Elveszett ősi városra bukkantak Irakban

Publikálás dátuma
2018.05.14. 19:17
Illusztráció: AFP
Egy elveszett ősi város, Mardaman mintegy 4800 éves romjait fedezték fel a régészek az észak-iraki kurdisztáni autonóm régióban.

A német Tübingeni Egyetem kutatói 2013 óta végeznek ásatásokat a területen és tavaly nyáron 92 ékírásos agyagtáblára bukkantak egy agyagedénybe elrejtve, egy palota maradványai között - írta az MTI a Live Science című tudományos hírportál alapján.

A Heidelbergi Egyetem nyelvésze, Betina Faist nemrég megfejtette a táblákon szereplő szöveget, amely az ősi város, Mardaman - néhol Mardama - nevét rejtette. A Tübingeni Egyetem professzora, Peter Pfälzner szerint Mardaman romjai, amelyeket a mai Kurdisztán autonóm régió Basszetki nevű faluja közelében fedeztek fel, azt sugallják, hogy az ősi város valamikor Kr.e. 2800 és Kr.e. 2650 között született és Kr.e. 1900 és Kr.e. 1700 között élte virágkorát. Mardaman később az Kr.e. 911 és Kr.e. 612 között fennálló Újasszír Birodalom idején is gyarapodott.

Az agyagtáblák nagyjából Kr.e. 1250-ből származnak, amikor a város az Asszír Birodalom része volt és egy asszír kormányzó fennhatósága alá tartozott. Az ásatást vezető Pfälzner szerint a táblákon lévő szöveg a "kormányzó és Mardama lakóinak adminisztratív és kereskedelmi kapcsolatait" taglalja.

Az egyéb lelőhelyeken talált ősi szövegek tanúsága szerint, noha Mardaman olykor nagyobb birodalmak részét képezte, voltak idők, amikor független királyságként működött. A palotát - ahol az ékírásos táblákat találták - ugyan lerombolták Kr.e. 1200 körül, ám a város fennmaradt. Pfälzner szerint története során Mardamant többször is megtámadták, volt, hogy részben le is rombolták, csak hogy újraépítsék.

A táblákat rejtő edényt vastag agyagréteg fedte, amiből arra következtettek a kutatók, hogy a város lakói meg akarták óvni őket. "A táblákat valószínűleg nem sokkal azután rejtették el így, hogy a környező épületeket lerombolták" - írta Pfälzner az egyetem közleményében. "Talán a rajtuk szereplő információt fontos volt megóvniuk és megőrizniük az utókor számára".

Mardaman területén folytatódnak az ásatási munkálatok. Pfälzner szerint a lelőhelyet szerencsére elkerülte a fosztogatási hullám, amely több iraki régészeti területet is sújtott a közelmúltban. "Mivel a város a Mezopotámia, Anatólia és Szíria közötti kereskedelmi útvonalaknál feküdt, Mardaman minden bizonnyal befolyásos várossá és regionális királysággá fejlődött" - írta Pfälzner, hozzátéve, hogy a város olykor még riválisa is volt a nagy mezopotámiai hatalmaknak.

Szerző
Témák
Irak rom ősi város

Honvédelmi miniszter: soha nem kutattam Soros-zsoldosok után

Publikálás dátuma
2018.05.14. 16:23
Fotó: MTI/Kovács Attila
Saját munkáját méltatta meghallgatásán az új honvédelmi miniszter, illetve a civil kontroll miben létén vitatkozott az új honvédelmi jelölt, aki állítja: soha nem kutatott Soros-zsoldosok után.

"Kissé hangosabban kérdezzen, mivel tüzértisztként kezdtem a karrierem" - humorizált Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, honvédelmi miniszter-jelölt bizottsági meghallgatásán (a honvédelmi és nemzetbiztonsági grémium egyszerre ismerkedett meg Benő elképzeléseivel). A meghallgatás visszatérő témája a honvédelem feletti „civil kontroll" kérdése volt. Mint arra Harangozó Tamás szocialista honvédelmi bizottsági tag is utalt: a rendszerváltozás óta Magyarországon nem volt példa, hogy aktív katona lett volna a honvédelmi miniszteri posztot - leginkább azért, mert így garantálható leginkább a "sereg" elfogulatlan ellenőrzése.

Az ülést vezető Kocsis Mátét honvédelmi bizottsági elnök szerint semmi baj nincs azzal, ha egy vezérkari főnök igazol át honvédelmi miniszternek: a NATO-tagállamok harmadában szakmai vezető irányítja ezt a tárcát. Benkő pedig azt hangsúlyozta, hogy miniszterként ő nyilvánvalóan nem vezetni fogja a hadsereget. „Egyszerre vezetni és kontrollálni nem lehet” – szögezte le. Mellett pedig - figyelmeztetett a miniszterjelölt - ott lesz „civilként” Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára. (Megjegyzendő: forrásaink szerint ez azt jelenti, hogy a rezsibiztos kommandírozza valójában a minisztériumot, hiszen ő felel a politikai megrendelések végrehajtásáért.)

És a jelek szerint Benkő egyébként sincs annyira oda a "polgári ellenőrzésért", legalábbis bemutatkozó beszédében is hangsúlyozta: katonai vezetőként megismerte a „civil kontroll jó, nem jó illetve időnként nagyon nem jó példáit". Ráadásul szerinte nem fair megkérdőjelezni, hogy egy katona nem lehet jó, a társadalmi kontrollt érvényesítő tárcavezető - ugyanis ellenzéki kérdésekre válaszolva Benkő már harciasabban azzal példálózott, hogy ha egy vezetői rangban lévő közgazdászból vagy orvosból is lehet politikai irányító, akkor ez miért lenne másképp katonánál?

Benkő szerint egyébként szó sincs arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bele akarna szólni a honvédelmi tárca életébe (egy ellenzéki kérdés ezt feszegette). A bele nem szóláson a jelek szerint a változatlanságot érti, ugyanis a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kapcsán például azt emelte ki, hogy "azokat úgy akarjuk működtetni, ahogy eddig is”. Később Szél Bernadett (LMP) kérdésére is nyomatékosította, hogy Orbán Viktor semmiféle átszervezést nem kezdeményezett a katonai szolgálatok kapcsán - irányításuk a tárcánál marad.

Vadai Ágnes (DK) azt feszegette a meghallgatáson, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNSZ) nyomozott-e „Soros-zsoldosok után”. Válaszában Benkő Tibor leszögezte: „a Soros-zsoldosok kutatására soha nem kaptam feladatot a miniszterelnök úrtól. A titkosszolgálatnak nincs ilyen feladata.” Vadai kétszer rákérdezett arra, hogy a HM mit tervez az orosz katonai titkosszolgálat magyarországi tevékenységével szemben? Végül a miniszter csak annyit mondott: „a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai otthon vannak e kérdésben. Tisztában vannak azzal, hogy milyen fenyegetettséggel lehet számolni.”

Bemutatkozó beszédében Benkő Tibor erősen általánosságokban beszélt, így szerinte ilyen kihívás a hibrid hadviselés és a terrorfenyegetettséget – melynek melegágya a tömeges migráció és az iszlám kultúra „mérhetetlen térnyerése és radikalizációja. Illetve saját, 43 éves szakmai munkáját méltatta, kiemelve, hogy egyaránt tanult a Szovjetunióban majd az USA-ban is. 

A konkrét tervek közül egyedül a magyar honvédség helikopter beszerzéséről szólt. A miniszterjelölt úgy fogalmazott: „a beszerzés az továbbra is a mi elgondolásunkban szerepel.” Benkő Tibor annyit mondott: többfunkciós helikopterekben gondolkodnak, amit kiképzésre, felderítésre, szállításra lehet használni illetve tűztámogatói képessége is van.

Honvédelmi miniszter: soha nem kutattam Soros-zsoldosok után

Publikálás dátuma
2018.05.14. 16:23
Fotó: MTI/Kovács Attila
Saját munkáját méltatta meghallgatásán az új honvédelmi miniszter, illetve a civil kontroll miben létén vitatkozott az új honvédelmi jelölt, aki állítja: soha nem kutatott Soros-zsoldosok után.

"Kissé hangosabban kérdezzen, mivel tüzértisztként kezdtem a karrierem" - humorizált Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, honvédelmi miniszter-jelölt bizottsági meghallgatásán (a honvédelmi és nemzetbiztonsági grémium egyszerre ismerkedett meg Benő elképzeléseivel). A meghallgatás visszatérő témája a honvédelem feletti „civil kontroll" kérdése volt. Mint arra Harangozó Tamás szocialista honvédelmi bizottsági tag is utalt: a rendszerváltozás óta Magyarországon nem volt példa, hogy aktív katona lett volna a honvédelmi miniszteri posztot - leginkább azért, mert így garantálható leginkább a "sereg" elfogulatlan ellenőrzése.

Az ülést vezető Kocsis Mátét honvédelmi bizottsági elnök szerint semmi baj nincs azzal, ha egy vezérkari főnök igazol át honvédelmi miniszternek: a NATO-tagállamok harmadában szakmai vezető irányítja ezt a tárcát. Benkő pedig azt hangsúlyozta, hogy miniszterként ő nyilvánvalóan nem vezetni fogja a hadsereget. „Egyszerre vezetni és kontrollálni nem lehet” – szögezte le. Mellett pedig - figyelmeztetett a miniszterjelölt - ott lesz „civilként” Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára. (Megjegyzendő: forrásaink szerint ez azt jelenti, hogy a rezsibiztos kommandírozza valójában a minisztériumot, hiszen ő felel a politikai megrendelések végrehajtásáért.)

És a jelek szerint Benkő egyébként sincs annyira oda a "polgári ellenőrzésért", legalábbis bemutatkozó beszédében is hangsúlyozta: katonai vezetőként megismerte a „civil kontroll jó, nem jó illetve időnként nagyon nem jó példáit". Ráadásul szerinte nem fair megkérdőjelezni, hogy egy katona nem lehet jó, a társadalmi kontrollt érvényesítő tárcavezető - ugyanis ellenzéki kérdésekre válaszolva Benkő már harciasabban azzal példálózott, hogy ha egy vezetői rangban lévő közgazdászból vagy orvosból is lehet politikai irányító, akkor ez miért lenne másképp katonánál?

Benkő szerint egyébként szó sincs arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bele akarna szólni a honvédelmi tárca életébe (egy ellenzéki kérdés ezt feszegette). A bele nem szóláson a jelek szerint a változatlanságot érti, ugyanis a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kapcsán például azt emelte ki, hogy "azokat úgy akarjuk működtetni, ahogy eddig is”. Később Szél Bernadett (LMP) kérdésére is nyomatékosította, hogy Orbán Viktor semmiféle átszervezést nem kezdeményezett a katonai szolgálatok kapcsán - irányításuk a tárcánál marad.

Vadai Ágnes (DK) azt feszegette a meghallgatáson, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNSZ) nyomozott-e „Soros-zsoldosok után”. Válaszában Benkő Tibor leszögezte: „a Soros-zsoldosok kutatására soha nem kaptam feladatot a miniszterelnök úrtól. A titkosszolgálatnak nincs ilyen feladata.” Vadai kétszer rákérdezett arra, hogy a HM mit tervez az orosz katonai titkosszolgálat magyarországi tevékenységével szemben? Végül a miniszter csak annyit mondott: „a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai otthon vannak e kérdésben. Tisztában vannak azzal, hogy milyen fenyegetettséggel lehet számolni.”

Bemutatkozó beszédében Benkő Tibor erősen általánosságokban beszélt, így szerinte ilyen kihívás a hibrid hadviselés és a terrorfenyegetettséget – melynek melegágya a tömeges migráció és az iszlám kultúra „mérhetetlen térnyerése és radikalizációja. Illetve saját, 43 éves szakmai munkáját méltatta, kiemelve, hogy egyaránt tanult a Szovjetunióban majd az USA-ban is. 

A konkrét tervek közül egyedül a magyar honvédség helikopter beszerzéséről szólt. A miniszterjelölt úgy fogalmazott: „a beszerzés az továbbra is a mi elgondolásunkban szerepel.” Benkő Tibor annyit mondott: többfunkciós helikopterekben gondolkodnak, amit kiképzésre, felderítésre, szállításra lehet használni illetve tűztámogatói képessége is van.