Az ukrán harci delfinek nem élték túl a Krímet

Publikálás dátuma
2018.05.15. 10:06
Illusztráció: Rodrigo Friscione / Image Source
Elpusztult mostanra az összes, katonai célokra kiképzett delfin az ukrán haditengerészet egykori szevasztopoli bázisán azután, hogy Oroszország önkényesen elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától - mondta el az obozrevatyel.ua hírportálnak az MTI szerint Borisz Babin, Petro Porosenko ukrán elnök állandó képviselője a Krími Autonóm Köztársaságban. A delfinek nem csak parancsot, de ételt sem fogadtak el a megszállóktól.

A tisztségviselő kifejtette, hogy a delfinekkel ukrán kiképzőik sípokkal kommunikáltak. Azután, hogy Oroszország fegyveresen megszállta, majd bekebelezte a félszigetet, a delfinek ott maradtak a bázison, ahogyan a velük folytatott kommunikációra szolgáló sípok is. Új gondozóik azonban hiába próbáltak velük elődeik módján - síphangokkal - kommunikálni, a delfinek nem engedelmeskedtek az utasításaiknak, sőt ételt sem fogadtak el tőlük, így idővel éhen haltak. Arra nem tért ki a hírportálnak nyilatkozó Babin, hogy ez mikor következett be.

2012 őszén jelentek meg híradások az ukrán sajtóban arról, hogy tíz palackorrú delfin katonai célú kiképzése zajlik az ukrán haditengerészetnek a Krím félszigeten lévő szevasztopoli bázisán. Az állatokat főként a tengerfenéken lévő tárgyak felkutatására idomították, a fejükre egy szerkezetet erősítettek, amelyet ha hozzáérintettek a megtalált objektumhoz, egy bóját küldött a felszínre. Voltak köztük olyan delfinek is, amelyeket fegyveres támadásokra képeztek ki: kést vagy pisztolyt erősítettek a fejükre azzal a céllal, hogy ellenséges búvárok ellen hajtsanak végre támadásokat.

Katonai célokra 1973 óta képeztek ki delfineket Szevasztopolban, a programot azonban komoly titoktartás övezte. A Szovjetunió szétesése után a fekete-tengeri flottának a delfinkiképzéssel foglalkozó részlege Ukrajnához került, majd a félsziget bekebelezése után Oroszországhoz. Az elcsatolt terület új vezetése által kinevezett ideiglenes szevasztopoli "kormányzó" 2014 szeptemberében hozta nyilvánosságra, hogy az "ocenárium" - ahol a delfinek éltek és a katonai kiképzésük zajlott - az orosz védelmi minisztérium irányítása alá került.

Az ukrán elnök krími képviselője a hírportálnak azt mondta, hogy az ukrán haditengerészet azóta nem képez sehol sem katonai feladatokra delfineket, miután a képzésben addig részt vevő állatokon kívül a teljes felszerelésük az elcsatolt félszigeten maradt.

Szevasztopolon kívül a világon eddig csak egy hely vált eddig ismertté, ahol katonai célokra képeznek delfineket, ez pedig az egyesült államokbeli San Diego. Az ottani - egyébként titkos - programról 2005-ben kerültek napvilágra hírek, amikor a Katrina hurrikán pusztítása után állítólag nyoma veszett több fegyveres delfinnek, amelyeken rajtuk maradhatott a rájuk erősített harci eszköz.

Szerző

Kiűzte a Nyílt Társadalom Alapítványok irodáját a kormány az országból

Publikálás dátuma
2018.05.15. 09:33
Fotó: OLIVIER HOSLET / POOL / AFP
Egyértelművé tette a Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok irodája, miért költözik el Budapestről.  Azért, mert a magyar kormány borzasztó nyomasztó környezetet teremt, egész pontosan „a munkánkat becsmérli és hamis színben tünteti fel, korlátozza a civil társadalmat politikai előnyszerzés céljából, olyan taktikát alkalmazva, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében". A költözésről szóló közleményt változtatás nélkül közöljük.

Az egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezet miatt a Nyílt Társadalom Alapítványok áthelyezik nemzetközi tevékenységüket és a munkatársakat átköltöztetik a német fővárosba, Berlinbe. Hasonlóan más nemzetközi szervezetekhez, a Nyílt Társadalom Alapítványok továbbra is támogatni fogják a civil szervezeteket Magyarországon az olyan fontos területeken, mint az emberi jogok, a művészet és a kultúra, a sajtószabadság és az átláthatóság, valamint az oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása minden magyar állampolgár számára.

A nemzetközi tevékénység elköltöztetéséről szóló döntéssel egyidejűleg a magyar kormány arra készül, hogy tovább korlátozza a civil szervezetek munkáját az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag által. „A magyar kormány a munkánkat becsmérli és hamis színben tünteti fel, korlátozza a civil társadalmat politikai előnyszerzés céljából, olyan taktikát alkalmazva, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében,” nyilatkozta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke. „Az úgynevezett Stop Soros jogszabálycsomag a legújabb ilyen próbálkozás. Nem tudjuk tovább garantálni a munkánk és a munkatársaink biztonságát Magyarországon, és nem tudunk védelmet nyújtani az önkényes kormányzati beavatkozással szemben.”

A törvény a nemzetbiztonságra hivatkozva, kormányzati engedély hiányában megtiltaná minden szervezetnek, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek tanácsot adjon vagy képviselje őket. A kormány egyértelművé tette, hogy az új jogszabályok célja a legjelentősebb magyar emberi jogi szervezetek és támogatóik, mint például a Nyílt Társadalom Alapítványok, ellehetetlenítése. A Nyílt Társadalom Alapítványok minden jogi lehetőséget meg fognak ragadni, hogy megvédjék a törvény kereszttüzében álló alapvető jogokat.

Az elmúlt két évben a magyar kormány több mint 100 millió eurót költött az adófizetők pénzéből egy olyan kampányra, amely hazugságokat terjeszt az Alapítványokról és partnereiről. A kormány gyűlöletkampánya keretében olyan poszterekkel és óriásplakátokkal árasztotta el az országot, amelyek második világháborús antiszemita szólamokat idéztek, és egy úgynevezett „nemzeti konzultációt” kezdeményezett Soros György és magyar emberi jogi csoportok ellen. A kormánybarát média nemrégiben hamis vádakat zúdított egyetemi oktatókra, civil társadalmi csoportok dolgozóira és az Alapítványok munkatársaira. A Nyílt Társadalom Alapítványokkal kapcsolatban álló személyekről alattomos és csalárd felvételek készültek, muníciót szolgáltatva a kormány félrevezető propagandakampányához.

A civil szervezetek elleni legújabb jogszabálytervezet azt a 2017-es törvényt követi, amely hosszadalmas bejelentési kötelezettséget ír elő a külföldi támogatásban részesülő magyar civil és emberi jogi szervezetek számára. Az Európai Bizottság megfellebbezte ezt a törvényt az Európai Bíróság előtt az EU tőkemozgások szabadságáról szóló egyezménye és az EU alapvető jogok chartájában foglalt szabadságjogok megsértése alapján.

Az Alapítványok irodájának elköltöztetése Budapestről fájdalmasan érinti azt a több mint 100 itt dolgozó munkatársunkat, akiknek többsége nemzetközi adományozással foglalkozik. Ezen munkatársaink körülbelül 60 százaléka magyar állampolgár, és sokan közülük több mint egy évtizede dolgoznak a Nyílt Társadalom Alapítványok kötelékében. A Nyílt Társadalom Alapítványok megteszik a szükséges lépéseket, hogy biztosítható legyen az iroda elköltöztetésében érintettek biztonsága és jóléte.

A Nyílt Társadalom Alapítványok története hosszú évekre nyúlik vissza Magyarországon, abban az országban, ahol Soros György született és ahol először kezdett jótékonykodásba Európában. Első alapítványát 1984-ben hozta létre Magyarországon a gondolat-és szólásszabadság előmozdítása érdekében a kommunista hatalom utolsó éveiben, majd pedig a demokratikus átmenetet támogatására. Tevékenysége első évtizedében a Nyílt Társadalom Alapítványok iskolatej programot támogattak, orvosi berendezéseket adományoztak kórházaknak és segítséget nyújtottak a legszegényebb és a legelesettebb embereknek. 2010-ben Soros György közel egy millió euróval támogatta a vörösiszap katasztrófa károsultjait.

Szerző

Gazdagság

Maholnap Mészáros Lőrinc lesz az ország leggazdagabb embere. Azonban az egyetlen általa elvégzett munka, amelyet láttam - a XVIII. kerületben - , semmit sem ér. Olyan hanyagul végezték el a csatornaépítés után szükséges helyreállítást, hogy az felháborító. Már többször beszakadt az úttest. Középen leraktak egy kis aszfaltot, ami rendszeresen betörik, az útszegélyek is hiányoznak. A dolgozók nem kaptak normális fizetést, sem védőitalt a 32 fokban. Szerintem több folyik a zsebébe, mint az anyagba és a dolgozók juttatására. Egy vállalkozó nem gazdagodhat meg ilyen gyorsan, ha becsületesen költi a rábízott közpénzt.