"A DNS-ünkben van, hogy résen legyünk"

Publikálás dátuma
2018.05.14 07:30
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Ma ünnepli függetlenségének 70. évfordulóját a zsidó állam. Yossi Amranival, Izrael budapesti nagykövetével beszélgettünk.

Izrael a zsidó naptár szerint már áprilisban megünnepelte függetlensége 70. évfordulóját, ám a Gergely naptár szerint ez a nap május 14-én esedékes. Az idei ünnep azért is jelentős, mert az Egyesült Államok ma avatja fel a Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetett külképviseletét. Erről, és a Soros Györgyöt célzó plakátokról is nyilatkozott lapunknak Yossi Amrani, Izrael Állam nagykövete.

- Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, s bejelentette a nagykövetség áthelyezését. A lépést világszerte vitatták. Fel van készülve Izrael az esetleges erőszakra?

- Mindig van kockázat. Mindegy, hogy mi az esemény, az izraeli biztonsági szolgálatok mindig a legmagasabb készültségben vannak. A DNS-ünkben van, hogy résen legyünk. Ez része az életünknek. Remélem, hogy a dolgok nem válnak irányíthatatlanná. Ha mégis, az nem fogja szolgálni a palesztin ügyet. Semmi jó nem fog számukra származni belőle, de a döntés az ő kezükben van. Meg kell érteniük, hogy van lehetőség a megállapodásra. Egy olyan alkura, amely kielégíti a legitim követeléseiket. Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, és valóban, Jeruzsálem az állam fővárosa. Nem lepne meg, ha a palesztinok ezt arra használnák fel, hogy végleg hátat fordítsanak az izraeli-palesztin béketárgyalásoknak. Az elmúlt években ugyanis, akárhányszor közel kerültek a kompromisszumhoz, végül kerestek egy kifogást, hogy felálljanak a tárgyalóasztaltól.

- Mennyi esélyt lát arra, hogy más országok is követik az Egyesült Államok példáját?

- Az Egyesült Államok úttörő volt. Az elmúlt években minden elnöknek szerepelt a kampányígéretei között, hogy Jeruzsálemet elismeri Izrael állam fővárosaként, azonban Trump elnök volt az, akinek az ígéretét tettek követték. E miatt tiszteletet érdemel. Szerintem más országok is követni fogják a példát, a kérdés csupán az, hogy mikor. Hiszen Donald Trump bejelentése után is ment tovább az élet, nem szakadt ránk az ég, nem következett be a tragédia, amivel fenyegettek.

- Talán szerencsésebb volna azt mondani, hogy még…

- Miért következne be tragédia? A bejelentést követően az arab világ reakciója kifejezetten visszafogott volt, és ez egy biztató jel. Azért reagáltak így, mert most más miatt aggódnak, nem Jeruzsálem miatt. A kooperáció és az együttélés jelenti a régió jövőjét. Ez utóbbihoz hozzátartozik a nyilvánvaló elismerése. Ha megkérdezném, miért Budapest Magyarország fővárosa, azt válaszolná, hogy azért, mert maguk így döntöttek. Mert itt van a parlamentjük, ez az ország szíve. Itt van a kultúrájuk és az örökségük. Jeruzsálem a zsidó élet esszenciája. Ehhez a városhoz imádkozunk, erről álmodunk. Az isten szerelmére, melyik városba jön Angela Merkel, ha hivatalos látogatásra Izraelbe látogat? És Emmanuel Macron, Theresa May és Sebastian Kurz? Jeruzsálembe, a fővárosba. Miért olyan nehéz elismerni ezt?

- Ennél azért egyszerűbb a helyzetünk, hiszen Budapest egy részére sem tart igényt más nép...

- Ez szerencse. Jeruzsálemmel nem ez a helyzet. De mi azt mondjuk, hogy találkozzunk és beszéljünk a vitás kérdésekről. Oldjuk meg őket. Sosem mondanám azt, hogy a palesztinoknak nincs joguk semmihez. Ez azonban nem jelenti, hogy amennyiben a palesztinok nem hajlandók tárgyalni, akkor mindent be kell fagyasztani. Az elmúlt 70 évben a világ bedőlt a zsarolásuknak. Hiába mondják, hogy elég kompromisszumot kötöttek, ez nem igaz.

Izraelbe látogat Orbán Viktor
Varsó után Izraelbe utazik hivatalos látogatásra Orbán Viktor. Yossi Amrani izraeli nagykövet az Izrael Állam 70. évfordulójára Pécsett megrendezett ünnepségen azt közölte, a magyar miniszterelnök "előreláthatólag a következő hetekben tesz eleget Benjamin Netanjahu meghívásának. A nagykövet elmondása szerint az izraeli kormányfő az áprilisi választások után küldött gratuláló levelében hívta meg Orbán Viktort.

- Tíz évvel Izrael függetlenné válása után született. Szinte egyidős az állammal. Ön szerint mi a titok, hogy lett mindössze hét évtized alatt egy gazdasággal gyakorlatilag nem rendelkező országból virágzó állam?

- A titok az, hogy bár az állam csupán 70 éves, a történelmünk nem. A mienk egy ősi nemzet. De hét évtized alatt kiharcolta magának a helyet a világban. Az államalapítás után megtámadtak minket, és éveken át gazdasági elszigeteltségben éltünk. Gazdasági vészhelyzet alakult ki, és közben befogadtuk az embereket, akik európai menekülttáborokból jöttek, a második világháború után. A holokauszt miatt nem térhettek vissza a hazájukba. Rajtuk kívül több millió arab menekült érkezett. A népesség 600 ezerről hirtelen 2-3 millióra ugrott. Házakat kellett építeni, és munkát biztosítani az embereknek. Nem volt könnyű. De mostanra a létezésünk természetes a nemzetközi közösség számára. Ami még ennél is fontosabb: az Izraelben születettek számára is az. Sosem adtuk fel a zsidó hazáról szőtt álmainkat, s szerencsére megvalósítottuk őket. Ez nagyon fontos üzenet, különösen azután, amit Mahmúd Abbász palesztin elnök a közelmúltban mondott. Gyarmatosító országként utalt Izraelre. Azt mondta, az Európából érkezett emberek leigázták a földjüket. Ez nem igaz. Ez a mi földünk volt, nagyon sok éven át, és semmi jó nem származik abból, ha megtagadják az önrendelkezés jogát a zsidóktól.

- Hogyan ítéli meg az antiszemitizmus helyzetét ma Magyarországon?

- Ez egy biztonságos ország Izrael, és az állampolgáraink számára. Ám ennél is fontosabb, hogy az itt élő zsidó közösség is biztonságban érezheti magát. Úgy vélem, rendkívül jó és gazdag időszak ez az itteni zsidóságnak. Felújítják a zsinagógákat, komoly befektetések történnek a zsidó örökség megőrzése érdekében, és a kormány is nagy büszkeséggel beszél az ország zsidó-keresztény örökségéről. Sajnos az utóbbi években több európai országban is történtek antiszemita támadások, zsinagógák, és zsidók ellen. A közelmúltban Berlinben támadtak meg egy kipát viselő férfit, korábban pedig német városokban izraeli zászlókat rongáltak. Más európai országban is történtek incidensek, ám Magyarország kivételt képez.

- Érdekes, hogy kiemelte a kormányzati kommunikációt. Amikor legutóbb találkoztunk, kritikusan nyilvánult meg a Soros Györgyöt célkeresztbe állító plakátokról. Még egy nyilatkozatot is kiadott, amelyben rámutatott, hogy ezek a „múlt szomorú emlékeit idézik”. Nem sokkal később az izraeli külügy is reagált, mégpedig egy tisztázó jellegű közleménnyel. Ennek az üzenete igen eltérő volt az Önétől, s támadták benne Sorost. Mintha nem egészen egy állásponton volna a kormányával…

- Teljesen ugyanazon az állásponton vagyunk. A kormányom konzultál velem a magyar-izraeli kapcsolatokat illetően. Az üzenetem világos volt, és a tisztázás is. Ők egy dologra reagáltak a közleményemben. Én személytől függetlenül – azt hiszem meg sem említettem Soros úr nevét – az érzések és a percepciók fontosságáról írtam. Ami a magyar kormányt és Sorost illeti, az nemzetbiztonsági ügy, s a magyar kormány ebben olyan döntéseket hoz, amilyeneket akar. Ebbe sem én, sem az izraeli kormány nem avatkoznánk be. Az egyetlen aggályom akkor az volt – s ezt az izraeli kormány is osztotta a tisztázó közleményben –, hogy az emberek mit éreznek a plakátok láttán. Ami a Sorossal kapcsolatos kritikákat illeti, azok politikaiak és nem antiszemiták.

Névjegy
Yossi Amrani Izrael Állam budapesti nagykövete, aki idén tölti be a 60. életévét, hivatásos diplomata. A tanulmányait a jeruzsálemi Héber Egyetemen és a Haifai Egyetemen folytatta történelem és amerikai tanulmányok szakokon. Több alkalommal dolgozott vezető beosztásokban az izraeli Külügyminisztériumban, mielőtt budapesti kinevezését 2016-ban elnyerte a stratégiai főosztály vezetője volt. Ezt megelőzően Horvátországban, Zágrábban dolgozott nagykövetként, illetve kihelyezett nagykövetként Macedóniában. Országa követtanácsosa volt Washingtonban, illetve konzulja San Fraciscoban. Dolgozott Izrael Állam elnökének politikai tanácsadójaként is.

Zsidó állam a Közel-Keleten

Bár az egykori Palesztina területére már az első világháborút megelőzően érkeztek zsidók, de betelepülésük csak a második világháborút követően, a koncentrációs táborok borzalmai után erősödött fel. A kikiáltásának 70. évfordulóját ma ünneplő modern Izrael függetlenségének másnapjától 1948. május 15-ől kénytelen volt magát megvédeni rátörő szomszédaival, Libanonnal, Szíriával, Jordániával, Egyiptommal és Irakkal szemben, kitört az első arab-izraeli háború. A háború végül az 1949-ben megkötött egyezményekkel ért véget. Ennek nyomán Jordániához került Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem, míg a Gázai-övezetet Egyiptom vonta ellenőrzése alá. Izrael és Ciszjordánia között felállították a zöld vonalként ismert ideiglenes határvonalat. A háború során több százezer palesztin elmenekült Izrael területéről, közülük még sokan ma is menekülttáborokban élnek a különböző arab országokban. Ugyanakkor Izraelbe is több százezer zsidó érkezett a világ minden tájáról, de főként Európából, akiknek elhelyezése kezdetben komoly gondot okozott, ők amíg lakóházaik nem épültek meg ugyancsak táborokban éltek.

Izrael történetének emlékezetes eseménye volt, amikor 1961-ben Jeruzsálemben bíróság elé állították Adolf Eichmannt, a holokauszt egyik kitervelőjét és irányítóját. Rémtetteiért kötél általi halálra ítélték.

A zsidó állam ellen szomszédai 1967-ben ismét háborút indítottak, amelyet azonban Izrael hat nap alatt megnyert. Ennek nyomán bekebelezték az addig egyiptomi fennhatóság alatt lévő Gázai övezetet, valamint a Sínai-félszigetet. Később Egyiptommal békét kötöttek, és Izrael visszaadta félszigetet Egyiptomnak, az övezet azonban csak évekkel később került a Palesztin Hatóság ellenőrzése alá.

1972-ben a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorcsoport tagjai izraeli sportolókat ejtettek túszul a müncheni olimpián. Az izraeli csapat két tagját azonnal megölték a sikertelen kiszabadítási kísérlet nyomán kilenc izraeli sportoló, öt terrorista és egy német rendőr is meghalt.

1973-ban az újabb Izrael ellen indított háborút követően a zsidó állam elfoglalta Jeruzsálem keleti felét, amelyet jelenleg is sajátjának ismer el. Ugyancsak elfoglalták Ciszjordániát, amelyet azóta átadták a Palesztin Hatóságnak.

Izrael lakossága jelenleg 8 842 000 fő, ennek 74,5 százaléka zsidó, az arabok száma 1,849 millió. A magas népesedési ráta miatt arra számítanak, hogy a 100. évfordulóra, 2048-ra 15,2 millióra emelkedik a lakosság száma. - B.M.

2018.05.14 07:30

Két medvét ütöttek el a három nap alatt a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:18
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Három nap alatt két medvét gázolták el a romániai A1-es autópályán. Mint megírtuk, péntek este egy kisteherautó elütött egy medvét a romániai A1-es autópályán, Nagyszebennél. A baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás jármű pedig megrongálódott, de az utasai nem sérültek meg. 
Hétfő hajnalban hasonló baleset történt a dél-erdélyi autópályán, a szombatitól mindössze hat kilométerre, egy alagútban. Elekes Róbert, a brassói regionális útügyi igazgatóság szóvivője közölte: a balesetben ezúttal sem történt személyi sérülés, de a nagyvaddal ütköző gépkocsi megrongálódott.
A szóvivő szerint az útügyi igazgatóság nem találja a magyarázatot a történtekre, ugyanis az autópályát kerítés szegélyezi, amelynek éppen azt kellene biztosítania, hogy ne kerülhessenek állatok az úttestre. Hozzátette: Szeben megye prefektusának a segítségét kérik, hogy ne történhessen hasonló eset.
Az útkarbantartó illetékese azt is közölte, hogy a vadállatok esetleges megjelenésére figyelmeztető táblákat helyez ki arra az autópálya-szakaszra, ahol az elmúlt napok medvés balesetei történtek.
A szombati baleset után az útkarbantartó illetékese azt feltételezte, hogy a vadállat egy felhajtónál jutott az autópályára. 
Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki.
2018.08.21 10:18

Dübörög a populista olasz bűnbakkampány

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:00
Luigi Di Maio (baloldalt) szépeket ígér, Matteo Salvini pedig nyilván belegondol, mi lesz ebből...
Fotó: AFP/ Alberto Pizzoli
A rendszer ellenségeinek kiáltja ki a populista római kabinet azokat, akik rámutatnak, hogy teljességgel fenntarthatatlan a kormány gazdaságpolitikája.
Hosszú kormányzásra akar berendezkedni Olaszországban a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobboldali radikális Liga alkotta koalíció. Ezt mutatja az is, amiként a genovai híd katasztrófájára reagáltak. Azonnal másban keresték a hibát, az Európai Unióra, az autópálya üzemeltetőjére, a multikra mutogattak. Az M5S-nél feledésbe merült, hogy néhány éve ellenzékben felesleges beruházásnak tartotta a párt a híd felújítására vonatkozó terveket. A két párt más téren is egyre több akadályba ütközik, hiszen Róma gazdasági lehetőségei annyira korlátozottak, hogy a sok ígéret beváltására vajmi kevés az esély, ráadásul azért a közigazgatásban még maradtak józanul gondolkodók is, akiket az új kormány legharciasabb tagjai ellenségnek kiáltanak ki. A mostani olasz helyzet kísértetiesen hasonlít a 2015 eleji göröghöz. Alekszisz Ciprasz az akkori januári választást azzal nyerte meg, hogy a hitelmegállapodás felmondását ígérte, és abba a hamis illúzióba ringatta honfitársait, hogy Athén igenis kezdhet új életet, mert nem kell visszafizetnie a GDP több mint 160 százalékára rúgó hitelt. Ebből persze semmi sem volt igaz, az ország kis híján csődbe ment, s a teljes káosz elkerüléséért teljesítenie kellett a hitelezők követeléseit. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy Ciprasz a hitelezők éltanulójává vált volna, de kénytelen volt kemény megszorításokat keresztülvinni az athéni parlamenten. Jóllehet az olasz pénzügyi helyzet azért nem annyira siralmas, mint a görög, Róma is hatalmas adósságot görget maga előtt, ezért is meglepő, hogy a választók hittek a kabinet megannyi, megvalósíthatatlan ígéretének. Sőt, nemcsak hittek, a közvélemény-kutatások szerint még mindig elhiszik azt, hogy most aztán valóban más világ következik. A két populista párt a választás előtt, majd azután is igazi forradalmat ígért, a koalíció azonban lassacskán kénytelen a realitásokkal szembesülni. A nagy államadósság miatt el kell halasztaniuk a nagy garral beharangozott intézkedéseket, egyelőre semmi sem lesz a feltétel nélküli alapjövedelem vagy az egykulcsos adó bevezetéséből. Ám még az ezeknél sokkal kisebb jelentőségű kezdeményezések sikere is meglehetősen kérdésessé vált, ezek megvalósítása is igen komoly ellenállásba ütközik. A két pártvezető, Luigi Di Maio, az M5S és Matteo Salvini, a Liga elnöke azonban még mindig mintha nem is kormányon, hanem választási kampányban lenne. Felelősséget nem vállalnak a kedélyjavító intézkedések elmaradásáért, hanem folyamatosan keresik a bűnbakot. Aki bírálni merészeli őket, azt az állam ellenségének kiáltják ki, mert keresztbefeküdnek a kormány törekvéseinek, amit a lakosság is annyira támogat. Kérdés, meddig lehet sikeres ez a stratégia. Egyelőre az, hiszen a közgondolkodást Salvini belügyminiszter radikális stratégiája határozza meg menekültügyben, ez azonban nem tarthat örökké. A figyelmet csak ideig-óráig lehet elterelni a beváltatlan ígéretekről. Pedig ezekből akadt bőven. Luigi Di Maio szociálisügyi miniszter kilátásba helyezte a roppant népszerűtlen munkaügyi reform egyes pontjainak megsemmisítését, különösen azon részeit, amelyek a határozott idejű szerződésekre vonatkoznak. Csakhogy mielőtt az M5S elnökének terve a parlament elé került volna, kiszivárgott egy elemzés, amely szerint minden évben munkahelyek ezrei szűnnének meg, ha visszavonnák a reform egy részét. Di Maio őrjöngött a dühtől, és összeesküvést emlegetett. A kiszivárogtatással Giovanni Triát gyanúsították. Az olasz pénzügyminiszter Giuseppe Conte miniszterelnök kormányának talán egyedüli tagja, akit hidegen hagynak a populista szólamok, és próbál teljesen ésszerű politikát folytatni, igyekszik a kabinet többi tagját is arra inteni, hogy nem ártana az ország lehetőségeinek megfelelő programot követni. Később az INPS nevű szociális biztosító is közzétette számait, amelyek szintén nem a kormányzat derűlátását támasztották alá. Ezért a hivatal vezetője, Tito Boeri került célkeresztbe, aki már korábban sem tartozott Salvini és Di Maio kedvencei közé, hiszen többször figyelmeztetett arra: ígéreteiket nem lehet megvalósítani. A külföldön is elismert közgazdász azt merészelte megjegyezni, hogy a nyugdíjreform megvalósíthatatlan, mert nincs hozzá elég forrás, és Itáliának bevándorlókra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen a mostani nyugdíjrendszer. Ez a kijelentése finoman fogalmazva nem volt zene a bevándorlásellenes Salvini füleinek. Di Maio magából kikelve közölte, hogy az általa a „méltóság dekrétumának” nevezett programot érintő bírálatok „nélkülöznek minden tudományos meglátást”. Megkapta a magáét a római kormánytól a munkaadókat tömörítő befolyásos szervezet, a Confindustria elnöke, Vincenzo Boccia is, miután egy televíziós műsorban nem kevesebbet állított, miszerint a kormány programja elrettenti a befektetőket, nem biztosít gazdasági növekedést, és egy sor munkahelyet veszélyeztet.
„Nem bízhatunk azokban az erőkben, amelyek pszichoterrort vetnek be, és meg akarnak akadályozni bennünket abban, hogy megváltoztassuk az országot”
dohogott az M5S első embere Boccia kijelentése kapcsán.
A kormány nem bíbelődik azzal, hogy bevonja a különféle szakértőket a döntéshozatalba, viszont minden egyes hibáért őket okolja. Az M5S-nek van már ebben némi gyakorlata, ugyanezt a stratégiát követte az utóbbi két évben a római városházán. A sötét erők közé tartozik az elit, a technokraták, a külföldi lobbik és a multicégek – emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. Megkérdőjelezik a másként gondolkodók szavahihetőségét, kérdés azonban, hogy ez hosszabb távon mennyire sikeres stratégia. Az tény, hogy az M5S támogatóinak egy jelentős része elhiszi ezeket az összeesküvés-elméleteket. A kormányban hatalmi harc van kibontakozóban. Tria pénzügyminiszter az előző kormány egy sor kinevezettjét a helyén hagyná, az új kabinet azonban a sajátjaival akarja betölteni a befolyásos gazdasági tisztségeket. Elvégre számukra a technokraták a nemzet ellenségei. Átmenetileg tűzszünetet kötöttek, Tria a pénzügyi tárcához tartozó intézmények vezetői felett rendelkezhet, de mások felett nem.

Pénzügyi-gazdasági EU-biztost akarnak

Olaszország jelentős pénzügyi vagy gazdasági biztosi helyet akar szerezni a következő Európai Bizottságban - jelentette ki Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt vezetője egy pártrendezvényen. Olaszország olyan biztost választ majd magának, aki "jelentős pénzügyekkel" foglalkozik, gazdasággal, iparral vagy kereskedelemmel, és képes védelmet nyújtani a 60 millió olasz számára, "akiket Európában folyamatosan ütlegelnek" - fogalmazott, és azt állította, hogy a Matteo Renzi vezette előző olasz kormány "semmit sem tett az olaszokért". Szerinte a Renzi által jelölt mostani olasz biztos, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője teljesen súlytalan, senki sem ismeri.

2018.08.21 10:00
Frissítve: 2018.08.21 10:00