Kiengedték a kórházból Szergej Szkripalt

Publikálás dátuma
2018.05.18 14:44
Fotó: AFP/Alexey Filippov
Fotó: /
Kiengedték a kórházból Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynököt, aki március elején a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreggel elkövetett merénylet során szenvedett súlyos mérgezést, lányával, Julija Szkripallal együtt - írja az MTI.

A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott. Szkripalt a március 4-én történt támadás óta Salisbury kórházában kezelték, hosszú ideig válságos állapotban.

Már áprilisban kiengedték a kórházból lányát, aki egy ideig szintén válságos állapotban volt. A 33 éves Julija Szkripal hollétéről azóta is csak annyit lehet tudni, hogy "biztonságos helyen" tartózkodik.

A brit állami egészségügyi szolgálat angliai tagozata (NHS England) pénteken jelentette be Szergej Szkripal kiengedését, de szintén nem közölt részleteket arról, hogy a volt kettős ügynök hova és mikor távozott a kórházból. Az NHS területi szóvivőjének pénteki nyilatkozata szerint Szergej és Julija Szkripalnak is joguk van a magánszférájuk védelméhez, és ez korlátozza a nyilvánosságra hozható részletek körét, egyebek mellett a kezelés részleteiről is. A szóvivő hozzátette ugyanakkor: a kezelés korai szakaszának célja a páciensek puszta életben tartása volt elég hosszú ideig ahhoz, hogy szervezetük képessé váljon olyan enzimek termelésére, amelyek az idegméreg hatása alá került enzimeket helyettesíthetik.

Meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint Szergej Szkripal az elmúlt hetekben már képes volt kommunikálni a brit hatóságokkal, és a mérgezéses incidens vizsgálatát végző nyomozók állítólag többször is kihallgatták a mérgezés előtti tevékenységéről. A Sky News brit hírtelevízió forrásai szerint Szkripal - jóllehet nagy-britanniai letelepedése után hivatalosan nyugállományba vonult - az elmúlt hónapokban rendszeresen találkozott Salisburyben az MI6 egyik "kapcsolattartó" tisztjével, emellett állítólag a cseh és az észt titkosszolgálatoknak is tájékoztatókat tartott az orosz hírszerzés módszereiről.

London gyilkossági kísérletnek tartja Szkripal és lánya megmérgezését, és Oroszországot tekinti felelősnek, Moszkva pedig folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. A brit kormány legutóbbi hivatalos tájékoztatása szerint a mérgezést "igen kis mennyiségű, folyékony halmazállapotú", Novicsok típusú idegméreggel követték el.

Német hírszerzőknek is volt a Novicsokból
A német hírszerző szolgálat (BND) az 1990-es évek első felében tett szert az idegméregre egy orosz disszidens révén, aki a Novicsok-mintáért cserébe védelmet kért maga és családja számára - közölte a Süddeutsche Zeitung és a Die Zeit című német lap, valamint a WDR és az NDR rádió alapján az MTI. A hírt közlő médiumok olyan forrásokra hivatkoztak, amelyeknek annak idején közük volt ahhoz a döntéshez, hogy a titkosszolgálat elfogadta a mintát.

A kisvárosban - amely különösen kedvelt szálláshelye azoknak a hazai és külföldi turistáknak, akik a közeli Stonehenge világhírű kultikus őskőkori építményét kívánják meglátogatni - hetek óta nagyszabású tisztítási munkálatok folynak a brit fegyveres erők vegyvédelmi alakulatainak részvételével.

Nagy-Britannia a mérgezéses incidens után kiutasított 23 hírszerzési tevékenységgel vádolt orosz diplomatát. A lépést további 26 ország követte, hasonló kiutasításokkal; Washington 60 orosz diplomatát utasított ki. Moszkva ugyancsak diplomáciai kiutasításokkal válaszolt, továbbá Oroszországban működő képviseletek, külföldi intézmények bezárásával.

A brit kormány többször hangoztatott hivatalos állásfoglalása szerint az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet azt jelenti, hogy Oroszország törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.

Szerző
2018.05.18 14:44

Kiszivárgott: négyesfogattal Damaszkusz felé

Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14

Késes támadót lőttek le a katalán rendőrök

Publikálás dátuma
2018.08.20 13:42
Elszállítják a támadó holttestét a cornellai kapitányságról
Fotó: AFP/ Lluis Gene
Allah akbar!- kiáltással rontott rá egy Barcelona melletti rendőrőrs dolgozóira egy késsel hadonászó férfi. Esélye sem volt a rendőrökkel szemben.
2018.08.20 13:42