függetlenség;bíróságok;

Nem hagynák veszni a jogállamot

Minden jogállam egyik legfőbb alapja a szabad igazságszolgáltatás, a bírói függetlenség. Ha ez nincs, akkor semmi sincs - mondta a Népszavának Majtényi László alkotmányjogász nem sokkal azután, hogy ő is csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amit két elismert ügyvéd, Bárándy Péter és Magyar György fogalmazott meg a bírói függetlenség védelmében. Úgy vélik, eljött az ideje, hogy felhívják a közvélemény figyelmét: a kormány nem először ront neki a független igazságszolgáltatásnak, az újabb kétharmados parlamenti többség birtokában pedig a rendszer további átalakítására készül.

Emlékezetes, a Fidesz már a 2010-ben megszerzett kétharmaddal is jelentősen csorbította a bíróságok szabadságát: kényszernyugdíjba küldték a 62. életévüket betöltött bírákat, megszüntették a választott bírákból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, létrehozták helyette az Országos Bírósági Hivatalt, melynek élére az Orbán Viktor bizalmasaként emlegetett Handó Tündét nevezték ki. Kiszivárgott tervek szerint most menesztenék azokat a bírákat is, akik 1990 előtt is praktizáltak, az Igazságügyi Minisztérium alá rendelnék a bírósági szervezeteket, a megüresedett bírói székekbe a közigazgatásból neveznének ki a hatalomhoz hű személyeket.

Leselejteznék Orbán emberét
Méltatlanná vált tisztségére az Országos Bírósági Hivatal elnöke a hivatalt felügyelő Országos Bírói Tanács (OBT) szerint. A testület úgy látja, Handó Tünde nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek, ezért kezdeményezni fogják a menesztését.

Orbán Viktor már a Kúriával is nyíltan szembement: szerinte a testület beavatkozott az áprilisi választásba, amikor egyetértett a Nemzeti Választási Bizottság döntésével, hogy érvénytelenek azok a határon túlról érkező levélszavazatok, amelyeket nem a szavazólapok mellé tett borítékokban küldtek vissza. A miniszterelnök úgy véli, a Kúria ezzel elvett egy mandátumot a Fidesztől.

"A kormánynak nem dolga, hogy konkrét bírói döntéseket kommentáljon. Még kevésbé dolga, hogy minősítse a Kúria választással kapcsolatos döntését" - fogalmaztak a közlemény szerzői. Felhívták a kormány figyelmét, a bírák a hatályos jogszabályok alapján, illetve a saját belső meggyőződésük szerint mondják ki ítéleteiket. "Ez a bírói függetlenség lényege, amit senki sem vonhat kétségbe" - tették hozzá. Mint írták, ha a hatalom folytatja ezeket a lépéseket, az igazságszolgáltatás közvetlenül a politika befolyása alá kerülhet, ami sértené a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét.

- Nincs már túl sok eszközünk azon kívül, hogy megpróbálunk mind hangosabban tiltakozni. Ha a szakma és a társadalom hagyja, hogy a kormány véghez vigye a terveit, azzal az utolsó szeget is beverik a jogállam koporsójába - nyilatkozta lapunknak Magyar György. Kadlót Erzsébet ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára is csatlakozott a kezdeményezéshez. - Tudatnunk kell a világgal, hogy vannak még olyanok ebben az országban, akik komolyan veszik a bírói függetlenség alapelvét és megpróbálják megvédeni - mondta. Hangsúlyozta: nemcsak szakmai, hanem társadalmi kiállásra is mind nagyobb szükség lenne. Példát vehetnénk a lengyelekről: Varsóban nemrég több tízezren tüntettek a bírák függetlenségét korlátozó igazságügyi reformok miatt.

Az aláírók
A felhíváshoz eddig csatlakozott: Fleck Zoltán jogszociológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Hankó Faragó Miklós, ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár, Kadlót Erzsébet ügyvéd, Kajdi József volt államtitkár, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, Kende Péter ügyvéd, közíró, Kiss László volt alkotmánybíró, Majtényi László alkotmányjogász, Sándor Zsuzsanna nyugalmazott tanácselnök bíró, Szoboszlai György alkotmányjogász, ügyvéd, Valki László nemzetközi jogász, Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter, Vörös Imre volt alkotmánybíró és Zamecsnik Péter ügyvéd.