Büszkeség

A legbüszkébb arra vagyok, hogy húsz évnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett - mondta május 10-én Balog Zoltán ügyvezető miniszter a Hold utcai református templomban. A miniszter szerint ezzel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez. A leköszönő tárcavezető szavait olvasván megpróbálom visszaidézni a „magyar” nagypéntek történetét.

Húsz év küzdelméről szól a miniszter, de arról nem beszél, hogy az 1998–2002 közötti kormányzati ciklusban – a polgári békeidőben - miért nem sikerült meggyőznie a kormányfőt és az országgyűlés jobboldali képviselőit az ügy támogatásáról. A jelzett ciklusban a terv viharos mérkőzés nélkül is elbukott, holott Balog Zoltán abban az időszakban miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban.

2002-2010 között Balog úrnak tényleg nem sok esélye volt a nagypénteki „meccsen”, már csak azért sem, mert a magyar munkavállalók képviseletében a szakszervezetek egységesen a december 24-i munkanap munkaszüneti nappá nyilvánítását preferálták, persze abszolút sikertelenül. Heves összecsapás akkor sem volt: így aztán se nagypéntek, se karácsony.

2011. május 9-én nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását kezdeményezte egy KDNP-s parlamenti képviselő, Varga László református lelkész. A törvényjavaslatra a parlament és a kormány öt évig oda sem figyelt, mígnem 2016. október 14-én a miniszterelnök bejelentette, munkaszüneti nap lesz nagypéntek. Innentől természetesen felgyorsultak az események: három országgyűlési képviselő (mindhárom kormánytag, köztük Balog Zoltán) e tárgyban törvényjavaslati kezdeményezést nyújtott be az országgyűléshez.

A munkaadói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel folytatott látszategyeztetéseket követően 2017. március 7-én törvényerőre emelkedett a kezdeményezés, így tavaly óta már munkaszüneti napon emlékezhetünk Jézus Krisztus kereszthalálára.

E felsorolás hitelesen mutatja, hogy két évtizedes heroikus küzdelem hiányában a kormányfő – amikor időszerűnek látta – pillanatok alatt elrendezte nagypéntek ügyét. De nem is az ügymenet a fő probléma, hanem az, hogy a gigatárca (EMMI) egykori első embere hosszú hivatalvezetés után nem az egészségügyet, az oktatást, a szociálpolitikát vagy a kultúra területét érintő intézkedéseit emeli ki elégedetten, hanem egy szimplán hangulatjavító és népszerűség-hajhászó törvény elfogadásával hivalkodik. Hat éves miniszteri pályafutásának legemlékezetesebb és legkiemelkedőbb eredménye egy újabb fizetett szabadnap.

Ennyi? Nem sok. De idézzük fel azt is, hogy a többpárti parlament hatalmas többséggel, ellenszavazat nélkül (két tartózkodással) fogadta el a kormánypártok nagypénteki indítványát. A már akkor cselekvésképtelen ellenzék fülét-farkát behúzva lapított, racionális érveket, illetve ellenérveket nem mert, nem tudott felsorakoztatni.

Harcos és büszke ország a miénk, küzd itt mindenki veszettül, főleg akkor, ha nincs háborús helyzet és ellenfél. Úgy tűnik: így marad ez a jövőben is.

2018.05.19 08:03

Mészáros Lőrinc körei átvették Simicska egykori reklámcégét, plusz egy felület az EP- és önkormányzati választásokra

Publikálás dátuma
2018.11.21 13:21

Fotó: / Németh Dániel
Vörös József ügyvéd erősen kötődik Orbán Viktor kedvenc oligarchájához. Az akvizíció után az ellenzék és a civil gondolatoknak még kevesebb felülete marad a köztereken.
Vörös József ügyvéd tulajdonába került az Euro Publicity Kft. közterületi reklámozással foglalkozó cég, amely korábban Simicska Lajos tulajdonában állt évekig, írja a 24.hu. A reklámcég minden bizonnyal jól jön majd a Fidesznek a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választás előtt. A cégadatok szerint Vörös november 8-án vette át a céget Nyerges Zsolt üzletembertől, akihez még nyáron került át korábbi üzlettársa, Simicska teljes cégbirodalma. Emlékezetes, hogy az Orbán Viktor kormányfővel kibékíthetetlenül összevesző Simicska Lajos az áprilisi kétharmados Fidesz-győzelmet hozó országgyűlési választás után döntött úgy, hogy végleg visszavonul és eladja Nyergesnek jóformán összes üzleti érdekeltségét. Vörös József több szálon is köthető Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelőhöz és Orbán Viktor miniszterelnökhöz is. Az ügyvéd korábban Mészárost képviselte egy földvásárlási árverésen, továbbá jogi képviselője a miniszterelnök által alapított, és Mészáros által vezetett alapítványnak, ami a felcsúti Puskás Akadémiát üzemelteti.
2018.11.21 13:21

Matolcsy nem bír szépség nélkül élni: több százmilliót költ az MNB képekre

Publikálás dátuma
2018.11.21 11:19

Fotó: Népszava/
Lassanként a jegybank lesz a legnagyobb magyar műgyűjtő: az úgynevezett Értéktár program keretében 30 milliárdért vehet festményt, szobrot, hangszert, miegymást.
A különböző okokból külföldre került műkincseket hozza vissza az országba a jegybank 2014-ben indult Értéktár-programja. A projekt nem szűkmarkú: 30 milliárdos keretéből most fordított 300 milliót festményekre. 
A féltucatnyi kép közül két igazán izmos tétel akad. Csernus Tibor (1927-2007) Kossuth- és Munkácsy díjas festőművész Saint-Tropez című festményének tulajdonjogát 110 millió forintért szerezheti meg a Matolcsy György vezette intézmény, míg , Jan Van Der Heyden (1637-1712) Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című festményének tulajdonjogát 400 ezer euró (mintegy 130 millió forint) értékben vásárolná meg.
2018.11.21 11:19