Voksolás a terror árnyékában

Publikálás dátuma
2018.05.12 07:30
KATONAVOKS - A fegyveres erők tagjai már csütörtöktől leadhatták szavazatukat FOTÓ: AFP/YUNUS KELES/ANADOLU AGENCY
Fotó: /
Parlamenti választást tartanak szombaton Irakban. A közel-keleti ország egyben tartása is sokban függ attól, milyen kormányzat áll össze Bagdadban.

Eddig viszonylagos nyugalomban zajlott az iraki választási kampány, ez az első, nagyobb merényleteket, véres összecsapásokat nélkülöző voksolás előtti időszak Szaddám Huszein hatalmának 2003-as megdöntése óta Irakban. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem történt merénylet iraki területen ezekben a hetekben, két képviselőjelöltet is megöltek már, ám az az igazság, hogy az elmúlt 15 évben teljes nyugalomra nem is volt példa ebben az országban. Szaddám Huszein bukása óta elhatalmasodtak a szektariánus ellentétek, a síita-szunnita szembenállás a széthullás szélére sodorta az országot. A hatalomból kiszorult szunnita kisebbség köreiben számos terrorszervezet jött létre az utóbbi másfél évtizedben, köztük a többszöri átalakuláson és névváltozáson átesett Iszlám Állam, amelynek első számú célpontja megalakulása óta a síita közösség volt.

A történelem talán legkegyetlenebb és legszörnyűségesebb rémtetteit végrehajtó, saját kalifátust létrehozó terrorcsoportja a parlamenti választások megrendezőit és az azokon résztvevőket egyaránt megfenyegette, és felszólította a szunnitákat, hogy ne vegyenek részt a voksoláson, tartsák távol magukat a szavazófülkéktől, amelyekre le fognak csapni a kalifa harcosai. A terrorcsoport szóvivője, Abulhasszán al-Muhadzser rádión keresztül, valamint az arrafelé igen népszerű Telegram üzenetküldő közösségi szolgáltatás révén nyilvánosságra hozott üzenetben helyezett kilátásba megtorlást minden résztvevőnek. A csak a szunnitákhoz intézett felhívás úgy fogalmaz: „Tudjuk, hogy a rafida kormány választást írt ki. Ítéletünk azonban utoléri majd azokat is, akik megszervezik azt, de azokat is, akik részt vesznek rajta. Minden szavazófülke harcosaink célpontja lesz. Kerüljétek el azokat”. A szunnita terrorcsoportok a síita közösséget hitehagyott szakadároknak tekintik, és ezt jelenti a "rafida" pejoratív megnevezés: a bagdadi, síita többségű kormányt rafida, azaz hittagadó, hitehagyott kormánynak nevezik.

Demokratikus harc Bagdadért
Hétezer jelölt küzd meg a bagdadi törvényhozás 329 mandátumáért. A majdan felálló parlament választja meg az államfőt és a miniszterelnököt. A voksolás már csütörtökön megkezdődött, ekkortól adhatták le szavazataikat a hadsereg és a rendfenntartó szervek tagjai. A külföldön élő irakiak is részt vehetnek a választásokon, ők 21 ország külképviseletein szavazhatnak.

Nem ez az első iraki választás, amely ellen bojkottra szólítanak az iraki szélsőséges szunnita szervezetek, 2003 óta minden alkalommal így történt, a kampányokat pedig merényletek sokasága tarkította. A bagdadi síita többségű kormányok pedig nem tudják kezelni a helyzetet, sem visszafogni a síita milíciákat, amelyektől igencsak tart - joggal - a szunnita kisebbség. Változatlanul érvényesül az egykor hatalmi helyzetben lévő szunniták diszkriminációja, kiszorítása a politikai és közéletből. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a szunnita lakosság 2014-ben felszabadítóként fogadta és ünnepelte a bevonuló Iszlám Állam terroristáit, és bár a többség kiábrándult rémuralmuk idején, mégis sokan inkább együttműködtek az Iszlám Állammal, mint a kormányerőkkel, vagy az őket támogató síita milíciákkal. 2014-ben amerikai nyomásra azért mondatták le Nuri al-Maliki miniszterelnököt, mert nem tudta kezelni a szunnita kérdést, ami az Iszlám Állam térhódításával létfontosságúvá vált. A volt kormányfő módszeresen szorította ki a szunnitákat a közélet minden szintjéről. Utóda, Haider al-Abadi együttműködőbbnek bizonyult, de különösebb eredményt ő sem tud felmutatni e téren sem. Ennek ellenére jó eséllyel indult a voksoláson, hiszen kormánya hivatkozhat az Iszlám Állam katonai megsemmisítésére iraki területen. Al-Abadi tavaly december 9-én jelentette be az Iszlám Állam fölötti győzelmet. Mután a kurd elszakadási törekvést is megfékezte, az ország egybentartójaként állhat választói elé.

Ám hogy valójában mennyire tartható egyben Irak, az a jövő kérdése, és sokban függ a mostani parlamenti választások kimenetelétől is. A 2014 óta tartó háború után az infrastruktúra romokban hever, a kurd szeparatista törekvés tovább él, mint ahogy a síita-szunnita szembenállás is. A kampánnyal párhuzamosan "dübörög" az igazságszolgáltatás: nemzetközi jogvédő szervezetek által kifogásolt módon, nemcsak az Iszlám Állam terroristáit, hanem sokszor az ő családtagjaikat is sokéves börtönbüntetésre, időnként halálra ítélik. Miközben folynak a perek, az országban található menekülttáborok továbbra is zsúfolásig megteltek, és máig nem egyértelmű, mi a hatóságok szándéka az Iszlám Államnak a táborokba menekült családtagjait illetően. Bagdad szerint ők egyszerre jelentenek potenciális veszélyt, illetve szorulnak támogatásra. A helyszíni riportok tanúsága szerint az Iszlám Állam harcosainak a családjai - a magukra maradt nők és gyerekek - mégis inkább választják a menekülttábort, mert ott az ellátás mellett biztonságban érzik magukat. A menekülttáborban nem különböztetik meg őket a többi menekülttől, és - bár nem szeretik a kormányerőket, nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorcsoporttal való kapcsolatuk miatt bántalmazzák őket, mint tették azt a felszabadító síita milíciák.

Visszaköszön a középkor
Irak negyedik helyen áll a halálos ítéleteket végrehajtó országok között, és egyike azoknak, ahol az akasztást is alkalmazzák kivégzési formaként. A bagdadi belügyminisztérium április elejéig 11 akasztásról számolt be. A január óta gyorsított eljárásban lebonyolított ítélkezés során - ugyancsak április elejéig - több mint háromszáz halálos és többszáz életfogytiglani ítéletet mondtak ki a direkt erre a célra létrehozott két bíróságon. A halálra ítéltek között mintegy száz volt a külföldi állampolgár, akik zömmel Törökországból vagy valamely volt szovjet tagköztársaságbl származtak.

Szerző
2018.05.12 07:30

Szembe megy a kormány a pápa tanításával

Publikálás dátuma
2018.12.16 13:58

Fotó: AFP/ FILIPPO MONTEFORTE
A katolikus egyházfő nyíltan kiállt az ENSZ migrációs megállapodása mellett.
Ferenc pápa vasárnap kijelentette, a világszervezetnek felelősséget, szolidaritást kell vállalnia és együttérzést kell tanúsítania mindazokkal, akik különböző okokból kénytelenek voltak elhagyni lakhelyüket. Mint fogalmazott, a migrációs paktum biztos és rendezett migrációt tesz lehetővé, illetve nemzetközi keretet biztosít. A pápa több tízezer zarándok előtt beszélt a Szent Péter téren. A pápa felszólította a katolikusokat arra, imádkozzanak azért, hogy teljesülnek a paktumban foglaltak. Mivel a magyar kormány elsők között utasította el a migrációs megállapodást, ez azt is jelenti, hogy a rendre kereszténységét hangoztató és a vallást kampánycélokra felhasználó Orbán-kabinet nyíltan megy szembe Ferenc pápa tanításával. Hétfőn a világ 164 országa Marrakesben írta alá az ENSZ migrációs paktumát. A jogilag nem kötelező érvényű megállapodás célja az, hogy jobban összhangba hozza az egyes országok migrációs politikáját, javítsa a menekültek körülményeit. Pietro Parolin vatikáni államtitkár szerint a történelem kritikus pillanatainak lehetünk tanúi, mert sokan kénytelenek elhagyni lakhelyüket. A migrációs paktum abban segít, hogy elkerüljék a nagyobb válságokat, tragédiákat – hangoztatta.
Szerző
2018.12.16 13:58

Hulk Hogan Szaúd-Arábiában: így működik a sportdiplomácia

Publikálás dátuma
2018.12.16 13:32

Fotó: AFP/ FAYEZ NURELDINE
Félmeztelen izomkolosszusok verik egymást lapossá a ringben – effajta látványra az ember egy konzervatív iszlám monarchiában aligha számít. Pedig a pankráció már Szaúd-Arábiába is megérkezett, és a szaúdiak imádják. A komoly modernizációs reformokat megélő királyság tízéves megállapodást kötött a WWE-vel, a világ legnagyobb pankrációs szórakoztató cégével, melynek keretében idén áprilisban és novemberben már két nagyszabású műsort is rendeztek. A sztárokat valósággal körülrajongták, a több tízezer fő befogadására alkalmas stadionok csordulásig teltek a szurkolókkal. Felléptek a legnagyobb nevek, de visszatért a korábban rasszista megjegyzése miatt eltiltott legenda, Hulk Hogan is. Igaz, modernizáció ide vagy oda, női sportolók azért még nem szállhattak ringbe. A műsor persze nem olcsó: becslések szerint idén 20-50 millió dollárjába került Rijádnak, hogy a sivatagba csábítsa a pankrátorokat.
Hogy miért éri meg ez a szaúdiaknak? Mert a sportolókat és a sportot határokon, vallásokon és kultúrákon átívelve mindenhol szeretik. A sportdiplomácia erejét már Rijádban is felismerték, az utóbbi időben sorra csábították magukhoz a rangos eseményeket. Ezzel több legyet ütnek egy csapásra: egyrészt saját közönségüket is szórakoztatják, másrészt a külföldieket is bevonzzák, és az országnak is jó hírét viszik. Elvégre hogyan lehetne jobb országimázst építeni annál, mint amihez a világ egyik legdrágább és legjobb focistája, a brazil Neymar adja az arcát? Vagy ha a másik szupersztár, az idén az olasz Juventusba igazoló Christiano Ronaldo rúgja a bőrt? Márpedig a szaúdiak nem aprózzák el, a leghíresebb, legismertebb nevekre csapnak le. Októberben például a brazil nemzeti válogatottak hívták meg egy barátságos összecsapásra, amin a szaúdi zöld súlymok végül 2-0-ás vereséget szenvedtek. Néhány napra rá Brazília-Argentítna barátságos labdarúgó mérkőzést is rendeztek Dzsiddában, s bár a beszámolók szerint az 1-0-ra végződő meccsen a fiúk nem izzadtak meg túlságosan, és Lionel Messi sem vállalta a szereplést, a nagyérdemű mégiscsak olyan neveknek tapsolhatott, mint Neymar, a Liverpool támadója, Roberto Firmino, vagy a Barcelona tehetsége, Philippe Coutinho. A sivatagi viszonylatban hűvösnek számító jövő év januárjában sem mindennapi találkozót rendeznek majd Rijádban: az olasz szuperkupában a Juventus és az AC Milan csap össze. Az olasz bajnok és kupagyőztes már korábban is többször külföldön játszott, volt például, hogy Dohában, Washingtonban, Sanghajban népszerűsítették a sportágat. Szaúd-Arábiában a futball egyébként az egyik legkedveltebb sportnak számít, a nemzeti tizenegy, a zöld sólymok ki is jutott az idei világbajnokságra. Csoportjukból ugyan nem jutottak tovább, azonban tisztesen helytálltak, a Szaláhhal felálló Egyiptomot is legyőzték. 
Koránt sem a foci azonban az egyetlen sport, amit az országba csábítottak. Szombaton ugyancsak a szaúdi fővárosból rajtolt el a Formula E szezon is, méghozzá igen látványos műsorral: Felipe Massa brazil autóversenyző az ország ikonikus állatával, a villámgyors vándorsólyommal mérte össze sebességét. Hogy ki győzött, az alábbi videóból kiderül. 
Az elektromos versenyautók sorozatát ugyan csak 2012-ben alapították, és csak négy éve startolt el, de egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Idén szeptemberben két brit nagyközépsúlyú bokszoló, George Groves és Callum Smith verekedtek a WBA világbajnoki és a WBC „gyémánt” címéért Dzsiddában. Tavaly az úgynevezett monster truckok, óriási négykerekű gépszörnyek szántották fel az arénát. Ugyancsak idén decemberre volt kiírva a Szalmán Király Tenisz Verseny is, amelyen a világ két legjobbja, Rafael Nadal és Novak Djokovics is megmérkőzött volna, ám végül a spanyol sérülése miatt ezt a meccset későbbre halasztották.
Az effajta események egyébként külföldiek előtt is nyitottak, elektronikusan külön vízum igényelhető, ami nem csak a sportversenyre való belépésre jogosít, de korlátozottan az országban is lehet vele járni. Szaúd-Arábia fiatal trónörökösének, Mohammed bin Szalmánnak nagyratörő terve, hogy 2030-ig csökkentse az ország gazdaságának olajtól való függőségét. Ennek érdekében a koronaherceg az utóbbi években számos reformot meghirdetett, például engedélyezték a nőknek, hogy focimeccsekre járjanak, hogy autót vezessenek, de része az újításoknak a sportesemények beengedése és a nyitás a turizmus felé is. A koronahercegnek ugyanakkor nem csupán a társadalom lassú változásával, és a belső konzervatívabb ellenzékkel kell megküzdenie, de a meghívott sportolók és csapatok is rendre a bírálatok célkeresztjébe kerülnek, amiért az emberi jogok kapcsán sokat kritizált iszlám királyságban szerepelnek. A herceg és az ország megítélésének az utóbbi időben rengeteget ártott, hogy egy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán októberben meggyilkolták a rendszerrel kritikus újságírót, Dzsamál Hasogdzsit. A sportszervezetek általában azzal nyugtatják az aggályoskodókat, hogy „szigorúan szemmel tartják” a helyzetet. Persze a shownak mindig folytatódnia kell, a legalább 33 milliós érintetlen és dúsgazdag piacról senki nem mond le szívesen.
2018.12.16 13:32
Frissítve: 2018.12.16 13:43