Tárt karokkal várják a CEU-t

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:05
SZÁNDÉKLEVÉL Ötvenezer négyzetméteren rendezkedhet be a CEU - Forrás: Google
Fotó: /

Ha a CEU-nak el kell hagynia Budapestet, akkor a 2019-es tanévben az egyetem 500 hallgatóját már Bécsben oktathatják. Erről Michael Ignatieff, a CEU rektora nyilatkozott a Reuters tudósítójának. De hasonló értesüléseket szerzett a bécsi Kurier is, tudomása szerint nyolc különböző ingatlant neveztek meg az egyetem számára, ahová ideiglenesen beköltözhet. A bécsi önkormányzat segíteni kíván a diákok és a tanárok lakóhelyének megkeresésében is, ez a kérdés még éppen annyira bizonytalan, mint az, hogy pontosan mely stúdiumokat kívánja az egyetem az osztrák fővárosba helyezni, s miként helyezik el a kutató részlegeket.

Arról viszont már szándéklevelet írt alá a CEU letelepedését üdvözlő osztrák főváros és a Közép-Európai Egyetem vezetése, hogy az Otto Wagner Kórház területén működik majd a magánegyetem. A szeptemberben lezárandó szerződés szerint a CEU teljes kapacitással a 2022/23-as tanévben kezdi meg bécsi működését 1500 hallgatóval.

Eredetileg arról volt szó, hogy a CEU az Otto-Wagner konglomerátum harmadát kívánja elfoglalni 25 ezer négyzetméteren, a legutóbbi tervek azonban már 50 ezer négyzetméterről szólnak, azaz a terület csaknem feléről, s 16 egyelőre leromlott pavilon rendbehozataláról, korszerűsítéséről. A 2022-es időpontig elhagyja a 14. kerületi területet a jelenleg szintén ott működő kórházszövetség is.

Hogy pontosan mennyibe kerül az átalakítás, felújítás, még nem tudni, bécsi illetékesek a teljes költséget százmillió euróra becsülik. A CEU jelezte, hogy tulajdonba nem kíván semmit venni, bérlőként használja a létesítményt, szeretne olyan bérleti díjakat fizetni, mint amilyet a Bécsben működő magánegyetemek. A beruházást a Wirtschaftagentur Wien irányítja, vezetője, Gerhard Hirczi szerint a 99 évre kötött bérleti szerződés lehetővé teszi a beruházás megtérülését.

A történelmi múltú terület műemlékvédelem alatt álló pavilonjai megmaradnak, mint ahogyan az sem változik, hogy az egyetemen kívüli részek továbbra is nyitva állnak majd a bécsiek előtt. A kórházegyüttes három éves építés után 1907-ben nyitotta meg kapuit, a szecessziós stílusban épült centrum (amely színházat, templomot is magában foglal) terveit Bécs vezető építésze, Otto Wagner dolgozta át. 2000-től öt addig független kórházat szerveztek itt egybe, főként neurológiai, pszichiátria illetve tüdőgondozó részlegeket. Kiköltözésükről már 2012-ben döntöttek.

2018.05.17 07:05

"Hülye emberek tüntetnek" -forgalomlassító tüntetés kezdődött

Publikálás dátuma
2018.12.19 12:30

Fotó: Népszava/
Bedugulhat a kaposvári belváros, ugyanis forgalomlassító akcióba kezdtek a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen tiltakozva. Azt mondják, ott kell tüntetni, ahol van tétje.
- Kitartás! – hallatszik az elhaladó furgonból, s a sofőr egy aprót dudál is. A maroknyi tüntető visszaint, majd tovább fújkodják a markukat. - Hosszú lesz – állapítja meg Utasi Tamás, a közalkalmazotti szakszervezet helyi vezetője, aki ezúttal magánemberként vesz részt a vasasok, elsősorban a rabszolgatörvény miatt meghirdetett kaposvári forgalomlassító demonstrációján. Egyelőre ötödmagával, a délelőtti kezdés ugyanis sokaknak munkaidőre esett, így a többség délutánra jelezte érkezését. - Azért is ötig kértünk engedélyt – magyarázza a demonstráció egyik szervezője, Árok Kornél. – Kaptunk is érte eleget a közösségi oldalakon, miért a belváros közepét bénítjuk meg, ráadásul ebben az utcában van a tűzoltóság mellett a kórház is, azaz a mentők nem tudják majd bevinni a betegeket. Amúgy a katasztrófavédelemmel és a mentőkkel is egyeztettünk, elmondtuk, mire kell majd számítani és nem emeltek kifogást. És csendben kérdezem, mi értelme lenne egy forgalomlassító demonstrációnak Karakószörcsök és Apácatorna között, ahol ilyenkor csak Józsi bácsi biciklizik ki a pincéjébe? Nem ott kell lezárni valamit, ahol tétje van?
A kaposvári Somssich utca ebből a szempontból tényleg megfelelő, egy szimpla hétköznap délután is három keresztutcányira torlódik fel a kocsisor a belvárosi körforgalom miatt, a környező utcák nagy része egyirányú, azaz komoly galibát okozhat a tüntetés, pláne, ha tényleg több kocsi csatlakozik majd. - Mi ez? – érdeklődött a közeli megállóba érkező buszról leszállva egy idős, kalapos asszony, mire hasonló korú barátnője azonnal válaszolt: - Hülye emberek tüntetnek. - Maga meg akkor éljen meg a nyugdíjából és legyen boldog a jövő évi emeléssel! Mennyi lesz, kétezer forint? – tört ki az egyik demonstrálóból. - Az a baj, hogy sokan nem veszik észre, miért csináljuk, elhisznek mindent, amit a tévében, rádióban hallanak – jegyezte meg Árok Kornél.
– Aztán amikor azzal szembesül, hogy nincs hétvégéje, nincs családi élete, s a munkaadója egyre többet dolgoztatja, már hiába próbál tiltakozni.
Ráadásul nem a nagy gyárvárosok sokezres üzemeiben lesz probléma a túlóratörvény, hanem a kisebb településeken, ahol csak egy cég működik, de több száz embernek ad munkát. Ott nem lehet majd önérzeteskedni, mert nincs más munkahely, s ha nem teszik a rendszer, marad az utca. 
2018.12.19 12:30

Tüntetések után: milliós kárról beszél az Országgyűlés sajtófőnöke

Publikálás dátuma
2018.12.19 12:30

Fotó: MTI/ Mónus Márton
Szilágyi Zoltán egyebek mellett betört ablakokról, valamint festék-, tojás- és graffiti-nyomokról számolt be.
Több millió forintnyi kár keletkezett az elmúlt hét tüntetései nyomán az Országház épületében és a Kossuth Lajos téren – közölte az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI érdeklődésére szerdán. Az eddigi felmérések alapján az Országház főbejáratánál két ólom-, továbbá több üvegablakot betörtek; a főlépcsőt több helyen festékekkel lefújták, a bronz oroszlánok és mellettük lévő kandeláberek szintén festéktől, tojásoktól szennyeződtek. A főlépcső előtti széles kordonláncok egyikét a főbejárat díszrácsozatának dobták, más részét elvitték. A Parlament falán számtalan helyen tojás- és festék szennyeződés, égésnyom keletkezett – sorolta a sajtófőnök. Az összesítésből az Országgyűlés sajtófőnöke kiemelte, hogy az Országház előtti nemrégiben felújított tér egészén festék-, tojás- és graffiti-nyomok maradtak. A Kossuth szoborcsoportot festékkel öntötték le és több helyen darabokat törtek le belőle, sőt a nemzet lobogójának árbocát is lefestették. A parkosított részek növényzetét is megrongálták, a padok egy részét festékkel fújták le, a helyükről kiszaggatott és részben összetört padokat rakásba halmozták fel. A karácsonyfát körülvevő szánkókerítést részben lebontották, 22 szánkót pótolni kellett, a díszkivilágítást pedig megszaggatták. Az okozott károk felszámolását az Országgyűlés Hivatala azonnal megkezdte, de a teljes helyreállítás az egyedi darabok pótlásával akár hónapokig is eltarthat – tette hozzá Szilágyi Zoltán.
2018.12.19 12:30