Közismert jogászok szólaltak fel a bírói függetlenség védelmében

Publikálás dátuma
2018.05.18. 10:23
Fotó: Shutterstock
Eddig 14 közismert jogász csatlakozott Bárándy Péter és Magyar György a bírói függetlenség védelmében megfogalmazott felhívásához – tudta meg a Népszava.

Az ügyvédek arra emlékeztetnek, hogy a kormánynak nem dolga a konkrét bírói döntések, így a Kúria választással kapcsolatos határozatainak kommentálása sem, ahogy fogalmaznak: „a bírák a hatályos jogszabályok alapján, illetve a saját belső meggyőződésük szerint mondják ki ítéleteiket”. A volt igazságügyminiszter és a baloldal támogatásával a parlamenti választáson a siófoki választókerületben másodikként végzett ügyvéd szerint a jogállamisággal ellentétes, amikor a végrehajtó hatalom kijelenti egy bírói fórumról, hogy az intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.

Emlékezetes, hogy a kormánypártok azután rontottak neki a Kúriának, hogy a testület egyetértett a Nemzeti Választási Bizottság döntésével és érvénytelennek nyilvánította azokat a határon túlról érkező levélszavazatokat, amelyek nem a szavazólapok mellé tett borítékokban érkeztek vissza. Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott: a Kúria beavatkozott a választásba, mert a döntéssel elvett egy szavazatot a kormánypártoktól.

A lapunkhoz eljuttatott jogászi felhívás tűrhetetlennek nevezi, hogy a végrehajtó hatalom nem először támadja az igazságszolgáltatást. A kiáltvány szerzői emlékeztetnek rá, hogy a kormány üzent a vörösiszapperben, a gyilkosság áldozatává vált veszprémi kézilabdás ügyében és a közlekedési balesettel több ember halálát okozó szlovák milliomosnő ellen folyó eljárás során is. „A 2010-es kormányzati ciklusban kényszernyugdíjba küldték a 62. életévüket betöltött bírákat. Ugyanakkor megszüntették a választott bírákból álló, a szervezet igazgatásában meghatározó szerepet betöltő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, és helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, élén a kormányhoz közelálló, kilenc évre megválasztott, személyi kérdésekben gyakorlatilag teljhatalmú vezetővel” – olvasható a közleményben.

A jogászok kötelességüknek érzik a szakma és a társadalom figyelmeztetését, hogy ha a hatalom folytatja ezeket a lépéseket, az igazságszolgáltatás ismét közvetlenül a politika befolyása alá kerülhet, ami sértené a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét. „Ügyvédként, közéleti szereplőként beszélnünk kell erről, mert vétkesek közt cinkos, aki néma – fogalmaznak, majd társaikhoz fordulnak. „Kérjük mindazokat a kollegákat, ügyvédeket, jogvédőket, egyetemi oktatókat, kutatókat, közéleti szereplőket, akik hozzánk hasonlóan aggódnak a bíróságok függetlenségéért, hogy támogassák a felhívásunkat”.

A felhíváshoz eddig csatlakozott Fleck Zoltán jogszociológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Hankó Faragó Miklós, ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár, Kadlót Erzsébet ügyvéd, Kajdi József volt államtitkár, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, Kende Péter ügyvéd, közíró, Kiss László volt alkotmánybíró, Majtényi László alkotmányjogász, Sándor Zsuzsanna nyugalmazott tanácselnök bíró, Szoboszlai György alkotmányjogász, ügyvéd, Valki László nemzetközi jogász, Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter és Vörös Imre volt alkotmánybíró, Zamecsnik Péter ügyvéd.

Szerző
Frissítve: 2018.05.18. 20:56

A feladat

Az ellenzék bűnbánatot gyakorol, és ostorozza magát, amiért „azemberekhez” nem jutott el eléggé a kampány során. Nem is juthatott, mert nincs olyan, hogy „azemberek”. A tulajdon-, osztály- és elosztási viszonyok alapján tartozunk más- és máshova. A szociáldemokrácia történelmi küldetése a munka világának képviselete, és a szociáldemokrata jelleggel is bíró pártoknak (MSZP, DK) a munkavállalók osztályának rétegeit naprakészen kellene ismerniük és képviselniük. Például nem kevés munkavállaló dolgozik vagyonvédelmi területen, minimálbér közeli illetményekért. 2013-ban egy BM rendelettel az ágazatban dolgozókat kötelezték a továbbképzésre, saját költségükön (ez közel 12 ezer forint). A „tanúsítványt” adó vizsga 5 évig érvényes, újrázni 6765 forintért lehet. Nem a továbbképzés ellen vagyok, hanem a minimálbéresek lenyúlását teszem szóvá. Kedves MSZP, DK és más szociáldemokrata „maradványok”: ilyen (és hasonló) problémák megoldásán keresztül lehetne visszatérni „azemberekhez”.

Szerző

A feladat

Az ellenzék bűnbánatot gyakorol, és ostorozza magát, amiért „azemberekhez” nem jutott el eléggé a kampány során. Nem is juthatott, mert nincs olyan, hogy „azemberek”. A tulajdon-, osztály- és elosztási viszonyok alapján tartozunk más- és máshova. A szociáldemokrácia történelmi küldetése a munka világának képviselete, és a szociáldemokrata jelleggel is bíró pártoknak (MSZP, DK) a munkavállalók osztályának rétegeit naprakészen kellene ismerniük és képviselniük. Például nem kevés munkavállaló dolgozik vagyonvédelmi területen, minimálbér közeli illetményekért. 2013-ban egy BM rendelettel az ágazatban dolgozókat kötelezték a továbbképzésre, saját költségükön (ez közel 12 ezer forint). A „tanúsítványt” adó vizsga 5 évig érvényes, újrázni 6765 forintért lehet. Nem a továbbképzés ellen vagyok, hanem a minimálbéresek lenyúlását teszem szóvá. Kedves MSZP, DK és más szociáldemokrata „maradványok”: ilyen (és hasonló) problémák megoldásán keresztül lehetne visszatérni „azemberekhez”.

Szerző