- Anya, nézd, ugrál a kukac! – állt fel boldogan az ülőpárnáról Zsanett, és ha szülője nem kap utána, felmászott volna a színpadra. Persze akár meg is tehette volna, a Kolibri Színház Hengergő előadása ugyanis a legkisebbeknek, babáknak, bölcsődéseknek, ovisoknak lett meghirdetve, így a színpadon Szívós Károly és Tőrös Ágnes pontosan tudták, bármikor kaphatnak váratlan segítséget. A kukac kalandjai aztán alig fél óra alatt véget értek, de a rengeteg zenével, hangeffekttel kísért produkció láthatóan így is kielégítette a gyerekeket, hiszen a korosztályuknak megfelelő előadást láthattak.
A Kaposváron idén már kilencedik alkalommal (tizenhatodik éve) megrendezett Nemzetközi Biennále szervezői arra is figyelnek, hogy korcsoportok szerint válogassák össze a programot. Az elmúlt héten harminc társulat – köztük két határontúli, s egy-egy lengyel és spanyol – 35 darabot mutatott be.
- Igazából véletlenül lett Kaposvár a házigazda – mondta Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, az Assitej magyarországi vezetője. – Amikor 2000-ben a szervezet élére kerültem, igazából nem sok funkciója volt, ahogyan a gyerekdaraboknak sem volt túl nagy becsülete. Innen jött az ötlet, hogy szervezni kellene egy fesztivált, s azért esett a Csiky Gergely Színházra, mint házigazdára a választás, mert a Babarczy László igazgatta társulat komoly múlttal rendelkezett a gyerekdarabok terén: elismert rendezők állították színpadra a darabokat, melyekben sztárszínészek játszottak.
Az ötletet akkor sokan kétkedve fogadták, akadt olyan színházi korifeus, aki szerint felesleges biennálét tartani, hiszen jó, ha tízévente összejön majd egy fesztiválra való produkció. - Mostanra sikerült odáig eljutnunk, hogy a társulatok már kifejezetten készülnek az eseményre – jegyezte meg Novák János. – Szakmailag fontossá vált a gyerekszínház, új tartalmak, minőségi darabok születtek. A fiatal művészgeneráció rájött, a gyermekszínház óriási lehetőség a kiteljesedésre. S csatlakoztak hozzájuk az írók, a rendezők, ma már nem ciki gyerekelőadást létrehozni, játszani benne.
Ez a biennálé látogatottságán is lemérhető, az előadások előtt már nem lehetett jegyet kapni. Az idén a színházépület felújítás miatt több helyszín, az Agóra, a Szivárvány Kultúrpalota, az egyetem Latinka-színpada, a Bábszíntér és három gimnázium adott otthont a fesztiválnak, mely így szépen belakta a belvárost.
- Megbeszélem anyámékkal, hogy máskor is jöjjünk el! – állította a Manna Produkció Mary és Max előadása után Farkas Bálint, akit láthatóan megfogott a szorongásokkal teli lány és az Asperger-szindrómás férfi története. – Eddig azt hittem, a színházban csak unalmas, kosztümös darabokat játszanak, de ez végre érdekelt.