Senki mögé nem áll be a Jobbik

Publikálás dátuma
2018.05.17 19:14
Stummer János 2015-ben kerítésen átmászva tiltakozott a Budapestre tervezett tranzitzóna ellen FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Fotó: /
Pénzhiányra hivatkozva nem indítanak saját jelölteket, de másokat sem támogatnak.

Nem volt vita, a párt elnöksége egyhangúlag döntött arról, hogy a Jobbik nem indít jelöltet az V. és a VIII. kerületi időközi önkormányzati választáson – nyilatkozta lapunknak Stummer János, a párt budapesti elnöke. Stummert a Jobbik múlt heti tisztújító kongresszusán alelnökké választották, ezzel tagja lett az országos elnökségnek. A párt belső ügyének nevezte, hogy ki terjesztette elő a javaslatot.

A Jobbik közleményben jelentette be: a párt pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy minden időközi választáson elinduljon, még abban az esetben sem, ha van hiteles és alkalmas jelöltje.

Az V. kerületben csak egy önkormányzati képviselői hely a tét, a VIII. kerületben viszont – mivel a fideszes Kocsis Máté bekerült a parlamentbe – az új polgármester kilétéről szavazhatnak júliusban a józsefvárosiak. Stummer közlése szerint a Jobbik tisztában van azzal, hogy a józsefvárosi időközi választásnak különösképpen nagy a tétje. Az Állami Számvevőszék jogsértőnek tartott eljárása miatt azonban „Damoklész kardjaként lebeg” a Jobbik fölött a 660 millió forintos büntetés kifizetése, ami rendkívül bizonytalan helyzetet idézett elő.

Különböző okok miatt tizenkilenc településen rendeznek időközi választást augusztus 12-ig, kénytelenek voltunk szelektálni – folytatta Stummer. Nemcsak a háborúhoz, a választáshoz is három dolog kell: pénz, pénz és pénz. „Nem vállalhattuk be, hogy nekivágunk a kampánynak, aztán félúton kiderül, nincs miből folytatni” – állapította meg. Kérdésünkre, hogy mennyi pénzre lett volna szükség, Stummer János elmondta: „mindenképpen százezres nagyságrendű összegről” beszélhetünk.

Az a lehetőség, hogy adakozásból teremtsék elő a kampánypénzt, nem merült fel. Stummer szerint a Jobbiknak lett volna alkalmas jelöltje a Józsefvárosban, de nevet nem említett. Arról, hogy a többi választás közül melyiket hagyja ki a párt, és melyiken indul el, még nincs döntés.

A VIII. kerületben Győri Péter szociológus, a Menhely Alapítvány vezetője lesz a baloldali ellenzék és civil szervezetek közös jelöltje. A parlamenti választáson a Jobbik valamennyi választókerületben indított jelöltet, és egyiküket sem léptette vissza. Szabó Gábor pártigazgató ezt korábban azzal indokolta a Népszavának, hogy a visszaléptetés szinte sehol sem segítené a kormányváltást. Szavazótáboruk egy része ugyanis ebben az esetben nem az állva maradt ellenzéki, hanem a fideszes jelöltre voksolna.

Győri Péter is utalt rá, hogy a Józsefvárosban talán a baloldali ellenzéknek lenne (lett volna) kedvezőbb, ha a Jobbik külön jelöltet állít. Stummer János ebben nem akart állást foglalni. Az eredmény ismeretében dől el, hogy a Jobbik távolmaradása melyik oldalnak használt – mondta diplomatikusan.

Annyi biztos – hangsúlyozta Stummer –, hogy a Jobbik az V. és a VIII. kerületben nem áll be senki mögé, egyik jelöltet sem támogatja.

Kérdés, hogy a két időközi választás kihagyása mekkora presztízsveszteséget okoz a pártnak, a lépés ugyanis megfutamodásnak is tűnhet. Pedig most, amikor rendre a szakadás lehetőségéről szólnak a hírek, a Jobbik számára fontos lenne, hogy ne szétzilált párt benyomását keltse. (Toroczkai László, aki a tisztújításon szoros küzdelemben veszített, a Hír TV-ben számolt be arról, hogy levelet írt Sneider Tamásnak, az őt legyőző új pártelnöknek. Toroczkai a válasz függvényében, jövő kedden jelenti be, marad-e a Jobbik tagja.)

Nem kell temetni a Jobbikot – reagált felvetésünkre Stummer János, elismételve, hogy kizárólag anyagi szempontok állnak a döntés hátterében. Alaptalannak minősített minden egyéb magyarázatot, beleértve a politikai konspirációs elméleteket is. Kijelentette, hogy a Fidesz megosztási kísérletei ellenére a Jobbik „továbbra is a legerősebb és legegységesebb” ellenzéki párt. Meggyőződése szerint a Jobbik ezt egyértelműen bizonyítani fogja – méghozzá azokon az időközi választásokon, amelyeken végül elindul majd.

Adományok nélkül nem megy
Miközben a Fidesz már javában kampányol a július 8-ai időközi józsefvárosi polgármester-választásra, Győri Péter, a demokratikus ellenzék jelöltje utcai jelenléttel venné fel a versenyt. Győri korábban azt mondta, olyan keveset költhet kampányra, hogy inkább nem is árulja el az összeget. Veres Gábor, az MSZP helyi szervezetének elnöke lapunknak azt mondta, hogy mindegyik, Győrit támogató párt a saját lehetőségeihez mérten hozzájárul a kampányhoz: aktivistákkal, irodai infrastruktúrával vagy például nyomdai költségekkel. Hiába a „példás” összefogás, közösségi finanszírozás (adományok) nélkül nehézkesen hozható össze látható kampány Győri Péteréktől. Tapasztalatok szerint ugyanis ehhez nagyjából 6-9 millió forint kell. Z. Á.



Témák
Jobbik
2018.05.17 19:14

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43