Kiderült, mi okozta a kecskeméti szurikáta halálát

Publikálás dátuma
2018.05.16 11:22
Illusztráció: Facebook/Tokovics Tamás
Fotó: /
Érrepedés miatt halt meg a Kecskeméti Vadaskert vemhes szurikátája, miután egy ötödikes fiú bottal piszkálta.

A boncolás szerint két utóddal volt vemhes az a szurikáta, amelynek halálát aortarepedés okozta, miután egy iskolás földhöz vágta. A Kecskeméti Vadaskertben osztálykiránduláson lévő ötödikes fiú a tiltás és a többszöri figyelmeztetés ellenére bottal piszkálta Zarát, ami beleharapott a kezébe, a gyerek valószínűleg megijedt és reflexszerűen elhajította az állatot.   

Zara beépült az igazgató családjábaIllusztráció: Facebook/Tokovics Tamás

Zara beépült az igazgató családjábaIllusztráció: Facebook/Tokovics Tamás

Az intézmény igazgatója azt mondta a Borsnak: "mérhetetlen fájdalom fogott el, amikor megláttam mozdulatlan kis testét. A szájából és az orrából is dőlt a vér, szívmasszázzsal és légbefújással megpróbáltam újraéleszteni, de hiába." Tokovics Tamás elmondta, az osztályt kísérő tanárok és szülők elnézést kértek, de elkeserítő, hogy a fiú nem is simogatni akarta, hanem bottal piszkálta azt a kis állatot, amellyel az igazgató együtt is "tévézett." Új kifutójának építésének fél éve alatt ugyanis Zara  a nappalait az igazgató irodájában, éjszakáit pedig otthonában töltötte. Megható pillanat volt, amikor Zara Zorró személyében párra lelt, majd "bemutatta" neki a kicsinyét is. Tokovics Tamás hozzátette, az eset után Zorró órákig hívogatta párját. A szurikátáknál a csapat és a család főnöke a vezérnőstény, minden körülötte zajlik.

"Az állatok be voltak oltva veszettség ellen, így a harapás egy kis fájdalmon kívül nem jár veszéllyel. Értetlenül állok a történtek előtt, de (..) ne kezdjünk bűnbakot keresni, hiszen azzal már nem tudjuk meg nem történtté tenni a tragédiát. De kezdjünk apró lépésekkel egy olyan világot építeni, ahol ilyen dolgok nem történhetnek meg, ahol figyelünk a természetre, egymásra, és a közöttünk lévő harmóniára" - mondta Tokovics Tamás.

Az ügy hatalmas kommentáradatot indított el, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ezekkel kapcsolatban a Facebook-oldalán azt írta, nem kérdés, hogy a gyerek rosszat csinál, az viszont annál inkább, hogy a kommentelők többsége miért gondolja úgy, a gyereket (és a szüleit) a tettéért ugyanúgy földhöz kell csapni, mint a szurikátát. "Mi több, ennek a gyereknek meg sem kellett volna születnie."

Mint írják, évente közel négyezer közlekedési baleset történik, amelyeknek oka többségében az, hogy a felnőttek szabályokat szegnek meg, ezeknél azonban mégsem reagál ilyen szélsőségesen a közvélemény. "Mégsem így próbáljuk a felnőtteket felelősségre vonni, mert minden adat, információ, kutatás és élettapasztalat afelé mutat, hogy az erőszak nem jó válasz az erőszakra. Ha valakit megszégyenítünk és megverünk, azt tanulja meg, hogy legközelebb nem szabad, hogy észrevegyék, mit csinált és nem azt, hogy hogyan ne hibázzon, és miért kell betartani a szabályokat. A megalázottság, a félelem és a szégyen nem szabálykövetési hajlandóságot szül, hanem bizalmatlanságot. Aki megver egy gyereket azért, amiért rosszat csinált, azt ismeri el, hogy csak úgy tudja tanítani őt, ha bántja."

A Hintalovon Alapítvány munkatársa a bejegyzésben hangsúlyozza: egy gyerek legalább olyan kiszolgáltatott a felnőtteknek, mint egy állat. A szurikátát már nem lehet életre kelteni, de tanulhatunk az esetből. "Az erőszak mindig sérült emberi kapcsolatokhoz vezet. (...) Akár szavakkal, akár fizikailag bántunk valakit, abból soha nem lehet a tiszteletet megtanulni, csak a félelmet és a látszólagos engedelmességet. Még rosszabb esetben pedig dacot, rejtőzködést, bizalmatlanságot és magát az erőszakot."

Szerző
2018.05.16 11:22
Frissítve: 2018.05.17 11:33

Kína átpasszolta a műanyagszemét-feldolgozást

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ Wang feng
2018-ben Kína már nem vette újrafeldolgozásra az Európai Unió és az Egyesült Államok szennyező, szétválogatatlan műanyaghulladékát. Az amerikai cégek kisebb ázsiai országokba kezdték szállítani a hulladékot.
Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak – írta a Piac és Profit.
A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, hátha lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének, de őszre kiderült, hogy a kisebb dél-kelet-ázsiai országok hajlandók átvenni szemetünket. Míg 2017-ben a hulladék 70 százaléka Kínába és Hongkongba ment, addig 2018 első félévében az amerikai szemétexport több mint fele Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba - állítja az Amerikai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a Greenpeace.
“Amikor az átlagember bedob egy darab műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe, azt hiszi, hogy azt újrahasznosítják, pedig Kínába vagy újabban Dél-Kelet-Ázsiába küldik, ahol valószínűleg elégetik vagy szeméttelepre helyezik”
- mondta John Hocevar, a Greenpeace amerikai szervezetének óceánnal kapcsolatos kampányokért felelős munkatársa a The Guardiannek.
Kiemelte, a Távol-Keletre küldött szemét gyakran mérgező anyagokat is tartalmaz, amelyek újra feldolgozva, többek között gyerekjátékokba építve ismét az amerikai piacon kötnek ki.
2018.12.15 11:11
Frissítve: 2018.12.15 11:11

"Herkulesi erőfeszítéseket" tervez a gyilkos bálnák védelmére a washingtoni kormányzó

Publikálás dátuma
2018.12.14 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP/ Christopher Swann
A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója - írta az MTI.
A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek - vagy más néven gyilkos bálnák - száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. 
"Herkulesi erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megmenthessük ezeket az ikonikus teremtményeket" - fogalmazott a közleményben Jay Inslee, az Egyesült Államok északnyugati államának kormányzója. Hozzátette: "a környezetvédelem minden szintjén és Washington államban mindenütt cselekvésre van szükség".
Inslee kormányzó a 2019-2021 közötti költségvetés részleteinek bemutatásakor jelentette be, hogy a leendő büdzsé összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottak a gyilkos bálnák védelmére. A több mint egymilliárd dollárból helyreállítják és megvédik a lazacok természetes élőhelyeit, kivált a Chinook lazacokéit, amelyek a gyilkos bálnák legkedveltebb zsákmányai, továbbá megtisztítják a vizeket és a lazacok vonulási útvonalába eső átereszeket, és csökkentik a hajóforgalmat. 
A kormányzó tervei szerint növelik az úgynevezett no-go zónák számát, vagyis azokat a helyeket, ahol a hajók 365 méteren belül egyáltalán nem közelíthetik meg a kardszárnyú delfinek élőhelyeit, és kötelező lesz a lassított közlekedés az emlősök élőhelye körüli 926 méteres sávban. Emellett betiltják a bálnalesre induló hajótúrákat is, és átállítják a helyi kompokat a csöndesebb üzemelésük érdekében.
Jelentős összegeket terveznek költeni a fókák és oroszlánfókák áttelepítésére vagy állományuk ritkítására, mivel ezek az állatok felfalják a Columbia folyó gátjainál elakadó lazacokat. A környezet- és állatvédelemre fordítandó összeget a kormányzó új tőkenyereség-adó bevezetésével és a már meglévő üzleti adók emelésével kívánja előteremteni.
2018.12.14 17:17
Frissítve: 2018.12.14 17:17