Orbán kigyúrja a törpét

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:05
DÍSZEGYSÉG A 109 ezer forintba (plusz áfa) kerülő kardokkal aligha jutna messzire a honvédség FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Fotó: /

Nem az a baj, hogy elavult, hanem az, hogy a gyakran több évtizedes eszközök is teljesen lerohadtak, az újabb beszerzések pedig az elégtelen karbantartás miatt amortizálódnak. Igazából minden fegyvernemet (legyen szó harckocsikról vagy vadászgépekről) meg kellene újítani – így summázták katonák és a honvédelemre rálátó civilek a sereg állapotát. Amelyről most deklarálta Orbán Viktor, hogy kötelessége megvédeni a hazát – mert az nem a szövetségi rendszerek (a NATO és az EU) dolga. A haderő szerencséjére a miniszterelnök által előírt honvédési kötelezettség leginkább elméleti, és a biztonságot fetisizáló kormányzati kommunikációba illeszkedik, amelyik erős rendőrségről és hatékony nemzetbiztonsági szervekről beszél (mondandóját pedig Pintér Sándor miniszterelnök-helyettesé emelésével hitelesíti). Ugyanis a honvédség elsődleges ismérve nem az ütőképesség, hanem a szerénység – legalábbis a védelmi és támadóképességeket tekintve.

Ha szomszédaink nem lennének ugyanazon szövetségi rendszerek tagjai, mint mi, akkor lenne okunk az aggodalomra. Példának okáért a mintegy 230 tankkal és valamivel kevesebb mint 50 repülővel rendelkező szerb hadsereg Szeged után szusszanna, de a csaknem 900 tankot és másfél tucatnyi repülőt felvonultatni képes román hadsereget se lenne esélyünk megtartani a határnál. Félreértés ne essék, ebben a műfajban sem kizárólag a méret a lényeg: a hozzávetőleg 60 modern tankkal és körülbelül 15 repülővel felfegyverzett osztrák sereg ellen nemcsak nekünk, hanem a szomszédainknak is kevés esélye lenne.

A legbüszkébb légi erejére lehet a honvédség. A mintegy 35 gépből álló flotta majdnem fele új beszerzés. Idén vásárolt két Airbust a honvédség, így a csapatszállító képességei erősödtek (persze nem új gépekről van szó, a csődbe ment Air Berlin állományából nyerték ki 20 milliárd forintért). Illetve a 12 Gripen vadászgép sem őskövület, de itt az ideje egy felújításnak, amit egyre halogatnak. Pedig már a 2015-ös két baleset is azt jelezte, a repülők nincsenek túl jó állapotban – nem véletlen, hogy a honvédség arra panaszkodott: hogy nehezen teljesíti NATO-kötelezettségeit (például egyes uniós államok légterének védelmét). És ha már a légi csatákhoz szükséges gépekről van szó, akkor érdemes megemlíteni, hogy egyelőre nincs új, erős tűzerővel rendelkező harci helikoptere a magyar haderőnek. A hivatalos verzió szerint ugyan negyvenet tervez beszerezni a honvédség, de ezt az ígéretet 2015 óta folyamatosan újratervezik, és nem történik semmi.

Ráadásul a földön sem kell túlfélni a magyar sereget – megközelítőleg három tucat harckocsi (polgári nevén: tank) szerepel a lajstromban, de belső pletykák szerint ezeknek legfeljebb a kétharmada, de inkább a fele küldhető csatába, a többi szervizbázisként működik (értsd: a szükséges alkatrészeket belőlük nyerik ki). De legalább páncélozott járműből akad elegendő, több mint 1100 gurul, igaz, ebben a csapatszállítók és a „jobb teherautók” is benne vannak. Viszont ez nem segít azon, hogy meglehetősen gyér a szárazföldi csapatok tűzereje. Önjáró löveggel nem nagyon büszkélkedhet a hadsereg, inkább vontatott „ágyúi” vannak, csaknem 300, és pár tucat réges-régi rakéta-sorozatvetője. (Utóbbiak pontcélok eltrafálására nem alkalmasak, arra jók, hogy egy konvojra – mintegy 18 jármű – együttesen tüzeljen, és így mintegy 50 focipályányi területen tud mindent elpusztítani. Hivatalosan ezek egyébként raktárállományban vannak, de háborúban hadra foghatóak.)

Persze, a legfőbb érték a technikát működtető ember – akiből nincs sok. A sereg maximális létszáma mintegy 30 ezer fő, a valós létszám 27 ezer ember. Körülbelül 12 ezer ember dolgozik a központi szervezetnél és a háttér intézményeknél (például az MH egészségügyi központnál). Így az összhaderőnemi parancsnokság mintegy 15 ezer embert kommandíroz. Azaz a „sereg” 40 százaléka ab ovo nem hadra fogható, ám a maradék sem ütőképes erő. Hogy vészhelyzetben hány ember teljesítené „előírásszerűen” a kötelességét, arról szórnak a vélemények: a legpesszimistábbak 3 ezer, a legoptimistábbak 5 ezer tisztes harcértékű katonáról beszélnek. (Megjegyzendő: a 3,5 ezres becslés reálisnak látszik, ekkora állományból lehet „kiforgatni” a külföldi missziókat.)

Szóval, ha Orbán Viktor komolyan veszi magát, akkor nem lesz könnyű dolga, hogy elérje: a magyar sereg érdemben oltalmazza a magyar hazát. Azt már a kormány korábban bejelentette, 2024-ig eleget tesz azon NATO-elvárásnak, hogy a szövetség országai legalább a GDP-jük két százalékát a haderőre költsék – ez a summa (a jelenlegi nemzeti össztermékkel számolva) mintegy 700 milliárd forint. A sereg 2018-as büdzséje pedig 428 milliárd forint. Ebből 100 milliárd forint jut fejlesztésre – az összegbe belefér egy lakatanya-renoválási, egy helikopter-felújítási, és egy harckocsi-beszerzési program is. Ráadásul megeshet, hogy a hadsereg még többet költhet, ugyanis a miniszterelnök nemcsak követelt, ígértet is tett – mégpedig azt, hogy megduplázódik a sereg költségvetése. Azt senki nem tudja, melyik évvel számolt a kormányfő, de ha a jelenlegivel, akkor az jóval több, mint amennyit a NATO elvár. A kérdés viszont mégis csak az: van-e értelme. Hiszen a jelenlegi szövetségi rendszerben, mint szó volt róla, csak érdemi fenyegetések érik Magyarországot.

Szerző
2018.05.17 07:05

Szigorodnak a kazánszabályok, rá is fér a szennyezett levegőre

Publikálás dátuma
2018.09.25 19:48
A kép illusztráció
Fotó: THINKSTOCK/
Szerdától csak környezetkímélőbb fűtőkészülék hozható forgalomba és helyezhető üzembe.
Szeptember 26-tól csak olyan gázüzemű kazán, valamint kombinált fűtő- és vízmelegítő fűtőkészülék kerülhet forgalomba és helyezhető üzembe, amely nitrogén-oxidokból (NOx) kilowattóránként 56 milligrammnál kevesebbet bocsát ki - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft.  Az erről szóló, az összes EU-tagállamra vonatkozó 2015-ös rendelet a kazánokra, bojlerekre is kiterjesztette az energiacímkéket. A fűtési időszakra jellemző, „szezonális hatásfoknak” nevezett működési érték alapján ma már jellemzően csak B vagy annál jobb besorolású készülékek hozhatóak forgalomba. Fűtőkészülékeink átlagéletkora meghaladja a 20 évet – figyelmeztet a MEHI. Az elavult berendezések sokat fogyasztanak, üzemeltetésük drágább és a levegőt is jobban szennyezik. Ennek meg is van a látszatja: az uniós számvevőszék nemrég az aggasztó magyarországi légszennyezettséget még a kínainál és indiainál is súlyosabbnak ítélte. Az Európai Bizottság országjelentése szerint Magyarországon a szálló por 70 százaléka a lakossági fűtésből származik és az NOx-szennyezés is részben a háztartások számlájára írható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2013-ban mintegy 13 ezer olyan korai magyarországi halálesetről számolt be,  amiért a PM2,5 jelű szálló por, illetve a nitrogén-dioxid a felelős. A légszennyezettségből származó hazai költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót.  A helyzeten a lakosság, ha lehetőségeihez mérten is, de szívesen javítana. Ingatlana állapotával a tulajdonosoknak csak mintegy harmada elégedett. Az elmúlt tíz év során az energiahatékonyság a felújítások központi kérdésévé vált. Ennek révén a tarifáktól függetlenül is csökkenthető a rezsi – hívja fel a figyelmet Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Szerző
2018.09.25 19:48

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23