Büszkeség

A legbüszkébb arra vagyok, hogy húsz évnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett - mondta május 10-én Balog Zoltán ügyvezető miniszter a Hold utcai református templomban. A miniszter szerint ezzel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez. A leköszönő tárcavezető szavait olvasván megpróbálom visszaidézni a „magyar” nagypéntek történetét.

Húsz év küzdelméről szól a miniszter, de arról nem beszél, hogy az 1998–2002 közötti kormányzati ciklusban – a polgári békeidőben - miért nem sikerült meggyőznie a kormányfőt és az országgyűlés jobboldali képviselőit az ügy támogatásáról. A jelzett ciklusban a terv viharos mérkőzés nélkül is elbukott, holott Balog Zoltán abban az időszakban miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban.

2002-2010 között Balog úrnak tényleg nem sok esélye volt a nagypénteki „meccsen”, már csak azért sem, mert a magyar munkavállalók képviseletében a szakszervezetek egységesen a december 24-i munkanap munkaszüneti nappá nyilvánítását preferálták, persze abszolút sikertelenül. Heves összecsapás akkor sem volt: így aztán se nagypéntek, se karácsony.

2011. május 9-én nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását kezdeményezte egy KDNP-s parlamenti képviselő, Varga László református lelkész. A törvényjavaslatra a parlament és a kormány öt évig oda sem figyelt, mígnem 2016. október 14-én a miniszterelnök bejelentette, munkaszüneti nap lesz nagypéntek. Innentől természetesen felgyorsultak az események: három országgyűlési képviselő (mindhárom kormánytag, köztük Balog Zoltán) e tárgyban törvényjavaslati kezdeményezést nyújtott be az országgyűléshez.

A munkaadói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel folytatott látszategyeztetéseket követően 2017. március 7-én törvényerőre emelkedett a kezdeményezés, így tavaly óta már munkaszüneti napon emlékezhetünk Jézus Krisztus kereszthalálára.

E felsorolás hitelesen mutatja, hogy két évtizedes heroikus küzdelem hiányában a kormányfő – amikor időszerűnek látta – pillanatok alatt elrendezte nagypéntek ügyét. De nem is az ügymenet a fő probléma, hanem az, hogy a gigatárca (EMMI) egykori első embere hosszú hivatalvezetés után nem az egészségügyet, az oktatást, a szociálpolitikát vagy a kultúra területét érintő intézkedéseit emeli ki elégedetten, hanem egy szimplán hangulatjavító és népszerűség-hajhászó törvény elfogadásával hivalkodik. Hat éves miniszteri pályafutásának legemlékezetesebb és legkiemelkedőbb eredménye egy újabb fizetett szabadnap.

Ennyi? Nem sok. De idézzük fel azt is, hogy a többpárti parlament hatalmas többséggel, ellenszavazat nélkül (két tartózkodással) fogadta el a kormánypártok nagypénteki indítványát. A már akkor cselekvésképtelen ellenzék fülét-farkát behúzva lapított, racionális érveket, illetve ellenérveket nem mert, nem tudott felsorakoztatni.

Harcos és büszke ország a miénk, küzd itt mindenki veszettül, főleg akkor, ha nincs háborús helyzet és ellenfél. Úgy tűnik: így marad ez a jövőben is.

2018.05.19 08:03

Pálinkás József: a Fidesz bukik, a kérdés csak az, hogy mikor

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:45

Fotó: Népszava/
A Fideszben meggyőződéssé vált, hogy a választásokat az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. A korábbi miniszter és MTA-elnök szerint viszont egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók a Fidesztől is, ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország.
A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Márpedig Pálinkás szerint a magyar társadalom a '90-es évek óta elfordult az értékektől, az országban szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. "Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt" - fogalmazott.
"A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia"
- tette hozzá Pálinkás, arra vonatkozóan, hogy polgári középosztály ugyan nincs az országban, ám annak értékrendjét felhasználják, sőt kiforgatják bizonyos jobboldali körök.
"Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem" - mondta az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Ez a tagozat viszont "túl jól" működött egyes fideszesek szerint. "Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni" - mondta el.
Ugyanakkor a három kétharmados Fidesz-győzelem ellenére is azt mondja Pálinkás. a populizmus nem járható út.
Nem az a kérdés, csődöt mond-e az ösztönökre ható politika, hanem csak az, mikor mond csődöt
- nyilatkozta. Ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország, egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók akár a Fidesztől is.
2018.08.17 09:45
Frissítve: 2018.08.17 09:51

Magyarországra ráborul az oroszok árnyéka - de a kormányt nem érdekli

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:30

Fotó: Shutterstock/
A sajtószabadság korlátozásával ideális környezetet biztosít a kormány az orosz befolyási törekvéseknek – derült ki a European Values nevű elemzőközpont jelentéséből, amely szerint Európában Magyarországon tapasztalható az egyik legintenzívebb Kreml-hatás. 
A 99 oldalas dokumentum, írja a 444.hu, három kritérium mentén vizsgálódott: elismeri-e az ország vezetése a befolyásolási szándék veszélyét; milyen lépéseket tesz a fenyegetésre reagálva; az ismert intézkedéseiknek milyen eredményük lett. Mindhárom kérdést egy nulla és öt közötti skálán osztályozták, ahol a kisebb mértékű befolyást a magasabb pontszám jelentette. Magyarország igen rosszul szerepelt, a megszerezhető 15 pontból ugyanis csak 2-t kapott. Ezzel azonban nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, hanem a nulla pontos Görögországban és a szintén pont nélküli Ciprusban, amelyeket a jelentésben szimplán "kollaboránsként" jellemeztek. Magyarország osztályzata azért ilyen borzasztóan rossz, mert - a jelentés szerint - a hatalomban levők "kritikus tömege" tagadja vagy alulbecsüli a fenyegetés létét, nyilvánosan a titkosszolgálatok sem aggódnak, a politikai vezetés pedig gyengíti az ország ellenállóképességét - például a sajtószabadság korlátozásával. Persze Magyarország nincs egyedül a tagadással: nem hajlandó szembe nézni a fenyegetés létét Ausztria, Luxemburg, Málta, Portugália és Olaszország sem. Leginkább a 13 pontos Svédország és Nagy-Britannia, illetve a 15 pontos Észtország, Lettország és Litvánia vannak tisztában a veszéllyel és küzdenek az orosz befolyás ellen. A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország Oroszországra támaszkodik a Brüsszel elleni küzdelmében, ráadásul a kormánypárti sajtó gyakran hivatkozik az orosz állami média anyagaira. A hazai titkosszolgálatokról azt írják, hogy egyes tagjaik gyaníthatóan inkább az orosz nyomulást vizsgáló magyar újságírók befolyásolásán, esetenként megfélemlítésén dolgoznak.
Szerző
2018.08.17 09:30
Frissítve: 2018.08.17 09:38