Az EP kulturális bizottsága is a 7. cikkely mellett szavazott

Publikálás dátuma
2018.05.16 13:21
Illusztráció: AFP / Alexey Vitvitsky
Fotó: /
Immár négyre emelkedett azoknak az európai parlamenti szakbizottságoknak a száma, amelyek javasolják, hogy az EU indítsa el Magyarország ellen a súlyos szankciók lehetőségét tartalmazó 7. cikkelyes eljárást az alapjogok súlyos megsértésének veszélye miatt. Szerdán utolsóként az EP kulturális bizottsága hagyta jóvá az erről szóló véleményt 13 igen, négy nem szavazat és nyolc tartózkodás mellett.

A négy állásfoglalást csatolni fogják a képviselő-testület állampolgári jogi bizottságában készülő jelentéstervezethez, amelyről a jövő hónapban szavaznak. Értesülésünk szerint ehhez a szöveghez a május 15-i határidőig több mint 250 módosító indítvány érkezett a képviselőktől.

Véleményében a kulturális bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Közép-Európai Egyetem budapesti működését lehetővé tevő megállapodást még mindig nem írta alá a magyar kormányfő. Az elfogadott szövegben a képviselők hosszan sorolják a magyar médiahelyzetre vonatkozó kifogásaikat: nehezményezik az erősödő állami beavatkozást és ellenőrzést; hiányolják a médiatulajdonlás átláthatóságát; bírálják “a politikai érdekeket kiszolgáló” Médiatanácsot; szóvá teszik, hogy az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalanul kedveznek egyes médiavállalatoknak. A szakbizottság tagjai hangot adnak aggályaiknak a külföldi támogatású civil szervezetek tevékenységét korlátozó döntések miatt is.

A véleményhez a Fidesz EP-képviselői egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be. Az euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselők viszont sikertelenül próbálták enyhíteni a szöveget úgy, hogy az ne a magyar kormányt, hanem az EU intézményeit bírálja.

2018.05.16 13:21

Túlóratörvény és közigazgatási bíróságok – Kivonult a pécsi ellenzék a közgyűlés üléséről

Publikálás dátuma
2018.12.13 11:06

Fotó: Népszava/
Így tiltakoztak a szerintük törvénytelen módon elfogadott jogszabályok ellen. Az erre a napra eső tiszteletdíjukat karitatív célokra ajánlják fel.
Kivonultak a pécsi közgyűlés csütörtöki üléséről az MSZP, a DK, a Jobbik és az LMP képviselői. A Szabad Pécs cikke szerint a képviselők egyenként, napirend előtt elmondták, hogy így tiltakoznak a szerintük szerdán törvénytelen módon elfogadott jogszabályok, többek között a túlóratörvény és a közigazgatási különbíróságokról szóló törvény elfogadása miatt. A kivonulók azt is elmondták, hogy az erre a napra eső tiszteletdíjukat karitatív célokra ajánlják fel. Az Összefogás Pécsért Egyesület képviselői, Kővári Jánosék maradtak a Fidesz-KDNP-frakcióval a teremben.
2018.12.13 11:06
Frissítve: 2018.12.13 11:46

Magához tért a kormány: Soros-ügynökök tüntettek, az ellenzék az alkotmányos rendet repeszti meg, a házszabály meg szabadon értelmezhető

Publikálás dátuma
2018.12.13 11:05
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren – így magyarázza a kancelláriaminiszter a szerda esti demonstrációkat, melyek a rabszolgatörvény elfogadása miatt robbantak ki.
Törvénytelen volt a szerda esti tüntetés, mert nem jelentették be, azaz a résztvevők bűncselekményt követtek el - deklarálta Gulyás Gergely a kormányinfón. (A szerda esti, helyenként tettlegességbe csúszó demonstráció legális voltáról azt mindenképp érdemes leszögezni, hogy az alkotmány megengedi a spontán tüntetést) A kancelláriaminiszter magyarázatába - konkrétumok említése nélkül - beemelte a Soros-panelt, mondván: az amerikai üzletember kitartottjai tüntettek a Kossuth téren, erőszakos, keresztényellenes fellépésüktől pedig „Isten óvja az országot”. (Utóbbival arra utalt, hogy néhány tüntető azt skandálta, ég a fenyő, ég a rendőr – és próbálták felgyújtani a Kossuth téri, rohamrendőrökkel körülvett karácsonyfát.) Gulyás statisztikája szerint 34 személyt tartóztattak le, közülük 20 embert garázdaság, többeket pedig gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával – az összecsapásokban pedig öt rendőr sérült meg,.  Azt, hogy a parlamenti szavazás ellenzéki obstrukcióba fulladt, Gulyás méltatlannak és szomorúnak nevezte - és nyomban kijelentette, hogy az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK és a Párbeszéd képviselői (ahogy a függetlenek is) alkotmányellenes akciót hajtottak végre. (Hogy milyen jogi szankciókat lehet foganatosítani, arról Kövér László az ügyrendi bizottság véleményét kéri.)
És Gulyás szerint nem vitás, hogy a kormánypárti politikusok teljesen törvényesen voksoltak, erről érdemi vita fel sem merülhet – mivel a házszabály említést sem tesz arról, hogy csak képviselői kártyával lehetne szavazni, és szerinte nincs gond a parlamenti patkóból levezetett üléssel sem. Arról a kancelláriaminiszter nem ejtett szót, hogy a házszabály gépi szavazás esetén név szerint kell voksolni. Viszont a név szerinti azonosítás csak a képviselői kártyák segítségével menedzselhető. Ha nincsenek benn a kártyák, akkor voksolás nem név szerinti. Ráadásul a házszabály azt is deklarálja, hogy erőteljes rendzavarás esetén a házelnök berekeszti az ülést. Gulyás Gergely szerint Kövér László nyugodtan dönthetett úgy, hogy nincs masszív rendetlenkedés, simán menedzselhető az ülés. Mindenesetre nincs sok remény arra, hogy a törvény érvénytelenségét (elfogadásának körülményei miatt) semmissé tehető a jogszabály, ugyanis csak annyi történhet, hogy a köztársasági elnök (ez kevéssé valószínűsíthető), vagy 50 képviselő a visszás szavazás miatt normakontrollra küldi a jogszabályt az Alkotmánybírósághopz. Gulyás Gergelyt a Hír TV riportere kérdezhette először, aki a tegnapi tüntetés vagy a túlóratörvény helyett a franciaországi és németországi migránstáborokról érdeklődött.
2018.12.13 11:05