Orbán kigyúrja a törpét

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:05
DÍSZEGYSÉG A 109 ezer forintba (plusz áfa) kerülő kardokkal aligha jutna messzire a honvédség FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Fotó: /

Nem az a baj, hogy elavult, hanem az, hogy a gyakran több évtizedes eszközök is teljesen lerohadtak, az újabb beszerzések pedig az elégtelen karbantartás miatt amortizálódnak. Igazából minden fegyvernemet (legyen szó harckocsikról vagy vadászgépekről) meg kellene újítani – így summázták katonák és a honvédelemre rálátó civilek a sereg állapotát. Amelyről most deklarálta Orbán Viktor, hogy kötelessége megvédeni a hazát – mert az nem a szövetségi rendszerek (a NATO és az EU) dolga. A haderő szerencséjére a miniszterelnök által előírt honvédési kötelezettség leginkább elméleti, és a biztonságot fetisizáló kormányzati kommunikációba illeszkedik, amelyik erős rendőrségről és hatékony nemzetbiztonsági szervekről beszél (mondandóját pedig Pintér Sándor miniszterelnök-helyettesé emelésével hitelesíti). Ugyanis a honvédség elsődleges ismérve nem az ütőképesség, hanem a szerénység – legalábbis a védelmi és támadóképességeket tekintve.

Ha szomszédaink nem lennének ugyanazon szövetségi rendszerek tagjai, mint mi, akkor lenne okunk az aggodalomra. Példának okáért a mintegy 230 tankkal és valamivel kevesebb mint 50 repülővel rendelkező szerb hadsereg Szeged után szusszanna, de a csaknem 900 tankot és másfél tucatnyi repülőt felvonultatni képes román hadsereget se lenne esélyünk megtartani a határnál. Félreértés ne essék, ebben a műfajban sem kizárólag a méret a lényeg: a hozzávetőleg 60 modern tankkal és körülbelül 15 repülővel felfegyverzett osztrák sereg ellen nemcsak nekünk, hanem a szomszédainknak is kevés esélye lenne.

A legbüszkébb légi erejére lehet a honvédség. A mintegy 35 gépből álló flotta majdnem fele új beszerzés. Idén vásárolt két Airbust a honvédség, így a csapatszállító képességei erősödtek (persze nem új gépekről van szó, a csődbe ment Air Berlin állományából nyerték ki 20 milliárd forintért). Illetve a 12 Gripen vadászgép sem őskövület, de itt az ideje egy felújításnak, amit egyre halogatnak. Pedig már a 2015-ös két baleset is azt jelezte, a repülők nincsenek túl jó állapotban – nem véletlen, hogy a honvédség arra panaszkodott: hogy nehezen teljesíti NATO-kötelezettségeit (például egyes uniós államok légterének védelmét). És ha már a légi csatákhoz szükséges gépekről van szó, akkor érdemes megemlíteni, hogy egyelőre nincs új, erős tűzerővel rendelkező harci helikoptere a magyar haderőnek. A hivatalos verzió szerint ugyan negyvenet tervez beszerezni a honvédség, de ezt az ígéretet 2015 óta folyamatosan újratervezik, és nem történik semmi.

Ráadásul a földön sem kell túlfélni a magyar sereget – megközelítőleg három tucat harckocsi (polgári nevén: tank) szerepel a lajstromban, de belső pletykák szerint ezeknek legfeljebb a kétharmada, de inkább a fele küldhető csatába, a többi szervizbázisként működik (értsd: a szükséges alkatrészeket belőlük nyerik ki). De legalább páncélozott járműből akad elegendő, több mint 1100 gurul, igaz, ebben a csapatszállítók és a „jobb teherautók” is benne vannak. Viszont ez nem segít azon, hogy meglehetősen gyér a szárazföldi csapatok tűzereje. Önjáró löveggel nem nagyon büszkélkedhet a hadsereg, inkább vontatott „ágyúi” vannak, csaknem 300, és pár tucat réges-régi rakéta-sorozatvetője. (Utóbbiak pontcélok eltrafálására nem alkalmasak, arra jók, hogy egy konvojra – mintegy 18 jármű – együttesen tüzeljen, és így mintegy 50 focipályányi területen tud mindent elpusztítani. Hivatalosan ezek egyébként raktárállományban vannak, de háborúban hadra foghatóak.)

Persze, a legfőbb érték a technikát működtető ember – akiből nincs sok. A sereg maximális létszáma mintegy 30 ezer fő, a valós létszám 27 ezer ember. Körülbelül 12 ezer ember dolgozik a központi szervezetnél és a háttér intézményeknél (például az MH egészségügyi központnál). Így az összhaderőnemi parancsnokság mintegy 15 ezer embert kommandíroz. Azaz a „sereg” 40 százaléka ab ovo nem hadra fogható, ám a maradék sem ütőképes erő. Hogy vészhelyzetben hány ember teljesítené „előírásszerűen” a kötelességét, arról szórnak a vélemények: a legpesszimistábbak 3 ezer, a legoptimistábbak 5 ezer tisztes harcértékű katonáról beszélnek. (Megjegyzendő: a 3,5 ezres becslés reálisnak látszik, ekkora állományból lehet „kiforgatni” a külföldi missziókat.)

Szóval, ha Orbán Viktor komolyan veszi magát, akkor nem lesz könnyű dolga, hogy elérje: a magyar sereg érdemben oltalmazza a magyar hazát. Azt már a kormány korábban bejelentette, 2024-ig eleget tesz azon NATO-elvárásnak, hogy a szövetség országai legalább a GDP-jük két százalékát a haderőre költsék – ez a summa (a jelenlegi nemzeti össztermékkel számolva) mintegy 700 milliárd forint. A sereg 2018-as büdzséje pedig 428 milliárd forint. Ebből 100 milliárd forint jut fejlesztésre – az összegbe belefér egy lakatanya-renoválási, egy helikopter-felújítási, és egy harckocsi-beszerzési program is. Ráadásul megeshet, hogy a hadsereg még többet költhet, ugyanis a miniszterelnök nemcsak követelt, ígértet is tett – mégpedig azt, hogy megduplázódik a sereg költségvetése. Azt senki nem tudja, melyik évvel számolt a kormányfő, de ha a jelenlegivel, akkor az jóval több, mint amennyit a NATO elvár. A kérdés viszont mégis csak az: van-e értelme. Hiszen a jelenlegi szövetségi rendszerben, mint szó volt róla, csak érdemi fenyegetések érik Magyarországot.

Szerző
2018.05.17 07:05

A magyar lakáspolitika eredménye: 10-ből majdnem 7 huszonéves lakik a szüleinél

Publikálás dátuma
2018.12.16 11:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Nem lusták, csak nincs pénzük - a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, és a bérek is nevetségesek.
A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból, amit a Mérce szúrt ki. Abban persze még semmi meglepő nincs, hogy a 20 év alatti fiatalok még nem költöznek el. Ám a fiatal felnőtteket nézve sem változik sokat a helyzet:
  • a 20-24 évesek 81,5 százaléka; és
  • a 25-29 évesek 52 százaléka él szüleivel.
Ez átlagban azt adja ki: a magyar huszonévesek 66,75 százaléka nem bír önálló lakhatással. Az EU-s átlag egyébként a 20-24 éves korosztályban 76,3 százalék, a 25-29 évesek között pedig 42,1, vagyis 5-10 százalékkal alacsonyabb.
Hogy nem éppen az önállóságra való törekvés hiányáról van szó Magyarországon, arra igen erősen utal a tény, hogy a gazdagabb, egyúttal kifinomultabb jóléti hálóval bíró országok között jóval alacsonyabb a szüleiknél élő fiatal felnőttek száma. Dániában például már a 25 év alattiak 72,2 százaléka él függetlenül, de akár már Ausztriában is alig haladja meg a 60 százalékot az otthonélők aránya.
Magyarországon nem csak az állami bérlakásrendszer épült le drámaian a rendszerváltás óta, de a Fidesz-KDNP kormányzása is sokat tett a fiatalok ellehetetlenítéséért. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK például kizárólag a hitelképes - tehát biztos egzisztenciával bíró, tehetősebb - családokat támogatja. A többieknek megmaradó lakástakarék-rendszert pedig egyetlen nap alatt kivégezte a kormány. Az albérlet-árak szintén az egekben vannak a lakáspiac szabályozatlanságának köszönhetően, a fizetések és a megélhetés költségeinek viszonyáról pedig sok mindent elárul, hogy a bérminimumból éppen csak éhen halni nem lehet.
2018.12.16 11:01

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35