Kényes helyzetben az Európai Unió

Publikálás dátuma
2018.05.16 21:06
Fotó: Olivier Matthy/Pool/AFP
Fotó: /

Tervet dolgot ki az Európai Unió és Irán, miként lehetne megmenteni a perzsa állammal 2015 júliusában megkötött nukleáris megállapodást, amelyet múlt héten mondott fel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, egy sor lépéssel kívánják ellensúlyozni azon büntetőintézkedések hatását, amelyekkel Washington sújtja Teheránt. Az ezzel kapcsolatos terveket jövő héten jelentik majd be. Elégedetten nyilatkozott a megbeszéléseket követően Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, aki a jó irányba tett lépésekről tett említést. „Sok függ majd attól, mi mindent tudunk majd tenni az elkövetkező napokban” – fejtette ki.

A megbeszéléseken Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia és Boris Johnson brit külügyminiszter is részt vett. Elsősorban arról folytak az egyeztetések, hogy Irán továbbra is exportálhasson olajat, az európai bankok számára pedig tegyék lehetővé a perzsa államban való befektetéseket – jelentette ki Mogherini. Teherán ugyan már a napokban jogi és gazdasági garanciákat követelt az EU-tól a nukleáris megállapodás érvényben maradására vonatkozóan, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő azonban kijelentette, erre nincs mód. Előzőleg az iráni külügyminiszter azt közölte, az EU-nak nincs sok ideje arra, hogy bizonyítja elkötelezettségét. Mogherini mindenesetre bejelentette, hogy jövő héten Bécsben találkozik az érintett országok külügyminisztereivel.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy az Egyesült Államok által bevezetendő szankciók azokat az európai cégeket is érintik, amelyek tovább üzletelnek Iránnal. Teherán azért követel garanciákat, mert attól tart, hogy e cégek a Washingtontól való félelmükben kivonulnak a perzsa államból. Az EU-nak elvi lehetősége van fellépni az amerikai szankciók ellen, például fordulhat a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), ám ezzel még aligha képes megálljt parancsolni Washingtonnak.

Teherán nyomást próbál gyakorolni az EU-ra, azzal fenyegetett, ha nem lesz megoldás, akkor a lehető legnagyobb mértékben kezd uránt dúsítani. Ali Hamenei vallási vezető egyik tanácsadója pedig egyértelműen elutasította a nukleáris megállapodás esetleges újratárgyalását. A 2015-ös dokumentumot az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország írta alá. Washington kivételével az összes többi ország kitartana a megállapodás mellett.

Szerző
2018.05.16 21:06

Puhán regulázza az autógyárakat az EU

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:30

Fotó: Shutterstock/
Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.
Megállapodtak az EU intézményei a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről: eszerint az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest. A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezségről az Európai Bizottság számolt be, hangsúlyozva, hogy ez fontos lépés a közlekedési szektor modernizálása felé, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson.  A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautók, 30 százalékot a kisteherautók vonatkozásában. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni. Az elfogadott értékek lényegesen magasabbak annál, mint amit az autóipar és több tagállam, például Németország szeretett volna. Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna.  - A végcél, hogy Európában gyártsák a legjobb, legtisztább, legversenyképesebb járműveket, itt használják a legmodernebb infrastruktúrát, illetve hogy csökkenjen a légszennyezettség - közölte Maros Sefcovic energiaunióért felelős uniós biztos. A lépés egyértelmű politikai jelzést küld az iparnak, a befektetőknek és a fogyasztóknak. 

Rekordot dönt az emberiség szén-dioxid-kibocsátása 2018-ban

Az elmúlt hét évben csekély mértékben növekedett a globális szén-dioxid-kibocsátás, idén azonban már mintegy 2,7 százalékos emelkedésre számítanak a kutatók. A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy a század végére akár a 3-5 Celsius-fokot is elérheti a globális átlaghőmérséklet emelkedése, ez jelentősen meghaladja a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos maximumot. A fosszilis üzemanyagokból és az iparból eredő szén-dioxid-kibocsátás előre jelzett növekedése 2018-ban 2,7 százalék, de vannak bizonytalanságok, a növekedési ráta 1,8-3,7 százalék között lehet. A szén-dioxid-kibocsátás az ember által előidézett üvegházhatású gázok jelentős részét teszi ki. A számítások alapján a kibocsátás idén rekordnagyságúra, 37,1 milliárd tonnára fog növekedni, míg az összes emberi tevékenységből eredő emisszió a 41,5 milliárd tonnát érheti el. A kibocsátás növekedéséhez szinte valamennyi ország hozzájárul, Kínában például 4,7 emelkedik idén a kibocsátás, míg az Európai Unióban 0,7 százalékos növekedésre számítanak. A globális szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt 20 évben 55 százalékkal emelkedett, míg a földi átlaghőmérséklet 0,38 Celsius-fokkal lett magasabb.  

2018.12.19 10:30
Frissítve: 2018.12.19 10:30

Soros magánszemélyként épít külpolitikát - az év emberének választotta a Financial Times

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:13

Fotó: AFP/ ERIC PIERMONT
Még antikrisztusnak is neveznek - nyilatkozta a milliárdos, aki szerint ez is annak a jele, hogy valami jót csinál. Munkáját fia fogja folytatni.
Soros György milliárdos befektetőt választotta meg az év emberének a Financial Times. Mint a portfolio.hu összefoglalja, a neves brit üzleti napilap megemlékezik arról, hogy
Soros az egyetlen ember, aki magánszemélyként saját külpolitikát épít.
A liberális és demokratikus értékek védelmében hazájától, Magyarországtól egészen Amerikáig mindenhol a világ autoriter rezsimjeivel, a nacionalizmus és a populizmus erőivel kell megküzdenie. Teszi ezt a FT írása szerint több mint három évtizede: filantrópként harcol a tekintélyelvűség, a rasszizmus és az intolerancia ellen, és mostanra egyre jobban kiváltja a nemzeti populisták haragját, akik - főleg Európában - egyre erősebbek.
"Mindenért engem hibáztatnak, még antikrisztusnak is neveznek. Bárcsak ne lenne ennyi ellenségem, de szerintem ez is annak a jele, hogy valamit jól csinálok"
- értékelte a folyamatokat a lapnak Soros György. Mint nyilatkozta, még nem vesztette el a reményt, hogy lehet egy újabb Brexit-népszavazás Nagy-Britanniában, ám az EU őt a Szovjetunió végnapjaira emlékezteti: a brüsszeli bürokrácia nem érti meg, hogy kezdi elveszíteni a harcot.
Bevallása szerint megtalálta utódját a pályán, fiával, Alexanderrel elvekért harcolnak, az eredményektől függetlenül.
A Financial Times 1970 óta osztja ki az év embere elismerést. 2016-ban például Donald Trumpnak ítélték oda, de megkapta már Margaret Thatcher is, és Mihail Gorbacsovnak kétszer is járt.
2018.12.19 10:13
Frissítve: 2018.12.19 10:18