Orbán kigyúrja a törpét

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:05
DÍSZEGYSÉG A 109 ezer forintba (plusz áfa) kerülő kardokkal aligha jutna messzire a honvédség FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Fotó: /

Nem az a baj, hogy elavult, hanem az, hogy a gyakran több évtizedes eszközök is teljesen lerohadtak, az újabb beszerzések pedig az elégtelen karbantartás miatt amortizálódnak. Igazából minden fegyvernemet (legyen szó harckocsikról vagy vadászgépekről) meg kellene újítani – így summázták katonák és a honvédelemre rálátó civilek a sereg állapotát. Amelyről most deklarálta Orbán Viktor, hogy kötelessége megvédeni a hazát – mert az nem a szövetségi rendszerek (a NATO és az EU) dolga. A haderő szerencséjére a miniszterelnök által előírt honvédési kötelezettség leginkább elméleti, és a biztonságot fetisizáló kormányzati kommunikációba illeszkedik, amelyik erős rendőrségről és hatékony nemzetbiztonsági szervekről beszél (mondandóját pedig Pintér Sándor miniszterelnök-helyettesé emelésével hitelesíti). Ugyanis a honvédség elsődleges ismérve nem az ütőképesség, hanem a szerénység – legalábbis a védelmi és támadóképességeket tekintve.

Ha szomszédaink nem lennének ugyanazon szövetségi rendszerek tagjai, mint mi, akkor lenne okunk az aggodalomra. Példának okáért a mintegy 230 tankkal és valamivel kevesebb mint 50 repülővel rendelkező szerb hadsereg Szeged után szusszanna, de a csaknem 900 tankot és másfél tucatnyi repülőt felvonultatni képes román hadsereget se lenne esélyünk megtartani a határnál. Félreértés ne essék, ebben a műfajban sem kizárólag a méret a lényeg: a hozzávetőleg 60 modern tankkal és körülbelül 15 repülővel felfegyverzett osztrák sereg ellen nemcsak nekünk, hanem a szomszédainknak is kevés esélye lenne.

A legbüszkébb légi erejére lehet a honvédség. A mintegy 35 gépből álló flotta majdnem fele új beszerzés. Idén vásárolt két Airbust a honvédség, így a csapatszállító képességei erősödtek (persze nem új gépekről van szó, a csődbe ment Air Berlin állományából nyerték ki 20 milliárd forintért). Illetve a 12 Gripen vadászgép sem őskövület, de itt az ideje egy felújításnak, amit egyre halogatnak. Pedig már a 2015-ös két baleset is azt jelezte, a repülők nincsenek túl jó állapotban – nem véletlen, hogy a honvédség arra panaszkodott: hogy nehezen teljesíti NATO-kötelezettségeit (például egyes uniós államok légterének védelmét). És ha már a légi csatákhoz szükséges gépekről van szó, akkor érdemes megemlíteni, hogy egyelőre nincs új, erős tűzerővel rendelkező harci helikoptere a magyar haderőnek. A hivatalos verzió szerint ugyan negyvenet tervez beszerezni a honvédség, de ezt az ígéretet 2015 óta folyamatosan újratervezik, és nem történik semmi.

Ráadásul a földön sem kell túlfélni a magyar sereget – megközelítőleg három tucat harckocsi (polgári nevén: tank) szerepel a lajstromban, de belső pletykák szerint ezeknek legfeljebb a kétharmada, de inkább a fele küldhető csatába, a többi szervizbázisként működik (értsd: a szükséges alkatrészeket belőlük nyerik ki). De legalább páncélozott járműből akad elegendő, több mint 1100 gurul, igaz, ebben a csapatszállítók és a „jobb teherautók” is benne vannak. Viszont ez nem segít azon, hogy meglehetősen gyér a szárazföldi csapatok tűzereje. Önjáró löveggel nem nagyon büszkélkedhet a hadsereg, inkább vontatott „ágyúi” vannak, csaknem 300, és pár tucat réges-régi rakéta-sorozatvetője. (Utóbbiak pontcélok eltrafálására nem alkalmasak, arra jók, hogy egy konvojra – mintegy 18 jármű – együttesen tüzeljen, és így mintegy 50 focipályányi területen tud mindent elpusztítani. Hivatalosan ezek egyébként raktárállományban vannak, de háborúban hadra foghatóak.)

Persze, a legfőbb érték a technikát működtető ember – akiből nincs sok. A sereg maximális létszáma mintegy 30 ezer fő, a valós létszám 27 ezer ember. Körülbelül 12 ezer ember dolgozik a központi szervezetnél és a háttér intézményeknél (például az MH egészségügyi központnál). Így az összhaderőnemi parancsnokság mintegy 15 ezer embert kommandíroz. Azaz a „sereg” 40 százaléka ab ovo nem hadra fogható, ám a maradék sem ütőképes erő. Hogy vészhelyzetben hány ember teljesítené „előírásszerűen” a kötelességét, arról szórnak a vélemények: a legpesszimistábbak 3 ezer, a legoptimistábbak 5 ezer tisztes harcértékű katonáról beszélnek. (Megjegyzendő: a 3,5 ezres becslés reálisnak látszik, ekkora állományból lehet „kiforgatni” a külföldi missziókat.)

Szóval, ha Orbán Viktor komolyan veszi magát, akkor nem lesz könnyű dolga, hogy elérje: a magyar sereg érdemben oltalmazza a magyar hazát. Azt már a kormány korábban bejelentette, 2024-ig eleget tesz azon NATO-elvárásnak, hogy a szövetség országai legalább a GDP-jük két százalékát a haderőre költsék – ez a summa (a jelenlegi nemzeti össztermékkel számolva) mintegy 700 milliárd forint. A sereg 2018-as büdzséje pedig 428 milliárd forint. Ebből 100 milliárd forint jut fejlesztésre – az összegbe belefér egy lakatanya-renoválási, egy helikopter-felújítási, és egy harckocsi-beszerzési program is. Ráadásul megeshet, hogy a hadsereg még többet költhet, ugyanis a miniszterelnök nemcsak követelt, ígértet is tett – mégpedig azt, hogy megduplázódik a sereg költségvetése. Azt senki nem tudja, melyik évvel számolt a kormányfő, de ha a jelenlegivel, akkor az jóval több, mint amennyit a NATO elvár. A kérdés viszont mégis csak az: van-e értelme. Hiszen a jelenlegi szövetségi rendszerben, mint szó volt róla, csak érdemi fenyegetések érik Magyarországot.

Szerző
2018.05.17 07:05

Debreceni főpályaudvar: felülvizsgálják a terveket, akár 13 milliárddal drágulhat a beruházás

Publikálás dátuma
2019.01.20 21:02

Fotó: epiteszforum.hu/
Mindezt azzal indokolják, hogy az eddigi elképzelések nem igazodnak a város gazdasági fejlődéséhez.
Többe kerül majd és később készül el a debreceni főpályaudvar, a terveket felülvizsgáltatja az Innovációs Minisztérium – hangzott el az RTL Klub híradójában. Információik szerint a beruházás teljes költsége 21 milliárd helyett akár 34 milliárd forint is lehet.   A debreceni önkormányzat még pénteken közölte az MTI-vel, hogy eredménytelenül zárult a debreceni főpályaudvar megvalósítására kiírt második közbeszerzési eljárás is, mivel a legjobb ajánlat szerinti kivitelezési költség meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. Közleményük szerint a debreceni intermodális központ fejlesztésének közösségi közlekedési részei – az autóbusz- és vasúti pályaudvar – áttervezés után a 2020-ban kezdődő európai uniós fejlesztési ciklus elején valósulhatnak meg. A közúti közlekedési elemek közül a Mikepércsi úti körforgalmi csomópontok áttervezés után, valamint a Hadházi utca és a Nyíl utca csomópontjának átépítése az elkészült terveknek megfelelően, 2020-ban lesz indítható. A főpályaudvar fejlesztéshez kapcsolódó Petőfi tér rekonstrukcióját Debrecen önkormányzata az Új Főnix Terv keretében tervfelülvizsgálat után az eredetileg tervezett időben, 2020-ban valósítja meg, az ehhez szükséges forrás az önkormányzatnál rendelkezésre áll – olvasható a közleményben. A dokumentum szerint a főpályaudvar terveinek és tervezett műszaki tartalmának felülvizsgálatát indokolja, hogy
a tervezési időszakhoz (2013) viszonyítva az elmúlt évek gazdasági fejlesztései miatt megváltoztak a közúti és vasúti személy- és áruszállítási igények, növekedtek a kivitelezési költségek. Az ipari-gazdasági fejlesztések miatt jelentős növekedés várható a közösségi közlekedés személyszállítási és áruszállítási ágazatában, amely igényekkel a főpályaudvar jelenlegi terve nem kalkulál.
Mindemellett az elmúlt év végén kormányhatározat született a 108-as vasúti vonal fejlesztéséről, villamosításáról, az észak-nyugati gazdasági övezetet kiszolgáló új vasúti terminál megépítéséről, a tócóvölgyi vasútállomás fejlesztéséről, a Debrecen–Balmazújváros és a Debrecen–Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztéséről. E fejlesztéseket szintén összhangba kell hozni a megvalósítandó debreceni főpályaudvar terveivel. Debrecen önkormányzata elkötelezett egy olyan főpályaudvar fejlesztése mellett, amely a gazdaság fejlődése miatt megváltozott igényeket is képes tökéletesen kiszolgálni – zárult az önkormányzat közleménye.
2019.01.20 21:02

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22