megfelelően szociális törvényhozás kezdődik. Kampányoltak a vasúti szárnyvonalakkal, de összesen egyet állítottak vissza. Kampányoltak az elvett 13. havi nyugdíjjal, de máig nem állították vissza.

A jogállamok törvényeihez képest kifejezetten antiszociális törvényhozásba kezdtek (a rokkantnyugdíjasok megalázása és az egykulcsos adó csak a jéghegy csúcsa). Kialakítottak egy nekik kedvező választási törvényt, közhasznú beruházások helyett luxusépítkezésekbe kezdtek. Ennek ellenére újra kétharmadhoz jutottak. Az ellenzék pedig továbbra is megosztott volt. Sok hibát tulajdonítanak nekik, de a legnagyobb hibájuk, hogy programjukat nem tudták az emberek tudatáig eljuttatni. Így, sportnyelven szólva, a fiatal demokraták (demokraták?) szinte játék nélkül újabb nagy győzelmet arattak. Nem az ellenzéki pártokat sajnálom, hanem azokat a szavazókat (ötven százaléknál valamivel többen voltak), akik most mélységesen csalódtak, és újra elszenvedhetik az „elmúltnyócévet”.

Csak remélni lehet, hogy a rengeteg hibából az ellenzéki politikai vezetők legalább a jövő évben esedékes helyhatósági választásokra tanulnak valamit. Talán valamivel jobb lesz akkor az ország, vagy legalábbis egy része. A választók nagyobbik hányada pedig kezdhet várni az újabb négy évre (esetleg többre, a kétharmad még a ciklus meghosszabbítását is lehetővé teszi), hogy egyszer talán megérhet egy olyan jobb kort, amikor azt érezheti, hogy a politikusok vannak érte, és nem ő a politikusokért.

2018.05.12 08:25

Rossz hírünk van: drágul a sör

Publikálás dátuma
2018.08.03 10:42

Fotó: AFP/
Kevesebb árpa termett az idén, emiatt emelkedhet a sör ára. Az ágazati szereplők szerint ez nem jelent majd jelentős keresletcsökkenést.
Akár 10-15 százalékkal is drágulhat a folyékony kenyér ára, mert az időjárás a sörárpát sem kímélte, jelentős volt a terméskiesés. Ha az ipar valóban emel az árain, a dobozos, illetve a palackos sörök esetében 15-25 forinttal is drágíthatja a termékeket, de a 90 százalékban hazai alapanyagokból készült csapolt sörök esetében a vendéglátóhelyeken egy ekkora drágulás - már fajtától, mennyiségtől függően - a pohár, illetve a korsó árát 40-100 forinttal is feljebb tornászhatja. A söripar képviselői egyelőre bizakodóak, s nyilatkozataik szerint nem tartanak a fogyasztás jelentős visszaesésétől. Az éves átlagos sörfogyasztás 61-63 liter. Idén az első félévben 3,5 százalékkal még növekedett is a forgalom. Ráadásul egyre többen keresik a prémium termékeket. A sörkedvelőknek egyre mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk, mert az év elején a nagy gyártók már 4-5 százalékkal emelték az áraikat az energia, a munkabér, a csomagolóanyagok költségnövekedésére hivatkozva. Az áremelkedés jövőre sem áll meg, hiszen a termékdíj tovább emelkedik. Igaz, a magyarországi sörárak még így is elmaradnak a nyugat-európai átlagosan 3-5 eurótól, de amennyivel olcsóbbak itt a sörök, annyival alacsonyabbak a jövedelmek is. Agrárszakemberek becslései szerint a mintegy 80 ezer hektáros őszi, illetve 30 ezer hektáros tavaszi sörárpa vetésterületéről hektáronként átlagosan 5 tonnás hozamok helyett ennél jóval kevesebbet takarítanak be. A tavaly ősszel vetett gabonából 15-20 százalékkal, a tavasziból pedig nagyjából 10 százalékkal marad el a sok éves átlagtól. A terméskiesés miatt az őszi árpa tonnánkénti ára az átlagos 48-52 ezer forint helyett, a tavaszi árpa 52-56 ezer forintos ára helyett idén átlagosan 10 százalékkal emelkednek a felvásárlási árak. Preszter Péter, az egyik vezető integrátor cég, a sörárpa termeltető Axereal Hungary termeltetési vezetője szerint nem valószínű, hogy a maláta felvásárlási árának emelkedése drágíthatja meg a sört. Ugyanis a sörárpa, illetve a belőle készített maláta - amely elengedhetetlen az erjesztéshez - egy doboz, vagy palack sör önköltségében elhanyagolható százalékot képvisel – nyilatkozta a Népszavának. A szakember szerint az is tévedés, hogy Magyarországon a söralapanyaghoz csak euróárt lehet hozzájutni. A cég és testvérvállalata, a dunaújvárosi Boolmart Kft. ugyan euróelszámolással dolgozik, de a termelők döntő többségével forintban számolnak el. A gazdáknak még arra is lehetőségük van, hogy előszerződéskor ne kérjék az aktuális árfolyamon a termény árának forintosítását, hanem azt csak a számla kiállításakor érvényesítsék. Az a termelő, aki például februárban kötött szerződést tonnánként 150 eurós áron, 311 forintos árfolyamon, de csak nyáron szállított és állított ki számlát, jól járt, hiszen addigra a forint gyengülés miatt egy euró már jóval 320 forint fölött volt. Az önköltség emelkedése elsősorban a tucatnyi kézműves sörfőzdét érintheti különösen érzékenyen. Ők kényszerülhetnek leginkább az áremelésre.    
Témák
sör
2018.08.03 10:42
Frissítve: 2018.08.03 16:04

Januárig titkos marad az ország tortájának receptje

Publikálás dátuma
2018.07.31 16:16

Fotó: Népszava/ Vajda József
Korábban sok volt a hamisítvány, vagyis a nem megfelelő minőségű másolat, ezért egyelőre csak a cukrász ipartestület tagjai készíthetik a díjnyertes édességet.
A Komáromi kisleány lett idén Magyarország tortája, amely egy mézes-diós tészta alapú édesség, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj, valamint gyömbér. A pontos receptet – ahogyan azt Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének társelnöke a Népszavának elmondta – tavaly óta csak fél évvel a díj odaítélése után teszik közzé, mert az elmúlt években sok helyen „hamisítványt”, tehát nem megfelelő minőséget kínáltak a vásárlóknak. Ennek megfelelően januárig az ipartestület csaknem 400 tagcukrászdájában lesz kapható az ország tortája. 
– Arról nincsenek pontos felmérések, hogy mennyire növeli a keresletet az elismerés, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sokan meg akarják kóstolni a díjazott tortákat – mondta Selmeczi László, aki szerint ezért üzletileg is megéri az ötletgazda cukrásznak. A díjjal egyébként nem jár anyagi jutalom csak a szakmai elismerés, amelyet idén a Jánoska Cukrászda és cukrásza, Sztaracsek Ádám kapott.
A Magyarország cukormentes tortája verseny nyertesének a Három kívánság elnevezésű tortát választották, amelyet a Nándori Cukrászda készített. A sütemény nem tartalmaz hozzáadott cukrot és fehér lisztet. Három domináns összetevője a chia magos-diós mandulapiskóta, a meggy és a darabos túró. 
Az idei Szent István-napi kenyér a Várhegyi Deres lett. A Kurdi Family Pék Kft. fejlesztése friss kovásszal készül, 12 órás érlelelési folyamat eredménye, cipó formájú, ropogós búzakenyér, kevés kukoricával és egyedi metszéssel.
Szerző
2018.07.31 16:16
Frissítve: 2018.07.31 17:42