Előfizetés

Ismét használható a Grassalkovich úti felüljáró

Ismét használható Budapest XXIII. kerületében a Grassalkovich út, az Ócsai út és a Haraszti út csomópontjában lévő, még felújítás alatt álló közúti felüljáró.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK)  MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a teljes szakaszon kicserélték az aszfaltburkolatot és az útpályát, a vasúti felsővezeték-védőhálót és a dilatációs szerkezeteket, valamint felújították a támfalakat.  A felújítás következő szakaszában kijavítják és megerősítik a centrum és az Ócsa felőli támfalakat, a felmenőszerkezetek betonfelületeit, valamint kiépítik a vízelvezető-rendszert.  Arról a BKK nem adott tájékoztatást, hogy a felüljáró teljes felújítása mikor fejeződik be.

Beperli Magyarországot az EB - Több tízmilliárdra is büntethetnek

Publikálás dátuma
2018.05.17. 14:47
Fotók: Shutterstock
Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt - közölték csütörtökön Brüsszelben.

Brüsszel eredetileg márciusra tervezte a kereset benyújtását, de a lépés a bizottság egyik szóvivője szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök „sűrű napirendje” miatt májusra tolódott.

Sajtóértekezletén Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos bejelentette, hogy az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.

Magyarországgal szemben 10 éve, 2008-ban indult a kötelezettségszegési eljárás. Esetünkben a legnagyobb gond a – főleg a háztartási szén- és faégetésből származó - PM10 elnevezésű szálló por, valamint a – leginkább a közlekedés számlájára írható - nitrogén-dioxid (NO2). Jelentős károkat okoz a még veszélyesebb, 2,5 mikrométernél kisebb PM2,5, a kén-dioxid, az ammónia és az illékony szerves vegyületek is.

„A légszennyezés fő forrása napjainkban a lakossági fűtés, égetés. A Levegő Munkacsoport évek óta rendszeresen konkrét javaslatokat tesz ennek csökkentése érdekében. Például az avarégetés országos tiltásával nem csak annak légszennyezése tűnne el, de az illegális hulladékégetések egy része is ellenőrizhetővé válna. A javaslatainkkal az illetékes minisztérium képviselői is egyetértenek, azonban a gyakorlatban mégis alig történik előrelépés” – állapította meg Lenkei Péter, a szervezet Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.

„A másik jelentős szennyező forrás, a közlekedés terén is rövid idő alatt lehetne hathatós intézkedéseket tenni. Például – sok külföldi városhoz hasonlóan – a magyar városokban is ki lehetne alakítani olyan övezeteket, amelyekbe nem hajthatnak be a legszennyezőbb autók. Ha ezt úgy tennék, hogy a helyi lakosok mentességet kapnának a lakóhelyükön eddig regisztrált autóikra, és csak az ezt követően regisztrált autóik nem hajthatnának be, akkor nemcsak jelentősen tisztább lehetne a levegő ezeken a területeken, hanem jó eszköz lenne a roncsautó-import megfékezésében is” – tette hozzá Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„A törvények mindenkire vonatkoznak, így a kormányokra is. Örülünk, hogy az Európai Bizottság igyekszik érvényt szerezni levegőminőségi jogszabályoknak, annak viszont sokkal jobban örülnénk, ha a magyar kormány tenné ezt” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Ha a magyar kormány elveszíti a pert, több tízmilliárd forintos büntetésre számíthatunk. Pedig ezt a pénzt a levegőszennyezés visszaszorítására is költhetnénk. Ez a gond azonban eltörpül amellett, hogy– az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – a légszennyezettség miatt hazánkban évente több mint 14.000 ember hal meg idő előtt, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek el az életükből. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mivel a rossz levegő miatti megbetegedések száma meghaladja az évi egymilliót, a nemzetgazdasági kár pedig az 1500 milliárd forintot.

Beperli Magyarországot az EB - Több tízmilliárdra is büntethetnek

Publikálás dátuma
2018.05.17. 14:47
Fotók: Shutterstock
Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt - közölték csütörtökön Brüsszelben.

Brüsszel eredetileg márciusra tervezte a kereset benyújtását, de a lépés a bizottság egyik szóvivője szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök „sűrű napirendje” miatt májusra tolódott.

Sajtóértekezletén Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos bejelentette, hogy az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.

Magyarországgal szemben 10 éve, 2008-ban indult a kötelezettségszegési eljárás. Esetünkben a legnagyobb gond a – főleg a háztartási szén- és faégetésből származó - PM10 elnevezésű szálló por, valamint a – leginkább a közlekedés számlájára írható - nitrogén-dioxid (NO2). Jelentős károkat okoz a még veszélyesebb, 2,5 mikrométernél kisebb PM2,5, a kén-dioxid, az ammónia és az illékony szerves vegyületek is.

„A légszennyezés fő forrása napjainkban a lakossági fűtés, égetés. A Levegő Munkacsoport évek óta rendszeresen konkrét javaslatokat tesz ennek csökkentése érdekében. Például az avarégetés országos tiltásával nem csak annak légszennyezése tűnne el, de az illegális hulladékégetések egy része is ellenőrizhetővé válna. A javaslatainkkal az illetékes minisztérium képviselői is egyetértenek, azonban a gyakorlatban mégis alig történik előrelépés” – állapította meg Lenkei Péter, a szervezet Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.

„A másik jelentős szennyező forrás, a közlekedés terén is rövid idő alatt lehetne hathatós intézkedéseket tenni. Például – sok külföldi városhoz hasonlóan – a magyar városokban is ki lehetne alakítani olyan övezeteket, amelyekbe nem hajthatnak be a legszennyezőbb autók. Ha ezt úgy tennék, hogy a helyi lakosok mentességet kapnának a lakóhelyükön eddig regisztrált autóikra, és csak az ezt követően regisztrált autóik nem hajthatnának be, akkor nemcsak jelentősen tisztább lehetne a levegő ezeken a területeken, hanem jó eszköz lenne a roncsautó-import megfékezésében is” – tette hozzá Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„A törvények mindenkire vonatkoznak, így a kormányokra is. Örülünk, hogy az Európai Bizottság igyekszik érvényt szerezni levegőminőségi jogszabályoknak, annak viszont sokkal jobban örülnénk, ha a magyar kormány tenné ezt” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Ha a magyar kormány elveszíti a pert, több tízmilliárd forintos büntetésre számíthatunk. Pedig ezt a pénzt a levegőszennyezés visszaszorítására is költhetnénk. Ez a gond azonban eltörpül amellett, hogy– az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – a légszennyezettség miatt hazánkban évente több mint 14.000 ember hal meg idő előtt, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek el az életükből. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mivel a rossz levegő miatti megbetegedések száma meghaladja az évi egymilliót, a nemzetgazdasági kár pedig az 1500 milliárd forintot.