Kiderült, mi okozta a kecskeméti szurikáta halálát

Publikálás dátuma
2018.05.16 11:22
Illusztráció: Facebook/Tokovics Tamás
Fotó: /
Érrepedés miatt halt meg a Kecskeméti Vadaskert vemhes szurikátája, miután egy ötödikes fiú bottal piszkálta.

A boncolás szerint két utóddal volt vemhes az a szurikáta, amelynek halálát aortarepedés okozta, miután egy iskolás földhöz vágta. A Kecskeméti Vadaskertben osztálykiránduláson lévő ötödikes fiú a tiltás és a többszöri figyelmeztetés ellenére bottal piszkálta Zarát, ami beleharapott a kezébe, a gyerek valószínűleg megijedt és reflexszerűen elhajította az állatot.   

Zara beépült az igazgató családjábaIllusztráció: Facebook/Tokovics Tamás

Zara beépült az igazgató családjábaIllusztráció: Facebook/Tokovics Tamás

Az intézmény igazgatója azt mondta a Borsnak: "mérhetetlen fájdalom fogott el, amikor megláttam mozdulatlan kis testét. A szájából és az orrából is dőlt a vér, szívmasszázzsal és légbefújással megpróbáltam újraéleszteni, de hiába." Tokovics Tamás elmondta, az osztályt kísérő tanárok és szülők elnézést kértek, de elkeserítő, hogy a fiú nem is simogatni akarta, hanem bottal piszkálta azt a kis állatot, amellyel az igazgató együtt is "tévézett." Új kifutójának építésének fél éve alatt ugyanis Zara  a nappalait az igazgató irodájában, éjszakáit pedig otthonában töltötte. Megható pillanat volt, amikor Zara Zorró személyében párra lelt, majd "bemutatta" neki a kicsinyét is. Tokovics Tamás hozzátette, az eset után Zorró órákig hívogatta párját. A szurikátáknál a csapat és a család főnöke a vezérnőstény, minden körülötte zajlik.

"Az állatok be voltak oltva veszettség ellen, így a harapás egy kis fájdalmon kívül nem jár veszéllyel. Értetlenül állok a történtek előtt, de (..) ne kezdjünk bűnbakot keresni, hiszen azzal már nem tudjuk meg nem történtté tenni a tragédiát. De kezdjünk apró lépésekkel egy olyan világot építeni, ahol ilyen dolgok nem történhetnek meg, ahol figyelünk a természetre, egymásra, és a közöttünk lévő harmóniára" - mondta Tokovics Tamás.

Az ügy hatalmas kommentáradatot indított el, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ezekkel kapcsolatban a Facebook-oldalán azt írta, nem kérdés, hogy a gyerek rosszat csinál, az viszont annál inkább, hogy a kommentelők többsége miért gondolja úgy, a gyereket (és a szüleit) a tettéért ugyanúgy földhöz kell csapni, mint a szurikátát. "Mi több, ennek a gyereknek meg sem kellett volna születnie."

Mint írják, évente közel négyezer közlekedési baleset történik, amelyeknek oka többségében az, hogy a felnőttek szabályokat szegnek meg, ezeknél azonban mégsem reagál ilyen szélsőségesen a közvélemény. "Mégsem így próbáljuk a felnőtteket felelősségre vonni, mert minden adat, információ, kutatás és élettapasztalat afelé mutat, hogy az erőszak nem jó válasz az erőszakra. Ha valakit megszégyenítünk és megverünk, azt tanulja meg, hogy legközelebb nem szabad, hogy észrevegyék, mit csinált és nem azt, hogy hogyan ne hibázzon, és miért kell betartani a szabályokat. A megalázottság, a félelem és a szégyen nem szabálykövetési hajlandóságot szül, hanem bizalmatlanságot. Aki megver egy gyereket azért, amiért rosszat csinált, azt ismeri el, hogy csak úgy tudja tanítani őt, ha bántja."

A Hintalovon Alapítvány munkatársa a bejegyzésben hangsúlyozza: egy gyerek legalább olyan kiszolgáltatott a felnőtteknek, mint egy állat. A szurikátát már nem lehet életre kelteni, de tanulhatunk az esetből. "Az erőszak mindig sérült emberi kapcsolatokhoz vezet. (...) Akár szavakkal, akár fizikailag bántunk valakit, abból soha nem lehet a tiszteletet megtanulni, csak a félelmet és a látszólagos engedelmességet. Még rosszabb esetben pedig dacot, rejtőzködést, bizalmatlanságot és magát az erőszakot."

Szerző
2018.05.16 11:22
Frissítve: 2018.05.17 11:33

Már 418 hazai madárfaj van, előkerült a lazúrcinege

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:10

Fotó: MME/Barkóczi Csaba/
Egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.
Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. A lazúrcinege megjelenését és viselkedését tekintve a nálunk is gyakori kék cinegére hasonlít, de farka hosszabb, a sapkája kék és a test alsó részének sárga színét pedig fehér helyettesíti. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő. A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű, szigetszerű állománya.- közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazai cinegékhez hasonlóan fészkelőterületén ez a madár is állandó, ritka kóborló példányai Európa-szerte fel-feltűnnek, van megfigyelési adata a volt Jugoszlávia területéről is. Ezeknél a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő a kék cinege és a lazúrcinege hibridei. Ezek rendszertani besorolása többször is változott, hol önálló fajként, hol alfajként szerepelt. Magyarországon eddig legalább három ilyen madár került kézre, legutóbb a mostani megfigyelési helyhez közel, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában 2008. november 6-án.
A lazúrcinege-megfigyeléssel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít. Annak köszönhetően, hogy a madárról jó minőségű bizonyító fotók is készültek, a Nomenclator Bizottság ilyenkor szokásos ellenőrzését követően a madár valószínűleg gond nélkül felkerül a hazai fajlistára. 
Észak-európai megfigyelések alapján a lazúrcinege sem idegenkedik az ember közelségétől, így amennyiben a faj nagyobb létszámú kóborlásáról van szó, a következő hetekben, hónapokban, országszerte akár az etetőkön is feltűnhet egy-egy példány.  A következő napokban valószínűleg további több száz madármegfigyelő zarándokol majd el a térségbe, akár külföldről is, hogy megfigyelhessék ez a különleges megjelenésű madarat.
2018.11.19 11:10

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11