Hatalmas tüntetések: Európát akarnak, nem diktatúrát

Publikálás dátuma
2018.05.13 12:10
Fotó: AFP
Fotó: /
Sokan tartanak attól, hogy a lengyel kormány arra készül, hogy bebetonozza magát a hatalomba - így tízezrek vonultak utcára, hogy kiálljanak a szabadság és az EU mellett. Bukarestben szintén az Unió-ellenesség ellen protestáltak.

A lengyel és a román fővárosban is több ezren vonultak utcára tiltakozásképpen kormányaiknak az európai alapértékekkel szembemenő döntései ellen. Varsóban több tízezren, Bukarestben mintegy ötezren meneteltek európai uniós valamint nemzeti zászlók alatt. A lengyel fővárosban a bíróságok függetlenségének a korlátozása, az abortusz szigorítása és a közszolgálati média állami felügyeletének antidemokratikus módja miatt tiltakoztak. A Varsó szívében, a Charles de Gaulle szobor mellett gyülekező tüntetők egy két kilométeres úgynevezett szabadságmeneten vettek rész, végállomásuk az óvárosban található királyi palota volt. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó egyik fiatal, 32 éves tüntető szerint azt szeretnék megmutatni, hogy Lengyelországban sokan vannak, akik támogatják az Európai Uniót, és azokat az értékeket, amelyeket képvisel, miközben a PiS-kormány épp ezen értékekkel megy szembe.

Sokan attól tartanak Lengyelországban, hogy az kormányzat most már arra törekszik, hogy a választási törvény módosításával bebetonozza magát a hatalomba, miután az alkotmánybíróság és a bíróságok függetlenségét felszámolták, hangsúlyozták a varsói tiltakozók. Wojiech Pszoniak népszerű lengyel színész, a demonstráció egyik szónoka úgy fogalmazott, „A kormány szétveri a demokratikus intézményrendszert, amit felépítettünk. Ezt nem hagyhatjuk”. A demokratikus ellenzék vezéralakja, Grzegorz Schetyna volt külügyminiszter, a jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) – a Fidesz testvérpártja, az Európai Néppárt tagja - párt elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormányzat egyesével veszi vissza a polgároktól a szabadságjogokat, átírja az alkotmányt, a bíróságok működését annak érdekében, hogy saját, totális hatalmát biztosítsa.

Ugyanígy látja ezt az Európai Unió is. A Bizottság tavaly decemberi álláspontja szerint veszélybe került a jogállamiság Lengyelországban, az Európai Parlament márciusban adott zöld utat a 7-es cikkely szerinti eljárásnak. A parlamenti szavazáson a PO képviselői igenek szavaztak az uniós atombombának is nevezett eljárásra. Megindítására azonban még nem került sor, egyelőre folynak az egyeztetések Brüsszel és Varsó között, a lengyel kormánynak még van esélye ezt elkerülni, ha a jogállami normák szerint módosítja a kifogásolt igazságszolgáltatási reformcsomagot.
Bukarestben és a romániai nagyvárosokban is az igazságügyi reform miatt tüntetnek hónapok óta. A szombati román tüntetés jelszava az „Európát akarunk, nem diktatúrát” volt.

Többsége van Kaczynskinek
Az utolsó felmérések szerint a Jaroslaw Kaczynski vezette kormánypárt, a PiS még mindig élvezi a többség 36,9 százalék támogatását, ám a PO és szövetségese, a liberális Nowoczesna fokozatosan zárkózik fel, jelenleg 33,4 százalékon áll. A lengyel baloldal, amely a 2015-ös választáson történelmi vereséget szenvedett, a parlamentből is kiesett, jelenleg 10 százalékon áll.



2018.05.13 12:10
Frissítve: 2018.05.13 12:11

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06