Félmilliárdot kapott a "közgondolkodás javítására" a CÖF

Publikálás dátuma
2018.05.17. 12:58
A CÖF egy korábbi rendezvénye - Csizmadia László balról a harmadik. Fotó: Népszava
Egyszerűen csak kért, és kapott 508 millió forint közpénzt a “közgondolkodás javítására” a CÖF a Magyar Villamos Művek Zrt.-től - tudta meg az Átlátszó. Adatigénylésüket két bírósági ítélet kellett, hogy megtámogassa, mire az MVM hajlandó volt beszámolni abszurd költéséről.

Az MVM 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt 2016-ban - ekkora pénzt egy állami cégtől egy egyértelmű pártpolitikai céllal működő szervezet soha nem kapott, írja az ügy előzményeiről a portál. Ezzel kapcsolatos adatigénylésükre az MVM akkor azt válaszolta, rá nem vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény. Mivel az MVM Zrt. "jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként" köteles az általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni, az Átlátszó nem hagyta ennyiben a dolgot; perre vitte az ügyet. A bíróság első-, és másodfokon is nekik adott igazat.

Meg is küldte nekik az MVM  a kormány saját "civiljeinek" félmilliárdjáról szóló iratokat: a CÖF támogatási kérelme, az MVM-döntés jegyzőkönyve, és a két szervezet által kötött adományozási megállapodás a napokban landolt az Átlátszó postaládájában. A támogatási kérelmében Csizmadia László, a CÖF vezetője röviden bemutatta szervezetét, és a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) tevékenységét - a Békemeneteket és politikát nem említve. Helyette társadalmi, "tudományos", "kulturális", "jogvédő"tevékenységet hangsúlyozva tért rá a lényegre:

"Kérem Elnök-vezérigazgató urat, hogy célkitűzésünk megvalósításához járuljon hozzá 508 millió forinttal. Az összeg lehetőséget adna arra, hogy javítsuk a közgondolkodást, kidolgozzuk a civilitika alapjait, segítsük a lakossági üzenetek széles körű terjesztését."

Az MVM Társadalmi Felelősségvállalási Bizottsága 2016. október 12-én döntött a CÖF támogatásáról, de a jegyzőkönyvből nem derül ki semmi az állami vállalat motivációjáról - csak beírták a táblázatba, hogy CÖKA 508 millió forint, és kész.

A félmilliárdos támogatás nyilvánosságra kerülése után azzal takaróztak Csizmadiáék, hogy “a táplálkozásbiológiailag korszerű komplettált ételekre" kell a közpénz - erről sem a CÖF adománykérő levelében, sem az MVM-mel kötött támogatási szerződésben nincs szó. Az viszont kiderül a támogatási szerződésből, hogy a CÖF-nek az 508 millió forint felhasználásáról 2017. november 20-ig el kellett készítenie a beszámolót, amit most szintén kikért a portál az MVM-től.

Szerző

Újabb fontos kockázati tényezője lehet a mellráknak

Publikálás dátuma
2018.05.17. 12:10
Illusztráció: pexels.com
Az orvosok régóta azonosítják a BRCA1 és a BRCA2 génmutációkat az emlődaganat fokozott kockázatával, amerikai kutatók azonosítottak egy másik, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra - írta az MTI.

Weston Porter, a texasi állatorvos-tudományi egyetem (CVM) professzora és kutatócsoportja azt találta, hogy a Period 2 (Per2) gén, egy szabályozó mechanizmus minden sejt perifériális órájában, létfontosságú szerepet játszik az emlősök emlőmirigyének fejlődésében, és ha azt elnyomják, a Per2 súlyosan szétzilálja az emlőmirigy-fejlődést egerekben.

A Development című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány felfedezései újabb adalékkal szolgálnak ahhoz, hogy belső cirkadián ritmusunk - az agyban lévő központi óra - megzavarása együtt jár a rák kialakulásának, az elhízásnak, egyes ideg-izom betegségeknek és más károsodásnak a nagyobb kockázatával.

A cirkadián ritmust a nucleus suprachiasmaticus (SCN), a hipotalamusz egy magcsoportja irányítja. Azon túl, hogy szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát, a SCN koordinálja a szervezet más perifériális óráit, amelyek 24 órás ciklusban járnak.

"Nemcsak egy központi óránk van, de minden sejtünknek van egy perifériális órája és azok összhangban vannak a központi órával. Amikor reggel felkelünk, és meglátjuk a fényt, az azonnal eljut az agyunkig és elindítja ezt a molekuláris mechanizmust, amely a cirkadián ritmust szabályozza" - magyarázta Porter.

A kutatócsoport következő lépésben áttekinti azokat a tanulmányokat, amelyek összefüggésbe hozzák az éjszakai műszakban való dolgozást a mellrák nagyobb kockázatával. "Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy felfedezésük hogyan vonatkozik az emberre. Vannak tanulmányok, amelyek kimutatták a kapcsolatot a Per2 lecsökkent szintjei és bizonyos típusú emlőrákok között. Hisszük, hogy létezik közvetlen kapcsolat közöttük - tette hozzá a professzor.

A cirkadián ritmust, a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért 2017-ben három amerikai tudós kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young gyümölcslegyekben izoláltak egy olyan gént, amely szabályozza a napi biológiai ritmust. Kimutatták, hogy ez a gén kódol egy fehérjét, amely éjszaka felgyülemlik a sejtben, nappal pedig lebomlik. Azonosítottak a gépezet működésében részt vevő további fehérjéket is, megvilágítva a mechanizmust, amely a sejten belüli önfenntartó óra működését szabályozza.

A belső óra rendkívüli precizitással igazítja a szervezet működését a nap eltérő szakaszaihoz. Ez az óra szabályozza az olyan kritikus funkciókat, mint a viselkedés, a hormonszintek, az alvás, a testhőmérséklet és az anyagcsere. Az ember egészségét befolyásolja, ha átmenetileg felborul a külső környezet és a belső biológiai óra összhangja. Vannak arra utaló jelek, hogy az életvitel és a belső óra által diktált ritmus közötti összhang krónikus hiánya összefüggésben áll több betegség kialakulásával.

Szerző

Újabb fontos kockázati tényezője lehet a mellráknak

Publikálás dátuma
2018.05.17. 12:10
Illusztráció: pexels.com
Az orvosok régóta azonosítják a BRCA1 és a BRCA2 génmutációkat az emlődaganat fokozott kockázatával, amerikai kutatók azonosítottak egy másik, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra - írta az MTI.

Weston Porter, a texasi állatorvos-tudományi egyetem (CVM) professzora és kutatócsoportja azt találta, hogy a Period 2 (Per2) gén, egy szabályozó mechanizmus minden sejt perifériális órájában, létfontosságú szerepet játszik az emlősök emlőmirigyének fejlődésében, és ha azt elnyomják, a Per2 súlyosan szétzilálja az emlőmirigy-fejlődést egerekben.

A Development című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány felfedezései újabb adalékkal szolgálnak ahhoz, hogy belső cirkadián ritmusunk - az agyban lévő központi óra - megzavarása együtt jár a rák kialakulásának, az elhízásnak, egyes ideg-izom betegségeknek és más károsodásnak a nagyobb kockázatával.

A cirkadián ritmust a nucleus suprachiasmaticus (SCN), a hipotalamusz egy magcsoportja irányítja. Azon túl, hogy szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát, a SCN koordinálja a szervezet más perifériális óráit, amelyek 24 órás ciklusban járnak.

"Nemcsak egy központi óránk van, de minden sejtünknek van egy perifériális órája és azok összhangban vannak a központi órával. Amikor reggel felkelünk, és meglátjuk a fényt, az azonnal eljut az agyunkig és elindítja ezt a molekuláris mechanizmust, amely a cirkadián ritmust szabályozza" - magyarázta Porter.

A kutatócsoport következő lépésben áttekinti azokat a tanulmányokat, amelyek összefüggésbe hozzák az éjszakai műszakban való dolgozást a mellrák nagyobb kockázatával. "Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy felfedezésük hogyan vonatkozik az emberre. Vannak tanulmányok, amelyek kimutatták a kapcsolatot a Per2 lecsökkent szintjei és bizonyos típusú emlőrákok között. Hisszük, hogy létezik közvetlen kapcsolat közöttük - tette hozzá a professzor.

A cirkadián ritmust, a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért 2017-ben három amerikai tudós kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young gyümölcslegyekben izoláltak egy olyan gént, amely szabályozza a napi biológiai ritmust. Kimutatták, hogy ez a gén kódol egy fehérjét, amely éjszaka felgyülemlik a sejtben, nappal pedig lebomlik. Azonosítottak a gépezet működésében részt vevő további fehérjéket is, megvilágítva a mechanizmust, amely a sejten belüli önfenntartó óra működését szabályozza.

A belső óra rendkívüli precizitással igazítja a szervezet működését a nap eltérő szakaszaihoz. Ez az óra szabályozza az olyan kritikus funkciókat, mint a viselkedés, a hormonszintek, az alvás, a testhőmérséklet és az anyagcsere. Az ember egészségét befolyásolja, ha átmenetileg felborul a külső környezet és a belső biológiai óra összhangja. Vannak arra utaló jelek, hogy az életvitel és a belső óra által diktált ritmus közötti összhang krónikus hiánya összefüggésben áll több betegség kialakulásával.

Szerző