"El lehetne érni rendszerváltást akár valamikor a közeljövőben, semmiféle bizodalommal nem jelenthetném ki azonban, hogy ez mindenképpen jó irányú váltás lenne, mivel ugyanolyan eséllyel el tudom képzelni, hogy például Kászem Szoleimáni (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádok nevű elitalakulatának parancsnoka) hirtelen kiváló helyzetben találhatná magát ahhoz, hogy átvegye a hatalmat Hamenei ajatollahtól (Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjétől)" - fogalmazott a londoni alsóház keddi vitájában a brit külügyminiszter.
Johnson a keddi brüsszeli találkozó előtt külön közleményt is kiadott az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött egyezményről. Hangsúlyozta: London és európai partnerei - Németország és Franciaország - közös biztonsági érdekeik szempontjából továbbra is életbevágó fontosságúnak tekintik a megállapodást, és változatlanul teljes mértékben elkötelezettek érvényben tartása mellett.
A brit külügyminiszter felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne tegyen semmiféle olyan lépést, amely akadályozná az egyezményben továbbra is részes országokat a megállapodásból rájuk háruló kötelezettségek teljesítésében. Boris Johnson e kötelezettségek közé sorolta a szankciók enyhítését az Iránnal törvényesen folytatott kereskedelem révén.
Erről a kérdésről Theresa May brit miniszterelnök a minap személyesen is beszélt az amerikai elnökkel. May pénteken telefonon tárgyalt Trumppal, és felvetette az Iránban üzleti tevékenységet folytató európai cégek elleni esetleges amerikai szankciók potenciális hatásait is. A brit kormányfő és az amerikai elnök megállapodott arról, hogy stábjaik tárgyalásokat kezdenek e kérdésről.
