Kiderült, mi okozta a kecskeméti szurikáta halálát

Publikálás dátuma
2018.05.16 11:22
Illusztráció: Facebook/Tokovics Tamás
Fotó: /
Érrepedés miatt halt meg a Kecskeméti Vadaskert vemhes szurikátája, miután egy ötödikes fiú bottal piszkálta.

A boncolás szerint két utóddal volt vemhes az a szurikáta, amelynek halálát aortarepedés okozta, miután egy iskolás földhöz vágta. A Kecskeméti Vadaskertben osztálykiránduláson lévő ötödikes fiú a tiltás és a többszöri figyelmeztetés ellenére bottal piszkálta Zarát, ami beleharapott a kezébe, a gyerek valószínűleg megijedt és reflexszerűen elhajította az állatot.   

Zara beépült az igazgató családjábaIllusztráció: Facebook/Tokovics Tamás

Zara beépült az igazgató családjábaIllusztráció: Facebook/Tokovics Tamás

Az intézmény igazgatója azt mondta a Borsnak: "mérhetetlen fájdalom fogott el, amikor megláttam mozdulatlan kis testét. A szájából és az orrából is dőlt a vér, szívmasszázzsal és légbefújással megpróbáltam újraéleszteni, de hiába." Tokovics Tamás elmondta, az osztályt kísérő tanárok és szülők elnézést kértek, de elkeserítő, hogy a fiú nem is simogatni akarta, hanem bottal piszkálta azt a kis állatot, amellyel az igazgató együtt is "tévézett." Új kifutójának építésének fél éve alatt ugyanis Zara  a nappalait az igazgató irodájában, éjszakáit pedig otthonában töltötte. Megható pillanat volt, amikor Zara Zorró személyében párra lelt, majd "bemutatta" neki a kicsinyét is. Tokovics Tamás hozzátette, az eset után Zorró órákig hívogatta párját. A szurikátáknál a csapat és a család főnöke a vezérnőstény, minden körülötte zajlik.

"Az állatok be voltak oltva veszettség ellen, így a harapás egy kis fájdalmon kívül nem jár veszéllyel. Értetlenül állok a történtek előtt, de (..) ne kezdjünk bűnbakot keresni, hiszen azzal már nem tudjuk meg nem történtté tenni a tragédiát. De kezdjünk apró lépésekkel egy olyan világot építeni, ahol ilyen dolgok nem történhetnek meg, ahol figyelünk a természetre, egymásra, és a közöttünk lévő harmóniára" - mondta Tokovics Tamás.

Az ügy hatalmas kommentáradatot indított el, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ezekkel kapcsolatban a Facebook-oldalán azt írta, nem kérdés, hogy a gyerek rosszat csinál, az viszont annál inkább, hogy a kommentelők többsége miért gondolja úgy, a gyereket (és a szüleit) a tettéért ugyanúgy földhöz kell csapni, mint a szurikátát. "Mi több, ennek a gyereknek meg sem kellett volna születnie."

Mint írják, évente közel négyezer közlekedési baleset történik, amelyeknek oka többségében az, hogy a felnőttek szabályokat szegnek meg, ezeknél azonban mégsem reagál ilyen szélsőségesen a közvélemény. "Mégsem így próbáljuk a felnőtteket felelősségre vonni, mert minden adat, információ, kutatás és élettapasztalat afelé mutat, hogy az erőszak nem jó válasz az erőszakra. Ha valakit megszégyenítünk és megverünk, azt tanulja meg, hogy legközelebb nem szabad, hogy észrevegyék, mit csinált és nem azt, hogy hogyan ne hibázzon, és miért kell betartani a szabályokat. A megalázottság, a félelem és a szégyen nem szabálykövetési hajlandóságot szül, hanem bizalmatlanságot. Aki megver egy gyereket azért, amiért rosszat csinált, azt ismeri el, hogy csak úgy tudja tanítani őt, ha bántja."

A Hintalovon Alapítvány munkatársa a bejegyzésben hangsúlyozza: egy gyerek legalább olyan kiszolgáltatott a felnőtteknek, mint egy állat. A szurikátát már nem lehet életre kelteni, de tanulhatunk az esetből. "Az erőszak mindig sérült emberi kapcsolatokhoz vezet. (...) Akár szavakkal, akár fizikailag bántunk valakit, abból soha nem lehet a tiszteletet megtanulni, csak a félelmet és a látszólagos engedelmességet. Még rosszabb esetben pedig dacot, rejtőzködést, bizalmatlanságot és magát az erőszakot."

Szerző
2018.05.16 11:22
Frissítve: 2018.05.17 11:33

Több ezer pár szeretkezik az óriási, közös hálóteremben

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:11
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A denevérek különleges és titkokkal teli világába nyerhetnek betekintést a látogatók augusztus 25-én az Abaligeti-barlang előtti téren a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.
 A denevérek násza nyár végén bonyolódik: ebben az időszakban gyakori, hogy a "repülőegerek" úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér fordul meg augusztus végén, szeptember elején.  
A Denevérest elnevezésű program keretében a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, az Abaligeti-barlang előtti téren szakavatott denevérkutató ismerteti meg a látogatókkal a faj kutatásának módszereit és jelentőségét, a fajok egyedi jellemzőit pedig a barlangnál hálóval befogott denevéreken lehet közelről megnézni. 
A tóparton a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevéreket is megfigyelhetik a látogatók, tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá.
2018.08.21 12:11
Frissítve: 2018.08.21 12:12

Ara papagájokkal gazdagodott a debreceni állatkert

Publikálás dátuma
2018.08.21 11:52
A kép illusztráció: AFP
Fotó: /
Egy zöldszárnyú és két sárga-kék ara papagáj látta meg a napvilágot a debreceni állatkertben - közölte az MTI a nagyerdei kultúrpark igazgatójának keddi sajtótájékoztatója alapján.
A zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) május másodikán kelt ki a tojásból, és mintegy három és fél hónap odúban eltöltött időszak után repült ki. Jó egészségnek örvend, és idén már láthatják a látogatók a röpdében. A nemét még ezután állapítják meg, így egyelőre nevet nem adtak neki - mondta Nagy Gergely Sándor. 
Június tizedikén két sárga-kék ara (Ara ararauna) is napvilágot látott a debreceni állatkertben, őket egyelőre a szüleik etetik, szépen fejlődnek, de odújukat még egy hónapig nem hagyják el - tájékoztatott az igazgató, aki elmondta azt is: 2019-ben az állatkert saját forrásból egy olyan tér kialakítását tervezi, amelyben a papagájok a jelenleginél jobb körülmények között élhetnek, és látványetetésekkel a látogatók is jobban megismerhetik a viselkedésüket. Az ara papagájok 50-70 évig élnek, általában két tojást raknak, a fiókák 28-32 nap után kelnek ki a tojásból. A szülők a kicsinyeket felváltva etetik, a kifejlett példányok egy életre választanak párt maguknak. 
A látogatók testközelből is találkozhatnak azokkal az állatokkal, amelyeket gondozóik neveltek fel. A park vendégei a jövő héttől közelebbről megismerkedhetnek Pepítóval, az egyéves zöldszárnyú ara papagájjal, Perjámossal, a pápaszemes pingvinnel és Boborjánnal, az Apella csuklyásmajommal - mondta Nagy Gergely Sándor.
2018.08.21 11:52