Így tüntettek a brüsszeli nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2018.05.16 16:12
Fotó: DIRK WAEM / BELGA MAG / BELGA
Fotó: /
Tízezrek vonultak utcára szerdán a belga fővárosban, miután a legnagyobb szakszervezetek közös tiltakozást hirdettek a kormány nyugdíjpolitikája ellen - írja az MTI.

A helyi sajtó szerint a menet délelőtt 11 órakor indult meg a városközpontban. A szervezők 70 ezer, a rendőrség 55 ezer résztvevőről számolt be. A tüntetést a három nagy belgiumi szakszervezet, a szocialista FGTB, a kereszténydemokrata CSC és a liberális CGSL közösen hirdette meg.

Fotó: DIRK WAEM / BELGA MAG / BELGA

Fotó: DIRK WAEM / BELGA MAG / BELGA

A tiltakozások és részleges munkabeszüntetések súlyos fennakadásokat okoznak a közlekedésben. A munkába, iskolába igyekvők járatkimaradásokról és nagy késésekről számoltak be. A városban a metró több szakaszán ritkán járnak a szerelvények, a buszok és a villamosok egy része nem közlekedik.

Fotó: DIRK WAEM / BELGA MAG / BELGA

Fotó: DIRK WAEM / BELGA MAG / BELGA

A belga kormány a következő években 11 milliárd eurót szeretne megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén. Egyebek között azt tervezi, hogy 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, valamint beszünteti a bérek és segélyek inflációhoz igazítását a gazdaság versenyképessége és a foglalkoztatottság növelése érdekében. A szakszervezetek szerint ezek a takarékossági intézkedések aránytalanul súlyosan érintik a munkavállalókat, a közszolgáltatásokon való spórolást pedig a társadalom egésze megsínyli.

Fotó: DIRK WAEM / BELGA MAG / BELGA

Fotó: DIRK WAEM / BELGA MAG / BELGA

Szerző
2018.05.16 16:12

Kijev: Száznál is több hajó vesztegel a Kercsi-szorosnál

Publikálás dátuma
2018.12.10 15:25

Fotó: AFP/
Oroszország politikai és gazdasági nyomást próbál gyakorolni Ukrajnára – mondta az ukrán határőrszolgálat parancsnokának tanácsadója.
Oroszország továbbra is akadályozza az ukrán kikötők közötti közlekedést a Kercsi-szoroson keresztül, jelenleg 104 hajó vár átengedésre – közölte hétfőn Oleh Szlobogyan az UNIAN ukrán hírügynökséggel. Az MTI összefoglalója szerint az ukrán határőrszolgálat parancsnokának tanácsadója azt mondta, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajók közül az orosz fél mindkét irányba csak naponta néhány hajót enged át. Az orosz kikötőkbe tartó hajók viszont akadálytalanul közlekedhetnek a szoroson keresztül – tette hozzá. Szlobogyan szerint ily módon próbál Oroszország politikai és gazdasági nyomást gyakorolni Ukrajnára, holott – mint mondta – nincs semmilyen joga arra, hogy szabályozza a Kercsi-szoroson való áthaladást.
Kijev hivatalos közlése szerint november 25-én Oroszország lezárta a Kercsi-szorost a három hadihajóból – két kisebb páncélozott tüzérségi naszádból és egy vontatóból – álló kötelék előtt, amely terv szerint és a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentve elindult a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A hajókat – ukrán állítás szerint – miután már visszafordultak Odessza felé a Krím partjaitól mintegy 13-14 tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken megtámadták a határőrzési feladatokat is ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hajói. Az orosz hajók tüzet nyitottak rájuk, majd különleges egységek szállták meg, végül elvontatták őket az orosz megszállás alatt álló Kercs kikötőjébe. Az incidensben ukrán jelentések szerint hat ukrán tengerész sebesült meg, és összesen 24-en estek fogságba. A támadás előtt néhány órával egy orosz határőrhajó szándékosan nekiütközött az ukrán vontatóhajónak, amelyben károkat okozott. Ukrajna az incidenst katonai agressziónak minősítette, és az ország tíz leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében hadiállapotot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtáját – vezettek be. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, és azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
2018.12.10 15:25

Kormányváltást akar 10-ből 7 román választó

Publikálás dátuma
2018.12.10 15:21

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
A friss felmérés eredménye egybevág egy múlthetivel: a kormánypárt támogatottsága már 25 százalék alatt van.
A román választók 69 százaléka szerint le kell váltani a Viorica Dancila vezette bukaresti kormányt, 21 százalékuk maradását támogatja - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség a BCS közvélemény-kutató intézet friss felmérésének eredményét ismertetve.
A Traian Basescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) által rendelt felmérés szerint a jelenlegi kormányt támogató PSD-ALDE-RMDSZ parlamenti többség részéréről a legtöbben (6,4 százalék) Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnököt, a liberális ALDE elnökét látják legalkalmasabbnak a kormányfői szerepre. Amennyiben a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali pártok - a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a PMP - jelölhetnének miniszterelnököt, a legtöbb válaszadó (6,8 százalék) Basescut bízná meg kormányalakítással.
A közvélemény-kutatás kiterjedt arra is: milyen szerepet tulajdonítanak a megkérdezettek az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításában és a korrupcióellenes harcban Románia négy eddig államfőjének. A válaszadók 25 százaléka szerint Klaus Iohannis jelenlegi államfő tett a legtöbbet a korrupció megfékezéséért, míg 19 százalékuk Basescut jelölte meg. Az ország demokratizálásában és uniós integrációjában játszott szerepük tekintetében az eddigi román elnökök közül Basescu került az élre.
Ha a jövőre esedékes elnökválasztást most rendeznék meg, az első fordulóban a válaszadók 19 százaléka szavazna a PNL, 14,4 százaléka a Szociáldemokrata Párt (PSD), 6,2 százalékuk a PMP, 5,7 százalékuk az ALDE, 5,3 százalékuk az USR jelöltjére.
Az európai parlamenti választási jelöltlisták támogatottságánál - a lehetséges listavezetők nevét is figyelembe véve - a PNL-t 15,8, a PSD-t 12,8, a Dacian Ciolos vezette Románia Együtt pártot 7,7, a Victor Ponta vezette Pro Romániát 6,7, az ALDE-t 6,6, a PMP-t 6,3, az USR-t 5,5, az RMDSZ-t pedig 2,9 százalékon mérték.
Múlt héten az IMAS közvélemény-kutatása is azt mutatta ki, hogy történelmi mélypontra, 25 százalék alá esett a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt támogatottsága.
2018.12.10 15:21