Voksolás a terror árnyékában

Publikálás dátuma
2018.05.12 07:30
KATONAVOKS - A fegyveres erők tagjai már csütörtöktől leadhatták szavazatukat FOTÓ: AFP/YUNUS KELES/ANADOLU AGENCY
Parlamenti választást tartanak szombaton Irakban. A közel-keleti ország egyben tartása is sokban függ attól, milyen kormányzat áll össze Bagdadban.

Eddig viszonylagos nyugalomban zajlott az iraki választási kampány, ez az első, nagyobb merényleteket, véres összecsapásokat nélkülöző voksolás előtti időszak Szaddám Huszein hatalmának 2003-as megdöntése óta Irakban. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem történt merénylet iraki területen ezekben a hetekben, két képviselőjelöltet is megöltek már, ám az az igazság, hogy az elmúlt 15 évben teljes nyugalomra nem is volt példa ebben az országban. Szaddám Huszein bukása óta elhatalmasodtak a szektariánus ellentétek, a síita-szunnita szembenállás a széthullás szélére sodorta az országot. A hatalomból kiszorult szunnita kisebbség köreiben számos terrorszervezet jött létre az utóbbi másfél évtizedben, köztük a többszöri átalakuláson és névváltozáson átesett Iszlám Állam, amelynek első számú célpontja megalakulása óta a síita közösség volt.

A történelem talán legkegyetlenebb és legszörnyűségesebb rémtetteit végrehajtó, saját kalifátust létrehozó terrorcsoportja a parlamenti választások megrendezőit és az azokon résztvevőket egyaránt megfenyegette, és felszólította a szunnitákat, hogy ne vegyenek részt a voksoláson, tartsák távol magukat a szavazófülkéktől, amelyekre le fognak csapni a kalifa harcosai. A terrorcsoport szóvivője, Abulhasszán al-Muhadzser rádión keresztül, valamint az arrafelé igen népszerű Telegram üzenetküldő közösségi szolgáltatás révén nyilvánosságra hozott üzenetben helyezett kilátásba megtorlást minden résztvevőnek. A csak a szunnitákhoz intézett felhívás úgy fogalmaz: „Tudjuk, hogy a rafida kormány választást írt ki. Ítéletünk azonban utoléri majd azokat is, akik megszervezik azt, de azokat is, akik részt vesznek rajta. Minden szavazófülke harcosaink célpontja lesz. Kerüljétek el azokat”. A szunnita terrorcsoportok a síita közösséget hitehagyott szakadároknak tekintik, és ezt jelenti a "rafida" pejoratív megnevezés: a bagdadi, síita többségű kormányt rafida, azaz hittagadó, hitehagyott kormánynak nevezik.

Demokratikus harc Bagdadért
Hétezer jelölt küzd meg a bagdadi törvényhozás 329 mandátumáért. A majdan felálló parlament választja meg az államfőt és a miniszterelnököt. A voksolás már csütörtökön megkezdődött, ekkortól adhatták le szavazataikat a hadsereg és a rendfenntartó szervek tagjai. A külföldön élő irakiak is részt vehetnek a választásokon, ők 21 ország külképviseletein szavazhatnak.

Nem ez az első iraki választás, amely ellen bojkottra szólítanak az iraki szélsőséges szunnita szervezetek, 2003 óta minden alkalommal így történt, a kampányokat pedig merényletek sokasága tarkította. A bagdadi síita többségű kormányok pedig nem tudják kezelni a helyzetet, sem visszafogni a síita milíciákat, amelyektől igencsak tart - joggal - a szunnita kisebbség. Változatlanul érvényesül az egykor hatalmi helyzetben lévő szunniták diszkriminációja, kiszorítása a politikai és közéletből. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a szunnita lakosság 2014-ben felszabadítóként fogadta és ünnepelte a bevonuló Iszlám Állam terroristáit, és bár a többség kiábrándult rémuralmuk idején, mégis sokan inkább együttműködtek az Iszlám Állammal, mint a kormányerőkkel, vagy az őket támogató síita milíciákkal. 2014-ben amerikai nyomásra azért mondatták le Nuri al-Maliki miniszterelnököt, mert nem tudta kezelni a szunnita kérdést, ami az Iszlám Állam térhódításával létfontosságúvá vált. A volt kormányfő módszeresen szorította ki a szunnitákat a közélet minden szintjéről. Utóda, Haider al-Abadi együttműködőbbnek bizonyult, de különösebb eredményt ő sem tud felmutatni e téren sem. Ennek ellenére jó eséllyel indult a voksoláson, hiszen kormánya hivatkozhat az Iszlám Állam katonai megsemmisítésére iraki területen. Al-Abadi tavaly december 9-én jelentette be az Iszlám Állam fölötti győzelmet. Mután a kurd elszakadási törekvést is megfékezte, az ország egybentartójaként állhat választói elé.

Ám hogy valójában mennyire tartható egyben Irak, az a jövő kérdése, és sokban függ a mostani parlamenti választások kimenetelétől is. A 2014 óta tartó háború után az infrastruktúra romokban hever, a kurd szeparatista törekvés tovább él, mint ahogy a síita-szunnita szembenállás is. A kampánnyal párhuzamosan "dübörög" az igazságszolgáltatás: nemzetközi jogvédő szervezetek által kifogásolt módon, nemcsak az Iszlám Állam terroristáit, hanem sokszor az ő családtagjaikat is sokéves börtönbüntetésre, időnként halálra ítélik. Miközben folynak a perek, az országban található menekülttáborok továbbra is zsúfolásig megteltek, és máig nem egyértelmű, mi a hatóságok szándéka az Iszlám Államnak a táborokba menekült családtagjait illetően. Bagdad szerint ők egyszerre jelentenek potenciális veszélyt, illetve szorulnak támogatásra. A helyszíni riportok tanúsága szerint az Iszlám Állam harcosainak a családjai - a magukra maradt nők és gyerekek - mégis inkább választják a menekülttábort, mert ott az ellátás mellett biztonságban érzik magukat. A menekülttáborban nem különböztetik meg őket a többi menekülttől, és - bár nem szeretik a kormányerőket, nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorcsoporttal való kapcsolatuk miatt bántalmazzák őket, mint tették azt a felszabadító síita milíciák.

Visszaköszön a középkor
Irak negyedik helyen áll a halálos ítéleteket végrehajtó országok között, és egyike azoknak, ahol az akasztást is alkalmazzák kivégzési formaként. A bagdadi belügyminisztérium április elejéig 11 akasztásról számolt be. A január óta gyorsított eljárásban lebonyolított ítélkezés során - ugyancsak április elejéig - több mint háromszáz halálos és többszáz életfogytiglani ítéletet mondtak ki a direkt erre a célra létrehozott két bíróságon. A halálra ítéltek között mintegy száz volt a külföldi állampolgár, akik zömmel Törökországból vagy valamely volt szovjet tagköztársaságbl származtak.

Szerző

Bűnösnek vallotta magát a férfi, aki bombát küldött Sorosnak

Publikálás dátuma
2019.03.22 09:01
Cesar Sayoc
Fotó: AFP / HO
Állítja, igazából nem akarta megölni Trump kritikusait, de tudta,hogy akár fel is robbanhatnak.
Bűnösnek vallotta magát csütörtökön egy New York-i szövetségi bíróságon az a floridai férfi, aki tavaly csőbombákat küldött szét Amerika-szerte ismert demokratáknak és Donald Trump amerikai elnök kritikusainak. Az 57 éves Cesar Sayocot tavaly októberben tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy a félidős választások előtti hetekben
16 esetben küldött postán robbanószerkezeteket demokrata párti politikusoknak, köztük például Barack Obama volt elnöknek és Hillary Clinton volt külügyminiszternek, a demokraták volt elnökjelöltjének.
Ilyen csomagok érkeztek a CNN hírtelevízió New York-i szerkesztőségébe, Soros György villájának postaládájába, John Biden volt alelnöknek, John Brennannak, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának, vagy Robert De Niro filmszínésznek is. A szerkezetek egyike sem robbant fel, senki nem sérült meg.
A küldeményeket Sayoc több tagállamban postázta: például Kaliforniában, New Yorkban, vagy Floridában. Ötnapos országos hajsza után fogták el a floridai Plantation városkában tavaly októberben. Novemberben emeltek vádat ellene 30 rendbeli bűncselekményben, köztük tömegpusztító fegyverek alkalmazása, robbanóanyagok törvényellenes postázása és emberölési kísérletek miatt. Cesar Sayoc csütörtökön bűnösnek vallotta magát, és az amerikai lapok tudósításai szerint többször is elcsukló hangon számolt be arról, hogyan állította össze a szerkezeteket, majd kinek és miért küldte el ezeket.
"Valóban az volt a szándéka, hogy felrobbanjanak?" - kérdezte tőle Jed Rakoff bíró, mire a vádlott azt válaszolta: "nem, bíró úr, de tisztában voltam a kockázattal, hogy bármikor felrobbanhatnak".
Hozzátette: "tudom, hogy rosszat cselekedtem. Rendkívül sajnálom". A brooklyni születésű Sayoc korábban sztriptíztáncos volt, és többször összeütközésbe került a törvénnyel, büntetett előéletű. Tettéért életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatják. Az ügyben ítélethirdetés szeptemberben várható.

Theresa May mindenkit kiosztott és azt bizonygatta, nem ő a hunyó

Publikálás dátuma
2019.03.22 09:00

Fotó: AFP/ JONATHAN BRADY
Mint kiderült, a brit kormányfő “személyes sértésnek” tekinti, hogy a parlament késlelteti az Európából való távozást. Ezért Theresa May 649 képviselőt sértett meg, miután hirtelen beharangozott beszédre hívta meg a tévékamerákat szerda estére a Downing Street 10.-be. Brit lobogóval a háttérben - a felcsigázott várakozással ellentétben - nem tett szenzációs bejelentést, azaz nem mondott le és nem írt ki idő előtti választást sem. Mondandója mégis hatalmasat csattant.  A kormányfő ugyanis elhárította magától a felelősséget a káoszért. Azt mondta, "személyesen nagyon fájlalja”, hogy nem sikerült teljesíteni a választópolgároknak tett ígéretet az EU március 29-i esti elhagyására. Szerinte azonban mindez azért történt, mert a képviselők “politikai játszmát” folytatnak az alsóházban és “nem vonják meg maguktól az örömet, hogy minden időt az Európával kapcsolatos témáknak szentelhessenek”. A honatyák nyomban visszavágtak. Sam Gyimiah, volt tory államtitkár, aki azért mondott le tisztségéről, hogy egy második népszavazásért kampányolhasson, “övön aluli ütésnek” és a “demokrácia megsértésének” minősítette a kormányfő támadását a Ház ellen. Dominic Grieve, maradás-párti volt legfőbb ügyész “súlyos hibának” tartotta a kormányfő “agresszív hangnemét, ahogy a képviselőknek nekiment és rossz hírüket keltette”. Többen is aggodalmuknak adtak hangot, hogy Theresa May kockára teszi a biztonságukat, amikor a lakosságot ellenük lázítja. Mindez semmi biztatót nem vetít előre a May reményei szerint jövő kedden tartandó újabb szavazással kapcsolatban. Miután a kormányfő csütörtökön már Brüsszelben volt, távollétében a szóvivője  kényszerült megvédeni őt. Mint mondta: May asszony “hihetetlenül keményen dolgozik és rendkívül nehéz kihívásoknak kell eleget tennie a Brexit keserves megvalósítása közepette”. Ezzel nyilván arra utalt, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kilépési határidő rövid meghosszabbítására azt válaszolta, ez csak akkor lehetséges, ha jövő héten, harmadik nekifutásra el tudja fogadtatni az alsóházzal a Brüsszellel kötött “visszavonulási egyezményt”, de akkor sem június 30-ig, hanem az európai parlamenti választások miatt csak május 23-ig. Mindenesetre a Sky News által elvégzett közvélemény-kutatás szerint tíz ember közül kilenc éli meg “nemzeti megaláztatásként” a kivonulás kezelését. Alaposan megkapta a magáét az ellenzék vezére is. Jeremy Corbyn a szerda déli parlamenti interpellációjában azonnali  személyes találkozást kért Theresa May-től a Brexittel kapcsolatos összpárti együttműködés megvitatására. Ám amikor az ellenzéki pártok sebtiben összehívott megbeszélésére a Munkáspárt vezére megérkezett parlamenti tárgyalótermébe és ott meglátta Chuka Umunnát, a Munkáspártból nemrég az újonnan megalakult Független Csoportba átült politikust, a legszabályosabban sarkon fordult és távozott. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták búcsúzó vezetője “furcsa magatartásnak” nevezte ezt “nemzeti válság idején”. Maga Umunna “meghökkentőnek és gyerekesnek” nevezte Corbyn viselkedését. 
Témák
Brexit
Frissítve: 2019.03.22 09:00