EP: egyre rosszabb a nők helyzete Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.05.15 16:26
Illusztráció: Alexey Vitvitsky/Sputnik
Fotó: /
Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM), amely kedden szavazta meg a véleményét a témáról - számol be az MTI. A kormány a nőket anyai szerepükre redukálja, a nemek közti egyenlőség helyett csak családpolitikáról beszél, és egyáltalán: Európában sehol nincs ilyen kevés nő a döntéshozásban. Mindez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

18:5 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. Aláhúzták: a magyar parlamenti képviselőknek csupán mintegy 10 százaléka volt eddig nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban, a kormányban pedig nem volt női miniszter.

Emlékeztettek rá, hogy az ország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.

A képviselők rámutattak, hogy a női egyenjogúság az európai alapértékek kulcsfontosságú részét képezi, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Magyarország ezektől folyamatosan távolodik, és ezáltal egyre inkább elszigetelődik. Közölték: "az elmúlt pár évben súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai".

Aggodalmukat fejezték ki emellett azon "retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet", valamint a civil szervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt, mondván, ezen fejlemények negatív hatással vannak számos jogvédő csoport működésére.

A szövegben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, illetve elítélték a roma nők hátrányos megkülönböztetést, például az egészségügy területén. Felszólították a kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására, továbbá arra, hogy terjesszék ki a kapcsolati erőszak fogalommeghatározását a fizikai erőszak minden formájára.

A FEMM üdvözölte ugyanakkor, hogy 2010 óta jelentősen nőtt Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya, s elismerte a roma nők oktatásának és foglalkoztatásának elősegítése céljával indított programokat, illetve a szociális, társadalmi befogadási, családpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai intézkedéseket, amelyek többek között a romákat célozzák meg.

Ennek ellenére leszögezték: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A szakbizottságban március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyar különjelentéséhez többek között a FEMM is csatolja véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikke szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Szerző
2018.05.15 16:26

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:08

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47