Takarékszövetet és hitelcéget is büntetett a jegybank

A Korona takarék és az Oney is többmilliós bírságot kapott a teljes hiteldíj mutatóval kapcsolatos jogsértések miatt

Két pénzintézetet is megbüntetett az MNB: a Korona Takarék Takarékszövetkezetet 10 millió forint, az Oney Magyarország Zrt.-t 8 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a teljes hiteldíj mutatót (thm) érintő jogsértések miatt -írja az MTI.,

A jegybank szerint a bírság összegének megállapításánál figyelembe vették, hogy a jogsértő gyakorlat a fogyasztók széles körét érintette és sértette az ügyfelek tájékozódáshoz való jogát. A bírság mellett az intézményeket kötelezték a vonatkozó előírások betartására. Az MNB az intézkedéseket azzal indokolta, hogy a Korona a thm-plafonnál drágábban hitelezett, és korlátozta a panasztétel lehetőségét, az Oney pedig nem megfelelően számította és nem feltűnően jelenítette meg a thm értékét – a szövetkezetnél 2014 és 2017, a hitelintézetnél 2016 és 2017 közötti időszakot vizsgáltak az ellenőrzés során.

A thm 1 évre vetítve tartalmazza a fogyasztói hitelek szerződésszerű teljesítéshez kötődő valamennyi, tőkén felül fizetendő terhét – kamatot, költségeket, díjakat – és ezzel segíti a fogyasztókat a megfelelő kölcsön kiválasztásában. Ezért is jogszabályi előírás, hogy a thm értékét a kereskedelmi kommunikációban feltűnően, a rövidítés feltüntetésével és egy tizedes jegy pontossággal minden esetben meg kell adni.

Szerző
2018.05.16 13:39

Újabb haladékot adna az online pénztárgép alkalmazására a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:50

Fotó: / Vajda József
Az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg az NGM.
Az elmúlt években rendre felmentést kaptak a közösségi közlekedési szolgáltatók az online pénztárgép rendeletnek megfelelő pénztárgépek alkalmazása alól, és ez nem lesz másként jövőre sem: egy jogszabálytervezet alapján az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – írja az mfor.hu. A tervezetben olvasható indoklás szerint a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok jogszabályi felhatalmazás alapján jelenleg még az online pénztárgép rendeletnek meg nem felelő pénztárgépeket üzemeltetnek. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adóalanyok is áttérhessenek az új, korszerű készülékekre,
„szükséges a megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért a régi gépek üzemeltethetőségére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítása indokolt”.
Ugyanezzel a szöveggel halasztják már évek óta az átállást ebben az adóalanyi körben – teszi hozzá a portál.
2018.12.12 16:50

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09