Kövér László: még dominánsabb lesz Orbán

Publikálás dátuma
2018.05.12 12:35
Kövér László, az Országgyűlés elnöke interjút ad a Magyar Távirati Irodának parlamenti dolgozószobájában. MTI Fotó: Bruzák Noémi
"Az ellenzéki tábor intellektuálisan üres, morálisan értékelhetetlen, szervezetileg pedig egyszerűen nemlétezik" - fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés újonnan választott elnöke az MTI-nek adott monumentális interjújában. Szerinte a "bal bunkó" ellenzék a megosztó, és nem a kormánypártok, akiknek amúgy nem is dolguk, hogy a megosztottság felszámolásáért gesztusokat tegyenek. A legnagyobb probléma a demográfiai helyzet, kivándorlás nincsen, Orbán pedig várhatóan az eddigieknél még dominánsabb szereplője lesz a kormányzatnak.

Kövér biztos abban: vannak, akiket meglepett, hogy Orbán Viktor a kormányfői eskütételt követő parlamenti beszédében 2030-ig terjedő időszakra vázolta elképzeléseit. Ez ugyanakkor szerinte csak azokat érhette váratlanul, akik nem ismerik őt eléggé. Mint mondta, az európai politikának éppen az a legnagyobb rákfenéje, hogy olyan politikusai vannak, akik csak a következő választási kampányig terveznek.

Nem vár markáns változást a kormányzati stílusban, a miniszterelnöki szerepfelfogásban az Országgyűlés elnöke Orbán Viktorhoz fűződő több évtizedes kapcsolata alapján. "Nem tud mást adni, mint önmagát" - mondta Orbánról. Hozzátette, "abban viszont mindenki biztos lehet, hogy Orbán Viktor továbbra is domináns, vagy az eddigieknél még dominánsabb szereplője lesz a kormányzatnak".

Kövér elemzése szerint az első négy év törvényalkotási kényszere lazult a második négy évben. Reméli, hogy a most kezdődő ciklusban a kormány még inkább érdemi munkakapcsolatba kerül azokkal a frakciókkal, amelyek a hátországát biztosítják. "Elsősorban a parlamenti államtitkároktól várom, hogy naponta konzultáljanak a saját szakterületükön politizáló képviselőkkel" - jelezte.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni konszenzust az ellenzék és a kormánypártok között, azt válaszolta: "erről álmodom, erre vágyakozom, és aztán soha nem érkezik el az a pillanat, hogy ilyet lehet találni" - mondta. Szerinte, ha a menekültekkel kapcsolatban sem sikerült egyetértést kialakítani, még a Jobbikkal sem, amely "fél téglával a mellét döngetve magát a legnemzetibb erőnek titulálta", akkor nem biztos, hogy reális erről beszélni. Ugyanakkor - álláspontja szerint - vannak olyan kérdések, amelyekben "kötelessége" lenne minden parlamenti erőnek felsorakoznia a kormányzat mögött. Ilyen szerinte az ország szuverenitása. "Aki ezt aláássa külső fórumokon, az egyszerűen hazaáruló, akkor is, ha ez adott esetben csak egy erkölcsi minősítés, és nem lehet mellé jogi szankciót fűzni" - szögezte le.

Talán lenne, aki az egészségügyet vagy az oktatást, a nők helyzetét vagy a jövedelmi egyenlőtlenségeket említené itt, de Kövér szerint a demográfiai helyzet kezelése ma a legsúlyosabb kérdés. Hangot adott annak a véleményének, hogy vannak bizonyos politikai erők, amik családellenes hangulatot keltenek, és hangsúlyozta, hogy a kormányzat rendelkezésére álló eszközök csak a családok anyagi helyzetének javulását célozhatják. Értékelése szerint ebben a kormány majdnem mindent megtett, ami "emberi mértékkel" mérve megtehető. Kiemelte, hogy a következő négy évben a családtámogatási intézményrendszer teljes kiépítését befejezik. "Innen kezdve az a legnagyobb kérdés, hogy el lehet-e érni egy, a gyermekvállalást, a családalapítást a társadalom értékrendjében a megfelelő helyre tévő mentális fordulatot" - fogalmazott.

Hazugságnak nevezte Kövér, hogy Magyarországról menekülniük kell a fiataloknak. Miközben a szabad mozgás és munkavállalás lehetősége által is kiváltott elvándorlás mint probléma valóban létezik, és ez a népesedési folyamatokra is kihathat, azon közben az is igaz, hogy hazánk ebben alig érintett, sőt, éppen hogy "megfordulni látszik" a tendencia.

Kövér László szerint a társadalom kettéosztottságának fenntartása a választások után is célja a kormánypártokkal szemben álló hazai és nemzetközi erőknek. Csakhogy "már olyan transzparensek is megjelennek a tüntetéseken az Orbán takarodj! mellett, hogy az ellenzék is takarodjon" - húzta alá. "Az ellenzéki tábor intellektuálisan üres, morálisan értékelhetetlen, szervezetileg pedig egyszerűen nem létezik" - fogalmazott a társadalmat vélhetően kissé megosztó módon. Az ellenzéknek azt tanácsolta a fideszes politikus, hogy ne legyen "sportszerűtlen", és a pályára ne csak "bal bunkókat" állítson. Hozzátette, szerinte nem a kormányzatnak kell a megosztottság felszámolása érdekében gesztusokat tennie.

Kérdésre válaszolva az Országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy még az év vége előtt elkészül az Országgyűlés új irodaháza a Kossuth téren és a házelnöki rezidencia a Parlament mellett, a Balassi Bálint utcában. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy nem kíván odaköltözni, legfeljebb reprezentációs célokra használja majd. "Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nem magamnak építtettem a házelnöki rezidenciát, hanem a mindenkori házelnökök számára, akik közül biztosan lesz, aki az ország távolabbi részéből jőve beköltözik majd" - mondta. Elmondta azt is, hogy az év végéig a Miniszterelnökség is kiköltözik a Parlamentből.

Szerző

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00