Elveszett ősi városra bukkantak Irakban

Publikálás dátuma
2018.05.14 19:17
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Egy elveszett ősi város, Mardaman mintegy 4800 éves romjait fedezték fel a régészek az észak-iraki kurdisztáni autonóm régióban.

A német Tübingeni Egyetem kutatói 2013 óta végeznek ásatásokat a területen és tavaly nyáron 92 ékírásos agyagtáblára bukkantak egy agyagedénybe elrejtve, egy palota maradványai között - írta az MTI a Live Science című tudományos hírportál alapján.

A Heidelbergi Egyetem nyelvésze, Betina Faist nemrég megfejtette a táblákon szereplő szöveget, amely az ősi város, Mardaman - néhol Mardama - nevét rejtette. A Tübingeni Egyetem professzora, Peter Pfälzner szerint Mardaman romjai, amelyeket a mai Kurdisztán autonóm régió Basszetki nevű faluja közelében fedeztek fel, azt sugallják, hogy az ősi város valamikor Kr.e. 2800 és Kr.e. 2650 között született és Kr.e. 1900 és Kr.e. 1700 között élte virágkorát. Mardaman később az Kr.e. 911 és Kr.e. 612 között fennálló Újasszír Birodalom idején is gyarapodott.

Az agyagtáblák nagyjából Kr.e. 1250-ből származnak, amikor a város az Asszír Birodalom része volt és egy asszír kormányzó fennhatósága alá tartozott. Az ásatást vezető Pfälzner szerint a táblákon lévő szöveg a "kormányzó és Mardama lakóinak adminisztratív és kereskedelmi kapcsolatait" taglalja.

Az egyéb lelőhelyeken talált ősi szövegek tanúsága szerint, noha Mardaman olykor nagyobb birodalmak részét képezte, voltak idők, amikor független királyságként működött. A palotát - ahol az ékírásos táblákat találták - ugyan lerombolták Kr.e. 1200 körül, ám a város fennmaradt. Pfälzner szerint története során Mardamant többször is megtámadták, volt, hogy részben le is rombolták, csak hogy újraépítsék.

A táblákat rejtő edényt vastag agyagréteg fedte, amiből arra következtettek a kutatók, hogy a város lakói meg akarták óvni őket. "A táblákat valószínűleg nem sokkal azután rejtették el így, hogy a környező épületeket lerombolták" - írta Pfälzner az egyetem közleményében. "Talán a rajtuk szereplő információt fontos volt megóvniuk és megőrizniük az utókor számára".

Mardaman területén folytatódnak az ásatási munkálatok. Pfälzner szerint a lelőhelyet szerencsére elkerülte a fosztogatási hullám, amely több iraki régészeti területet is sújtott a közelmúltban. "Mivel a város a Mezopotámia, Anatólia és Szíria közötti kereskedelmi útvonalaknál feküdt, Mardaman minden bizonnyal befolyásos várossá és regionális királysággá fejlődött" - írta Pfälzner, hozzátéve, hogy a város olykor még riválisa is volt a nagy mezopotámiai hatalmaknak.

Szerző
2018.05.14 19:17

Ha sokat eszel belőle, korábban halsz. Ha keveset, akkor is.

Publikálás dátuma
2018.08.21 09:50

Fotó: Shutterstock/
A szénhidrátban túl magas, de a túl alacsony étrend is korábbra időzíti a halált, állítja a Lancet című folyóiratban megjelent új tanulmány.
Nyolc nagyszabású tanulmányt fésültek össze a kutatók, és arra jutottak, hogy aki egészségesen akar élni, annak étrendjében szénhidrátnak igenis lenni kell - csak éppen mérsékelt mennyiségben. Az étrend teljes kalóriamennyiségét nézve akkor van baj, ha 40 százaléknyi szénhidrátnál kisebb vagy a 70 százaléknyinál nagyobb az arány. A következmény pedig az, hogy megugrik a korai halálozás kockázata.
Ugyanakkor nem minden szénhidrátban szegény étrend egyforma. Azoknak, akik szénhidrát helyett több húst - bárányt, baromfit, marhahúst -, vajat, sajtot és zsírt fogyasztanak, nagyobb a halálozási kockázata, mint azoknak, akik fehérje- és zsírszükségletüket olyan növényi alapú élelmiszerekből nyerik, mint az avokádó, a diófélék és a hüvelyesek. Emlékeztetőül: az olyan népszerű súlycsökkentő diéták, mint az Atkins és a Dukan jelentős mennyiségű húsfélét tartalmaznak. 
A kutatók hangsúlyozták, hogy az Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, húsokban gazdag, szénhidrátban szegény étrend megrövidítheti az élettartamot, ezért kerülendő. Ehelyett ha valaki kevés szénhidrátot vinne be, akkor növényi alapú zsírokban és fehérjékben erősítsen - így hosszú, egészséges öregkorra számíthat.
A harvardi kardiológus és táplálkozás-szakértő Sara Seidelmann a The Guardian brit napilapnak elmondta: 
"a kutatócsoport jelentős munkát tett le az asztalra, és alapos választ adott a kérdésre, nem csupán egy képet villantott fel".
Hozzátette: miközben az étkezés előkelő helyet foglal el mindenkinél, elég nagy a zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene enni. 
"Nap mint nap megjelenik egy tanulmány, az egyik azt állítja, hogy a szénhidrátban gazdag étrend jobb, a másik pedig, hogy a szénhidrátban szegény a jobb"
- mutatott rá.
 Az alacsony szénhidráttartalmú étrendet a magas szénhidráttartalmúval direkt módon nem lehet összehasonlítani, mivel ahhoz hosszú évekig tartó vizsgálatra lenne szükség, és az emberek hosszú ideig nem tudják magukat egyfajta étrendhez kötni. 
A kutatók ezért több mint 15 ezer 400, 45 és 64 év közötti embert vizsgáltak. A résztvevők négy különböző társadalmi-gazdasági hátterű, amerikai közösségből származtak. Kérdőíveken válaszoltak az étkezési szokásaikkal kapcsolatos kérdésekre két alkalommal az adatfelvételek között hat év telt el. Egészségi állapotukat 25 éven át figyelték meg, és az eredményeket esetleg befolyásoló körülményeket, mint a dohányzás, jövedelem és cukorbetegség is figyelembe vették. Az eredményeket hozzáadták a világ más tájain végzett hét további megfigyeléses tanulmány adataihoz, így már összesen több mint 430 ezer ember adatait elemezhették.
Megállapították, hogy azok az 50 évesek, akik mérsékelt mennyiségű szénhidrátot fogyasztottak, és az energiabevitelük fele szénhidrátból állt, további 33 évre számíthattak, ami négy évvel hosszabb volt azokénál, akik szénhidrátban szegény étrenden éltek, és egy évvel hosszabb azokénál, akik magas szénhidráttartalmú ételeket ettek.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a tanulmány természete miatt nem bizonyíthatóak az okok és hatások. Ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy a nyugati típusú étrenden élők, akik nagyon kevés szénhidrátot esznek, gyakran fogyasztanak kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket, és esznek több állati fehérjét és zsírt. Ezek az állati termékek pedig gyulladásokat idézhetnek elő, gyorsítják a biológiai öregedést, az oxidatív stresszt, és hozzájárulhatnak az idő előtti halálozás kockázatának növekedéséhez.
A magas szénhidrátfogyasztás gyakori Ázsiában és a szegényebb országokban, ahol például sok fehér rizst fogyasztanak. Ezek hozzájárulnak a krónikusan magas glikémiás terheléshez és az anyagcsere romlásához.
Walter Willett, a tanulmány társszerzője, a Harvard Egyetem T. H. Chan Közegészségügyi Iskolájának epidemiológus és táplálkozás professzora szerint a túl sok és a túl kevés szénhidrátbevitel is káros lehet, de leginkább az számít, hogy milyen típusú zsírt, proteint és szénhidrátot fogyasztunk. Seidelmann hozzátette: a szénhidrátban szegény diéta, ami általában húsalapú, azért népszerű, mert rövid távon jól működik. A kutató azonban leszögezte: minél több növényi alapú ételt fogyasztunk, annál alacsonyabb a korai halálozás kockázata.
2018.08.21 09:50
Frissítve: 2018.08.21 09:51

Magyarország beteg és csodálatos

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár az internetadó bevezetésének terve „nagyobb sikert” aratott, az Erzsébet hídnál egy Tankcsapda-koncert is tömegeket mozgat.
Ha valaki az Erzsébet hídi tüntetések valamelyikén időnként fiesztára gondolt, hát most magára vessen: kósza fantáziáit elcsípte a gondolatrendőrség. Persze inkább valószínű, hogy a helyszín magától értetődő: az államalapítás háromnapos ünnepére színpad épült Szent Gellért szobra alatt. Az idő jó, és nem rossz a hely – épp csak a stadionhangzást nem lehet visszaadni a Duna-partján −, de ingyenes koncerteknek ne hallgasd vájt füllel a hangzását.  „Isten éltessen, Magyarország!” − szólt az idei szlogen. Augusztus 20-a előestéjén nem csak az 1018 éves magyar államiságot lehetett ünnepelni, a Tankcsapda alapító-énekese, Lukács László ötvenéves, a majdnem harmincéves zenekar erre építette fel Fél évszázad címmel futó turnéját. A fővárosban május 4-én volt már egy nagy buli – Budapesten amúgy nem játszik túl gyakran a banda −, most viszont az AWS és a Zanzibár koncertje után olyan tömeg gyűlt össze az ingyenes „ráadásra”, amekkorát talán Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb rock and roll zenekara sem látott még. Rajongók, ismerkedők, egyszerűen szórakozni vágyók a rakpartról, a Magyar ízek utcájából jövet-menet, ahol minden második portéka megkapta a „kézműves” jelzőt. A szorongók persze gondolhattak Genovára, de még az ég sem szakadt le. Egy majdnem harmincéves zenekar történetéhez hozzátartozik, hogy a régi hívek egy része ragaszkodik a kezdeti hangzásvilághoz, egykori élményeihez. A rajongók egykor karon ülő gyermekei felnőttek, hozták karon ülő gyermekeiket, ám Lukácsék korosztályának morózusabbik része sem állíthatja, hogy tinizenekar vált volna a kedvencükből. Persze így is akadtak ortodox tankerek, akik a bandát számon kérték a közösségi oldalán, miért lépnek fel állami ünnepen, ami felesleges kérdésnek tűnik: egy muzsikus zenélni szeret, augusztus 20-a amúgy sem pártpolitikai rendezvény. A bálványosi nyári egyetem – ahol a Tankcsapda is többször fellépett – sem csupán a miniszterelnökről szól, a legnagyobb erdélyi fesztiválként bejáratott koncerthelyszín. Persze az ottani fellépőknek sem garancia, hogy egyszer ne szülessen róluk nemzetféltő házmesteri feljelentés a „szókimondó szövegeik”, vagy a „züllött, liberális életvitel propagálása” miatt. Mindenki megkapta a magáét – a másfél órás best of koncerten az első, Baj van! című albumtól a legújabb dalokig a Tankcsapda egy becsületes, nem hakni koncertet adott, pirotechnikával megfűszerezve. Meglehet, csak nekem új, de meglepő volt tapasztalni, hogy a tapsgép után feltalálták a pogógépet is: a nyolcvanas években, főként a punkok körében divatosnak számító baráti lökdösődés lámpák parancsára is indult. A Tankcsapda acélosságáért aggódók is megnyugodhattak, Lukácsék előadták a 2012-es, Mi a f… van? című nótájukat is: „Magyarország, mi a f.. van veled, mondd csak! Beteg vagy, vedd észre, felment a lázad. Semmi okom nincs rá, hogy pezsgőt bontsak, mer' amit látok, meg amit hallok: az gyalázat.” Szóval kiállták a „bátorságpróbát” – bár e dal szövege Elvis Costello, Elton John vagy Morrissey Margaret Thatcherhöz címzett dalaihoz képest sehol sincs a politikai karcosságot tekintve. Ilyesfajta „kockázatokkal” nem kellett szembenéznie a Ghymes alapítójának, Szarka Tamásnak, akit arra kértek fel, hogy a budapesti tűzijátékhoz írjon zenét. Az István király dicsérete című mű több dala először 20-a délelőtt hangzott el először a Kossuth téren a tisztavatáshoz és a köztársasági elnök beszédéhez kapcsolódva. Szarka korábban Tokody Ilonával is koncertezett, idén a miskolci operafesztiválon Miklósa Erikával is láthattuk-hallhattuk, így csak a Szarka Tamás munkásságát kevésbé ismerőknek lehetett meglepetés, hogy utóbbi kiváló szoprán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Honvéd férfikar és Szarka Tamás zenekara kíséretében egyik főszereplője lett a produkciónak. Szarka Tamásról persze azt is tudni kell, hogy klasszikus képzettségű hegedűsként mélyült el a népzene világában, költőként pedig sok dalszövege irodalmi értékű. Az útitárs című szerzemény Miklósa Erika szöveg nélküli, angyali énekével, az erőteljes kórussal és a rézfúvósok karakteres játékával rendkívül hatásos szerzeménynek, jó kezdésnek bizonyult. A szám fő dallamának felvezető része egyébként erősen emlékeztet egy közismert ladinó (spanyol zsidó) dallamra. E dal a XVI. században honosodott meg az európai keresztény kultúrában – még ma is hallható könnyűzenei istentiszteleteken −, Smetana is feldolgozta a Moldvában, de az izraeli himnusz, a hatikvá (a remény) is erre a dallamra íródott. Szarka Tamás persze erősen „megbolondította” kortárs klasszikus motívumokkal. A Szent István intelmeiből a zeneszerzői szándék az irgalmasságot és az alázatot emelte ki. Az Intelem az irgalomról balkáni felhangú, Szarka remek hegedűjátékát megmutató nóta. „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, légy kegyes a külföldiekhez is” – áll Szent Asztriknak tulajdonított Intelmek utolsó fejezetében, sőt: „Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.” Bár az ószövetségi és újszövetségi idézetekben gazdag, Imre hercegnek címzett irodalmi alkotás kifejezetten a királyt inti attól, hogy tartózkodjon a bűnöktől, Szarka Tamás olvasatában egészen másról esett szó: „Bűnösnek folyjanak a könnyei, a reményt mégis csak hagyd meg neki” – éneklik a fülbemászó refrénben. Csörgő Anikó ifjúságnak szánt, honismereti könyvének címe, a Csodaország, Magyarország köszönt vissza az utoljára bemutatott dalban. A Csodaország slágeresnek szánt, kiforratlan dal, élvezeti értékét nemcsak a hosszú napon állás, vagy a hangosítás csorbította. „Magyarország, hát akkor hajolj most hozzánk, mosolyod hegyekből fonták, a gyermekek a neved szépen tudják” – nos, nemcsak e lapos, képzavartól sem mentes sorok miatt hittem úgy, hogy rosszul hallok. Persze, ha este a tűzijáték rakétái épp akkor robbantak, amikor ez újra felhangzott, talán mindegy is.  
2018.08.20 20:36