Emlékmű a vallásszabadságnak

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:49
HELYSZÍN Erre a területre tervezik a szobrot
Fotó: /
Hogyan lesz az ötletből köztéri szobor? Miért épp a kiválasztott történelmi személyiség “érdemel” ilyen megtiszteltetést? Mennyire szab határt az alkotói fantáziának a megrendelő?

A Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség a vallásszabadság törvénye kihirdetésének 450. évfordulóján pályázatot hirdet Dávid Ferenc egyházalapító püspök egész alakos szobrának elkészítésére - szólt a szerkesztőségünkhöz eljuttatott felhívás. Ennek apropóján egy szoborállítás folyamatát kísérjük végig a gondolat megszületésétől a köztéren felavatott alkotásig, az összes fontos állomást bemutatva. Cikksorozatunk az ötletgazdával kezdődik.

Ünnepi esztendő
A vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóján 2018 január 13-tól 2019. január 13-ig szerteágazó ünnepségsorozattal emlékeznek meg. Ennek részeként január 13-án az 1568-as országgyűlés egykori helyszínén felállították a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan alkotását.

- Dávid Ferenc meghatározó módon járult hozzá a Tordai országgyűlés döntéséhez, amelyben a világon elsőként ismerték el a vallásszabadsághoz való jogot - hangsúlyozza az ötletgazda Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója. János Zsigmond, erdélyi fejedelem papjának személyiségéről kevés információ maradt az utókorra: de annyit lehet tudni Dávid Ferencről, hogy szász és magyar nemzetiségű volt, Wittenbergből hozta a reformáció eszméjét, majd továbblépett a szentháromság tagadásának irányába és létrehozta az egyetlen erdélyi alapítású vallást, az unitáriust. Igazságkereső, megalkuvásra kényszeríthetetlen reformátor volt, aki feltartóztathatatlanul haladt a maga által elhatározott úton. A külsejét illetően a képzeletre vagyunk kárhoztatva, korabeli ábrázolások híján mindössze annyit lehet sejteni, hogy talán testesebb volt - mutatja be Dávid Ferencet az ötletgazda, aki mégis említ némi segítséget: A Millennium évében Torda városa történelmi festményt rendelt Körösfői-Kriesch Aladártól a vallásszabadság kihirdetéséről, a képen látható Dávid Ferenc ábrázolás került be a köztudatba. És lehet ismerni korabeli viseleteket, ez is bír némi információértékkel. A kiíráshoz az eddig fellelhető ábrázolásokat, rézmetszeteket is csatoltuk a helyszínrajz mellett - egészíti ki Kovács István.

Feltételek és bírák
A szobor tervezett helyszíne a sepsiszentgyörgyi unitárius templomtól északnyugati irányban, a híd előtt levő lejtős park. Pályázni június 25-ig lehet, az eredményhirdetés július 1-re várható. A végleges kivitelezés dátuma december 15., az átadásé 2019. január 19. A kiíró a pályázat nyertesével külön szerződésben állapodik meg a teljes kivitelezés módozatát és a tiszteletdíjat illetően. A kiválasztott további három pályaművet a kiíró 3oo euró honoráriummal jutalmazza. A bírálók között Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője, Wehner Tibor művészettörténész szerepel és szeretnék, ha az egyházi szempontok is érvényesülnének, ezért a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség is részt vesz a döntéshozatalban.

- Azt a szabadságot is megadtuk a művészeknek, hogy elvontabb kompozíció készüljön, Dávid Ferenc gesztusát, a szellemi vonásokat hangsúlyozva. Annyit kötöttünk ki csupán, hogy egész alakos, ötnegyedes arányú figuratív mű szülessen - folytatja. - Szeretnénk, ha minél szélesebb skáláról pályáznának Erdélyből és Magyarországról és titokban arra is gondoltunk, hogy így alkotásra serkentünk művészeket – vet fel új szempontot Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója.

Törvény a vallásszabadságról
János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában, a Tordán tartott erdélyi országgyűlés az alábbi törvényt hozta: „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”

2018.05.16 07:49

Zongoraművek két kézre, tíz ujjra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:57
Az új évadban Fischer Ádám együttese, a Dán Kamarazenekar is muzsikálni fog a Zeneakadémián
Fotó: MTI/ Kallos Bea
Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Zeneakadémián, amelyen két most futó projektre, valamint az évad bérletes koncertjeire hívták fel a figyelmet. Fekete Gyula rektorhelyettes, zeneszerző, a zsűri tagja a Bartók Világversennyel kapcsolatban elmondta: hat év alatt zajlanak le az események, ez évben a zeneszerzők mérettek meg, 54 országból 214 pályamű érkezett be. Öt-hat perces zongoradarabokat vártak, olyanokat, amelyeket „hagyományos” módon, azaz a billentyűket két kézzel, tíz ujjal megszólaltatva lehet előadni. A döntőbe hat versenyző jutott, a díjazottak névsorát a vasárnap esti gálahangversenyen hirdetik ki. Csonka András programigazgató az évad hangversenyeivel kapcsolatban azt tartotta kiemelésre fontosnak, hogy egységesen magas színvonalra törekednek, és előtérbe helyezik a kamarazenei sorozatokat. A fellépők közül elsők közt emelte ki a Takács-Nagy Gábor vezényletével érkező Manchesteri Kamarazenekart, valamint Fischer Ádám együttesét, a Dán Kamarazenekart. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója a Kodály Hub elnevezésű nemzetközi projektről beszélt, amelynek a Zeneakadémián kívül a Skót és a Hágai konzervatóriumok a résztvevői, és amelynek középpontjában a kisiskolásoknak kidolgozott új, játékos, örömteli zeneoktatási metódus áll.
2018.11.20 18:57
Frissítve: 2018.11.20 19:26

Irodalmi szenzáció – megjelent Szabó Magda kiadatlan kisregénye

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:19

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csigaház címmel jelent meg Szabó Magda hagyatékban talált kisregénye. Az eddigi ismereteink alapján a szerző költőként kezdte pályáját, ez a vélekedés azonban megdőlni látszik.
Két iskolai füzet, kockás borítójukon a cím: Csigaház, alatta az 1944-es évszám, és az SzM szignó. Szabó Magda eddig teljes egészében ismertnek hitt írói életműve egy különleges darabbal egészült ki: a hagyatékban talált kisregény az írói életpálya alakulását nagyban megváltoztatja. Mostanáig ugyanis úgy élt az irodalmi közvéleményben, hogy a szerző költőként indult, s első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt. Az irodalomtörténeti változást hozó mű azonban bizonyára nem véletlenül maradhatott kiadatlanul, ugyanis Szabó Magda tudatosan megsemmisítette a megjelentetni nem kívánt írásait – számolt be róla a kötetbemutatón Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. A szerző így valószínűleg az utókornak szánta 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényét, amely szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában – s emiatt 1944-ben meg sem jelenhetett volna. A Csigaház nevű panzió lakóinak élete részleteiben tárul az olvasó elé: a Szabó Magdára jellemző módon tudhatjuk, hogy ki mit gondol, s érez, azonban a szereplők nem tudnak egymással beszélni, elmennek egymás mellett – emelte ki a bemutatón Jolsvai. A főszerkesztő rámutatott, nem csak az írónál már megszokott női karakterek lélektani fejlődésébe nyerhet az olvasó bepillantást a kisregény lapjain, de egy férfi esetében – aki a műben vázolt szerelmi négyszög egyik alappillére – is konkrét jellemrajz olvasható ki a műből.
Nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától, így különös jelentősége van jelen kötetnek, amely az eredeti kézirat alapján készült – hangsúlyozta Jolsvai. A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításaiba. A főszerkesztő elmondta, bár az íróval már nem tudtak együtt dolgozni a szövegen, kizárólag apróbb módosításokra volt szükség; vesszőket, kisebb elírásokat javítottak. Az ember nem nyúl Szabó Magdához – fűzte hozzá. Az világosan látszik a mű kidolgozottságából, hogy nem ez volt a szerző legelső írása – emelte ki Jolsvai –, publikált az iskolaújságba, verseket, könyvismertetőket is írt, melyek azonban még nem kerültek elő a hagyatékból. Ami különösen jó hír az olvasóknak: valószínűleg újabb és újabb irodalmi csemegékre számíthatnak. Infó: Szabó Magda: Csigaház, 2018, Jaffa Kiadó 

Két újabb kötet decemberben

Szabó Magda életművét az elmúlt években a Jaffa Kiadó karolta fel, s immár huszonöt kötetből álló sorozatuk további két művel bővül az év végéig: az író egy újabb szakácskönyvével, valamint egy fotóalbummal ajándékozzák meg a Szabó Magda irodalmi munkássága mellett, élete iránt is kifejezetten érdeklődő olvasókat.

2018.11.20 15:19