Az izraeli énekesnő nyerte a 63. Eurovíziós Dalfesztivált

Publikálás dátuma
2018.05.13 17:22
Forrás: Youtube
Fotó: /
A 2018-as volt a hatvanharmadik az Eurovíziós Dalfesztivál történetében. A magyar induló az AWS zenekar volt a Viszlát nyár című számmal. Huszonegyedikek lettek huszonhat induló közül.

Az Eurovíziós Dalfesztivál vélhetően a világ egyik legszórakoztatóbb eseménye – fájdalom, hogy mindez nem önmagában igaz rá. A zenei újságírók jelentős hányada ugyanakkor évente egyszer ellenállhatatlan vágyat érez az iránt, hogy végignézze a popszakmailag többnyire értékelhetetlen show-t, hogy aztán megírja: a show popszakmailag többnyire értékelhetetlen. A nézők többsége pedig azért ül a tévé előtt, hogy kommentben leírhassa a Facebookon:

1. Már megint valami minősíthetetlen gagyit küldtünk, 2. Az összes többi produkció is minősíthetetlen gagyi, 3. Egyáltalán: miért nem oszlatják fel az egész Eurovíziót és szórják be az emlékét is sóval.

Az Eurovíziós Dalfesztivál tehát átvette a Dallas meg a Győzike Show helyét a hazai popkultúrában: állítólag senki sem nézi, de mindenkinek van róla véleménye.

Az idei évben kissé – de csak leheletnyivel – összetettebb volt a helyzet: a magyar rockzenei szcéna ugyanis lényegében „meghekkelte” A Dal című versenyt, az AWS nevű metálzenekart juttatva a lisszaboni döntőbe annak Viszlát, nyár című számával. Hogy ez mennyire volt poén és mennyire valós összefogás a tizenkettő egy tucat popzenei induló ellen, az a kommentek tükrében nem dönthető el, ugyanakkor a műsorról, amelyet igényes ember nem néz, ismét megvolt a véleményük a magyar internetezőknek: 1. Már megint valami minősíthetetlen gagyit küldtünk. 2. Az összes többi produkció is minősíthetetlen gagyi. 3. Az összes többi produkció is minősíthetetlen gagyi, de a mienk legalább metál. 4. Ez nem metál, ez minősíthetetlen gagyi. 5. Egyáltalán: miért nem oszlatják fel az egész Eurovíziót és szórják be az emlékét is sóval.

Ha nem is önmagában, önmagától tehát, de az Eurovízió igenis szórakoztató. (Attól, akit halálosan komolyan megmozgatnak a csillámos hónaljak, a politikailag leadott voksok és az égig habosított semmi, ezúton is elnézést kérünk. Őszintén reméljük, hogy egyszer újra jön egy ABBA és egy új Waterloo.) És akkor még nem is beszéltünk az önmagukat és dalukat túl komolyan vevő versenyzőkről – meg a másik pólusról: az országokról, amelyek már eleve viccprodukciót küldenek a fináléba.

A tényeknél maradva: az idei versenyt Izrael nyerte, a Netta nevű énekesnő – aki egyébként Björknek öltözött a Homogenic-korszakból – által előadott Toy című, mérsékelten komolyan vehető dallal. Az AWS a 26 indulóból 21. lett. Annak politikai vonatkozásaiba, hogy az országok szavazatai alapján még ennél gyászosabb volt a verdikt, ne menjünk bele. Az eredmény a közönségszavazással együtt érvényes, és úgy tűnik, az AWS taktikája részben be is vált. Jelesül: sokan szavaztak a metálbandára, amely többek szerint nem is metál, és ha hamis volt az ének, ha nem (az volt), az együttes elintézett magának egy fellépést a Wacken metálfesztiválon. Lényegében tehát kihozta ebből a maximumot.

Eddigi eredményeink
Bayer Friderika volt az első magyar versenyző, aki bejutott az Eurovíziós Dalfesztivál nemzetközi döntőjébe, 1994-ben. Kinek mondjam el vétkeimet? című dalával negyedik lett, ez az eddigi legjobb szereplésünk. 1995-ben Szigeti Csaba huszonkettedik volt (Új név a régi ház falán). 1997-ben a V.I.P. együttes a tizenkettedik helyet szerezte meg (Miért kell, hogy elmenj?). 1996-ban Charlie (A holnap már nem lesz szomorú) a huszonharmadik volt. 2005-ben a NOX (Forogj világ) tizenkettedik lett. 2007-ben Rúzsa Magdi (Unsubstantial Blues) a kilencedik helyet szerezte meg. 2011-ben Wolf Kati huszonkettedik lett (What About My Dreams?). 2012-ben a Compact Disco jutott ki, huszonnegyedik helyen végeztek (Sound of Our Hearts). 2013-ban ByeAlex (Kedvesem) tizedik lett. 2014-ben Kállay-Saunders András jutott ki (Running), ötödik lett. 2015-ben a parfümös Boggie huszadik volt. 2016-ban Freddie (Pioneer) tizenkilencedik volt. Tavaly Pápai Joci (Origo) nyolcadik lett. - K. Sz.

2018.05.13 17:22

Magyarország beteg és csodálatos

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár az internetadó bevezetésének terve „nagyobb sikert” aratott, az Erzsébet hídnál egy Tankcsapda-koncert is tömegeket mozgat.
Ha valaki az Erzsébet hídi tüntetések valamelyikén időnként fiesztára gondolt, hát most magára vessen: kósza fantáziáit elcsípte a gondolatrendőrség. Persze inkább valószínű, hogy a helyszín magától értetődő: az államalapítás háromnapos ünnepére színpad épült Szent Gellért szobra alatt. Az idő jó, és nem rossz a hely – épp csak a stadionhangzást nem lehet visszaadni a Duna-partján −, de ingyenes koncerteknek ne hallgasd vájt füllel a hangzását.  „Isten éltessen, Magyarország!” − szólt az idei szlogen. Augusztus 20-a előestéjén nem csak az 1018 éves magyar államiságot lehetett ünnepelni, a Tankcsapda alapító-énekese, Lukács László ötvenéves, a majdnem harmincéves zenekar erre építette fel Fél évszázad címmel futó turnéját. A fővárosban május 4-én volt már egy nagy buli – Budapesten amúgy nem játszik túl gyakran a banda −, most viszont az AWS és a Zanzibár koncertje után olyan tömeg gyűlt össze az ingyenes „ráadásra”, amekkorát talán Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb rock and roll zenekara sem látott még. Rajongók, ismerkedők, egyszerűen szórakozni vágyók a rakpartról, a Magyar ízek utcájából jövet-menet, ahol minden második portéka megkapta a „kézműves” jelzőt. A szorongók persze gondolhattak Genovára, de még az ég sem szakadt le. Egy majdnem harmincéves zenekar történetéhez hozzátartozik, hogy a régi hívek egy része ragaszkodik a kezdeti hangzásvilághoz, egykori élményeihez. A rajongók egykor karon ülő gyermekei felnőttek, hozták karon ülő gyermekeiket, ám Lukácsék korosztályának morózusabbik része sem állíthatja, hogy tinizenekar vált volna a kedvencükből. Persze így is akadtak ortodox tankerek, akik a bandát számon kérték a közösségi oldalán, miért lépnek fel állami ünnepen, ami felesleges kérdésnek tűnik: egy muzsikus zenélni szeret, augusztus 20-a amúgy sem pártpolitikai rendezvény. A bálványosi nyári egyetem – ahol a Tankcsapda is többször fellépett – sem csupán a miniszterelnökről szól, a legnagyobb erdélyi fesztiválként bejáratott koncerthelyszín. Persze az ottani fellépőknek sem garancia, hogy egyszer ne szülessen róluk nemzetféltő házmesteri feljelentés a „szókimondó szövegeik”, vagy a „züllött, liberális életvitel propagálása” miatt. Mindenki megkapta a magáét – a másfél órás best of koncerten az első, Baj van! című albumtól a legújabb dalokig a Tankcsapda egy becsületes, nem hakni koncertet adott, pirotechnikával megfűszerezve. Meglehet, csak nekem új, de meglepő volt tapasztalni, hogy a tapsgép után feltalálták a pogógépet is: a nyolcvanas években, főként a punkok körében divatosnak számító baráti lökdösődés lámpák parancsára is indult. A Tankcsapda acélosságáért aggódók is megnyugodhattak, Lukácsék előadták a 2012-es, Mi a f… van? című nótájukat is: „Magyarország, mi a f.. van veled, mondd csak! Beteg vagy, vedd észre, felment a lázad. Semmi okom nincs rá, hogy pezsgőt bontsak, mer' amit látok, meg amit hallok: az gyalázat.” Szóval kiállták a „bátorságpróbát” – bár e dal szövege Elvis Costello, Elton John vagy Morrissey Margaret Thatcherhöz címzett dalaihoz képest sehol sincs a politikai karcosságot tekintve. Ilyesfajta „kockázatokkal” nem kellett szembenéznie a Ghymes alapítójának, Szarka Tamásnak, akit arra kértek fel, hogy a budapesti tűzijátékhoz írjon zenét. Az István király dicsérete című mű több dala először 20-a délelőtt hangzott el először a Kossuth téren a tisztavatáshoz és a köztársasági elnök beszédéhez kapcsolódva. Szarka korábban Tokody Ilonával is koncertezett, idén a miskolci operafesztiválon Miklósa Erikával is láthattuk-hallhattuk, így csak a Szarka Tamás munkásságát kevésbé ismerőknek lehetett meglepetés, hogy utóbbi kiváló szoprán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Honvéd férfikar és Szarka Tamás zenekara kíséretében egyik főszereplője lett a produkciónak. Szarka Tamásról persze azt is tudni kell, hogy klasszikus képzettségű hegedűsként mélyült el a népzene világában, költőként pedig sok dalszövege irodalmi értékű. Az útitárs című szerzemény Miklósa Erika szöveg nélküli, angyali énekével, az erőteljes kórussal és a rézfúvósok karakteres játékával rendkívül hatásos szerzeménynek, jó kezdésnek bizonyult. A szám fő dallamának felvezető része egyébként erősen emlékeztet egy közismert ladinó (spanyol zsidó) dallamra. E dal a XVI. században honosodott meg az európai keresztény kultúrában – még ma is hallható könnyűzenei istentiszteleteken −, Smetana is feldolgozta a Moldvában, de az izraeli himnusz, a hatikvá (a remény) is erre a dallamra íródott. Szarka Tamás persze erősen „megbolondította” kortárs klasszikus motívumokkal. A Szent István intelmeiből a zeneszerzői szándék az irgalmasságot és az alázatot emelte ki. Az Intelem az irgalomról balkáni felhangú, Szarka remek hegedűjátékát megmutató nóta. „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, légy kegyes a külföldiekhez is” – áll Szent Asztriknak tulajdonított Intelmek utolsó fejezetében, sőt: „Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.” Bár az ószövetségi és újszövetségi idézetekben gazdag, Imre hercegnek címzett irodalmi alkotás kifejezetten a királyt inti attól, hogy tartózkodjon a bűnöktől, Szarka Tamás olvasatában egészen másról esett szó: „Bűnösnek folyjanak a könnyei, a reményt mégis csak hagyd meg neki” – éneklik a fülbemászó refrénben. Csörgő Anikó ifjúságnak szánt, honismereti könyvének címe, a Csodaország, Magyarország köszönt vissza az utoljára bemutatott dalban. A Csodaország slágeresnek szánt, kiforratlan dal, élvezeti értékét nemcsak a hosszú napon állás, vagy a hangosítás csorbította. „Magyarország, hát akkor hajolj most hozzánk, mosolyod hegyekből fonták, a gyermekek a neved szépen tudják” – nos, nemcsak e lapos, képzavartól sem mentes sorok miatt hittem úgy, hogy rosszul hallok. Persze, ha este a tűzijáték rakétái épp akkor robbantak, amikor ez újra felhangzott, talán mindegy is.  
2018.08.20 20:36

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16