Mit ünneplünk pünkösdkor?

Publikálás dátuma
2018.05.20 12:10
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Pünkösd a húsvét utáni 50. napon, a 7. vasárnapon kezdődik és két napig tart. Mivel a húsvét sem köthető egy pontos dátumhoz, vándorünnep. Neve a görög pentekosztész "ötvenedik" szóból ered - tudható meg a Wikipédiáról.

A pünkösd eredetileg zsidó ünnep volt, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást - ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon - ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon.

A keresztény egyház szerint Krisztus mennybemenetele utáni ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, és a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. A próféták isteni igazságot kaptak, amivel képesek lettek elmondani, mi történt Krisztussal.

A pünkösd ünnepének dátuma Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet. Május hónapot a népnyelvben pünkösd havának is szokás nevezni.

Pünkösdi népszokások

Kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint), hogy ne csapjon a házba a villám. Néhol a tavaszköszöntés érdekében lányos házakra tettek ki zöld ágakat. A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát, amelyet pünkösdkor bontottak le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A legények csoportba szerveződve állították a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fájuk, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

A középkor óta ismert szokás a királyválasztás, amelyet „pünkösdi királyság” kifejezéssel is illetnek. Ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Eredetileg négy (később több) nagyobb lány körbevitte a faluban a legkisebbet, legszebbet. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, és termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. 

Szűz Mária szobra a csíksomlyói kegytemplom főoltáránFotó: MTI/Veres Nándor

Szűz Mária szobra a csíksomlyói kegytemplom főoltáránFotó: MTI/Veres Nándor

Ezrek zarándokolnak a Csíksomlyón található Mária-kegyhelyhez, Erdély havasokkal körülölelt tájára. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Szerző
Témák
pünkösd
2018.05.20 12:10

Pálinkás József: a Fidesz bukik, a kérdés csak az, hogy mikor

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:45

Fotó: Népszava/
A Fideszben meggyőződéssé vált, hogy a választásokat az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. A korábbi miniszter és MTA-elnök szerint viszont egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók a Fidesztől is, ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország.
A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Márpedig Pálinkás szerint a magyar társadalom a '90-es évek óta elfordult az értékektől, az országban szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. "Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt" - fogalmazott.
"A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia"
- tette hozzá Pálinkás, arra vonatkozóan, hogy polgári középosztály ugyan nincs az országban, ám annak értékrendjét felhasználják, sőt kiforgatják bizonyos jobboldali körök.
"Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem" - mondta az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Ez a tagozat viszont "túl jól" működött egyes fideszesek szerint. "Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni" - mondta el.
Ugyanakkor a három kétharmados Fidesz-győzelem ellenére is azt mondja Pálinkás. a populizmus nem járható út.
Nem az a kérdés, csődöt mond-e az ösztönökre ható politika, hanem csak az, mikor mond csődöt
- nyilatkozta. Ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország, egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók akár a Fidesztől is.
2018.08.17 09:45
Frissítve: 2018.08.17 09:51

Magyarországra ráborul az oroszok árnyéka - de a kormányt nem érdekli

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:30

Fotó: Shutterstock/
A sajtószabadság korlátozásával ideális környezetet biztosít a kormány az orosz befolyási törekvéseknek – derült ki a European Values nevű elemzőközpont jelentéséből, amely szerint Európában Magyarországon tapasztalható az egyik legintenzívebb Kreml-hatás. 
A 99 oldalas dokumentum, írja a 444.hu, három kritérium mentén vizsgálódott: elismeri-e az ország vezetése a befolyásolási szándék veszélyét; milyen lépéseket tesz a fenyegetésre reagálva; az ismert intézkedéseiknek milyen eredményük lett. Mindhárom kérdést egy nulla és öt közötti skálán osztályozták, ahol a kisebb mértékű befolyást a magasabb pontszám jelentette. Magyarország igen rosszul szerepelt, a megszerezhető 15 pontból ugyanis csak 2-t kapott. Ezzel azonban nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, hanem a nulla pontos Görögországban és a szintén pont nélküli Ciprusban, amelyeket a jelentésben szimplán "kollaboránsként" jellemeztek. Magyarország osztályzata azért ilyen borzasztóan rossz, mert - a jelentés szerint - a hatalomban levők "kritikus tömege" tagadja vagy alulbecsüli a fenyegetés létét, nyilvánosan a titkosszolgálatok sem aggódnak, a politikai vezetés pedig gyengíti az ország ellenállóképességét - például a sajtószabadság korlátozásával. Persze Magyarország nincs egyedül a tagadással: nem hajlandó szembe nézni a fenyegetés létét Ausztria, Luxemburg, Málta, Portugália és Olaszország sem. Leginkább a 13 pontos Svédország és Nagy-Britannia, illetve a 15 pontos Észtország, Lettország és Litvánia vannak tisztában a veszéllyel és küzdenek az orosz befolyás ellen. A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország Oroszországra támaszkodik a Brüsszel elleni küzdelmében, ráadásul a kormánypárti sajtó gyakran hivatkozik az orosz állami média anyagaira. A hazai titkosszolgálatokról azt írják, hogy egyes tagjaik gyaníthatóan inkább az orosz nyomulást vizsgáló magyar újságírók befolyásolásán, esetenként megfélemlítésén dolgoznak.
Szerző
2018.08.17 09:30
Frissítve: 2018.08.17 09:38