Szavazásra buzdította a diaszpórában élő törököket Erdogan

Szavazásra buzdította a június 24-i elnöki és parlamenti választásokon a külföldön élő török állampolgárokat Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Szarajevóban.

Az államfő hivatalosan az Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) hatodik közgyűlésén vett részt, de voltaképpen azért érkezett a boszniai fővárosba, hogy a választások előtt kampánygyűlést tartson a diaszpórában élő török állampolgárok számára. Kiemelte: arra számít, hogy a választásra jogosultak egy hónap múlva támogatni fogják őt és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártját (AKP).

Arra bíztatta a külföldön élő törököket, hogy tartsák meg vallásukat és nyelvüket. "Tanítsátok meg a gyerekeiteket a török nyelvre, ugyanakkor törekedjetek arra is, hogy abban az országban, amelyben éltek, a legjobb oktatásban részesüljenek" - magyarázta a török államfő. Hozzáfűzte, hogy a törökök vegyék fel az adott ország állampolgárságát, hogy ne szenvedjetek semmiben hátrányt, az anyaország pedig így is minden támogatást megad nekik. Segíti például a török nyelv oktatását a diaszpórában élők számára, valamint Ankara - annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat az Európában élők és az anyaország között - a diaszpóra kérdéseivel foglalkozó intézményt hozott létre, és a voksolást segítendő, szavazóhelyiségeket létesített a határokon és a diplomáciai kirendeltségeken. "Mindig mellettünk álltatok, és remélem, hogy ezúttal is mellettünk fogtok állni" - buzdította voksolásra a szarajevói olimpiai csarnokban összegyűlt támogatókat Recep Tayyip Erdogan.

"Itt az ideje az összefogásnak" - hangoztatta, majd megkérdezte a jelenlevőket, hajlandóak-e egységesek, erősek, testvériesek lenni egymással, és arra törekednek-e majd, hogy elérjék azt, amit Európában megérdemelnek. A mintegy húszezer támogató mennydörgő igennel válaszolt az elnök kérdéseire.

Recep Tayyip Erdogan rámutatott, hogy Európa nem új térség a törökök számára. "Elődeink ezer évig éltek itt. Az Oszmán Birodalomnak európai karaktere volt. A birodalom szétesése után visszavonultunk Törökországba, de mindig jó viszonyt ápoltunk Európával. Európa embereket vesztett, és nem volt munkaereje, a mi állampolgáraink akkor felkerekedtek, és betöltötték a megüresedett helyeket" - részletezte az államfő.

Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja a rendezvényen elmondta, hogy a törökök és a bosnyákok sok évet töltöttek együtt, ez alatt pedig "jól éltek és jól harcoltak egymás mellett". Az ötszáz éves balkáni török uralom a 19. században ért véget, a két nép történelme azonban hasonlóan alakult. Izetbegovic kiemelte: a bosnyákokat és a törököket is meg akarták fosztani hitüktől, vallásuktól, identitásuktól, de ez nem sikerült.

Mint mondta: Isten százévente egyszer elküld a világba egy olyan embert, akit senki nem tud legyőzni, hiszen Isten segít neki. "A bosnyákoknak ilyen volt Alija Izetbegovic, a törököknek pedig most itt van Recep Tayyip Erdogan" - szögezte le, majd úgy folytatta: "ha Isten ilyen embert küld, akkor nem lehet őt nem támogatni, ezt a támogatást pedig az Európában élő törökök szavazatai jelentik".

A vasárnapi volt Erdogan egyetlen, nem Törökországban tartott kampányrendezvénye, a választása pedig azt követően esett Szarajevóra, hogy Németország, Ausztria és Hollandia nem engedélyezett semmilyen török választási rendezvényt a területén. Európában mintegy hárommillió választásra jogosult török állampolgár él, csak Németországban 1,4 millióan vannak.

A tiltásra reagálva a török elnök azt mondta: az európai országok, amelyek a demokrácia bölcsőjének tartják magukat - Bosznia-Hercegovinával ellentétben - elbuktak a demokrácia vizsgáján.

Törökországban ez lesz az első választás azt követően, hogy tavaly népszavazást tartottak az alkotmánymódosításról, amelynek értelmében a köztársasági elnök szélesebb jogkörökkel rendelkezik a jövőben.

A látogatásra némi árnyékot vetett az, hogy egy nappal korábban a török hírszerző ügynökségek bejelentést kaptak, amely szerint Erdogan ellen a balkáni látogatása során merényletet terveznek. A boszniai hírszerzők közölték, nem tudnak ilyen fenyegetésről, a török elnök pedig kijelentette: az ilyen fenyegetések nem tudják eltéríteni terveitől. Mindazonáltal az államfői látogatást végül lerövidítették, így kimaradt a városnézés és a közös ima az iszlámhívőkkel.

Szerző
2018.05.20 20:32

A mérsékelt republikánusok elpártoltak Truptól, a demokraták viszont kiöregedtek - interjú Gary Nordlinger professzorral

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:00
Gary Nordlinger, a George Washington Egyetem politológusprofesszora
Fotó: GSPM/
A „félig teli, félig üres pohár" esetének tartja az amerikai félidős választások kimenetelét Gary Nordlinger, a George Washington Egyetem politológus professzora.
A Népszavának adott interjúja időpontjában még aláírásuk kijavítására kapott jogukkal élhettek azok a floridai szavazók, akiknek nem azonosítható aláírása miatt elvetették a voksát, ezért a 6-án tartott szavazásnak tovább csúszott a hivatalos eredményhirdetése. Gary Nordlinger szerint azonban a végleges, pontos számok hiányában is kimondható, hogy összességében nem beszélhetünk a kék színnel jelölt Demokrata Párt egyértelmű sikeréről. Emlékeztetett arra, hogy Barack Obama demokratái 2010-ben 63 képviselői helyet vesztettek, most viszont Donald Trump republikánusai csak mintegy harmincat, ráadásul a republikánusok a szenátusban még meg is szilárdították a pozícióikat. - Elmaradt tehát a kék hullám?  - Országosan igen, de ha megnézzük az elővárosokat, ott bizony kék hullám volt, a demokraták képviselői helyeket nyertek. Felsőfokú végzettségű, mérsékelt nézetű republikánusok pártoltak át a demokratákhoz. Amire még nem tudjuk a választ, hogy ez tartós lesz-e, vagy Donald Trump távozása után ezek az emberek visszamennek-e a republikánusokhoz. - Voltaképpen miről szól a két elnökválasztás közötti félidős választás? A két nagy pártról, vagy inkább a személyekről?  - Ez most egyáltalán nem a demokraták programjáról szólt, ha egyáltalán van nekik olyan, hanem Trump első két évének a megítéléséről. Az elnökválasztásnak mindig az a kérdése, hogy miként alakuljon a jövő. A félidős választásnak pedig az, hogy miként értékelik az emberek a közelmúltat.    - Kérdésesnek mondja, van-e programjuk a demokratáknak. De kérdés az is, van-e vezetésre alkalmas új politikusi nemzedékük.  - Nagyszerű  kérdés, és én nem látok ilyet. Hol van a demokrata válogatott? Hillary Clinton és Joe Biden egyaránt a hetvenes éveinek a derekán jár majd a két év múlva esedékes elnökválasztáskor. Nem látom a lehetséges elnökjelölteket, és nem látom azt a generációt, amely a törvényhozás megszerzéséért folytatott harc élére állhatna. Most választották újra szenátornak a csaknem 86 éves Diane Feinsteint. A képviselőház demokrata párti vezetői mind a hetvenes éveik végét tapossák. Ahogy elnézem a tévén a képviselőház republikánus vezetőit, ők a negyvenes-ötvenes éveikben járnak, a demokraták hozzájuk képest egyszerűen öregek.  - Bár van több olyan fiatal demokrata párti politikus, aki győzött, és aki egészen radikális nézeteket vall.  - A félidős választásokon rendszerint az történik, hogy a radikálisok háttérbe szorítják a centristákat, a mérsékelteket. De azok az ellenzékiek, akik legyőzik a kormánypárti mérsékleteket, kevesebb mint két év múlva újra a választók elé kell, hogy álljanak.    - Mire lehet számítani az elkövetkező két évben a bevándorlási politikában? Megépül végig a fal a mexikói határon?  - Nem értem, hogy egy olyan politikai rendszerben, amelyet tudatosan úgy alakítottak ki, hogy az a kompromisszumkötésre ösztönöz, a demokraták miért nem akartak eddig alkut kötni az elnökkel. A határvédelmi infrastruktúra - kerítés, fal - 750 mérföld hosszúságban már kiépült. Hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy teljesen kiépítsék, elfogadva azt a republikánus követelést, hogy első a határbiztonság, de akkor ennek fejében meg lehetne követelni a bevándorlási ügyek átfogó megoldását, beleértve az állampolgárság megadásának a kérdését is. - Amikor megválasztották, Trump elnök nem volt járatos a világpolitikában. Mennyire lehet számítani arra, hogy bő két év elteltével a tanácsadói már csiszoltabbá tették ismereteit és problémaérzékenységét?  - Ezt el lehet felejteni. Donald Trump a saját ösztöneiben, megérzéseiben bízik. Az elején meghallgatta az establishmentet, aztán azt mondta, most már értem, és csinálom a magam feje szerint.    - És Európát illetően mit mond Trumpnak a saját feje?  - Nem ellenzi az európai szövetséget, nem hiszem, hogy azon törné az agyát, amin Putyin valószínűleg igen, vagyis hogy miként gyengíthetné az európai intézményeket. Egyszerűen csak úgy véli, hogy Európa nem tisztességes az Egyesült Államokkal a kereskedelemben és a védelmi hozzájárulást illetően. 
Témák
USA
2018.11.19 09:00
Frissítve: 2018.11.19 09:00

Szalai: Nem szabad utólag sajnálkozni

Publikálás dátuma
2018.11.19 08:52

Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
Rossz időben jött a kapitányváltás, Rossinak mindössze öt napja volt arra, hogy felkészítse az együttest – hangsúlyozta a csatár.
Szalai Ádám szerint nem szabad utólag sajnálni, hogy a magyar labdarúgó-válogatott csak a második helyen zárt a Nemzetek Ligájában. A vasárnap a finnek elleni csoportzárón is eredményes csatár az MTI tudósítása szerint azt mondta, nagyon rossz időben jött a kapitányváltás az együttesnél, hiszen Marco Rossinak Georges Leekens menesztését követően mindössze öt napja volt arra, hogy felkészítse az együttest, amely végül 1-0-ra kikapott Finnországban a sorozat első fordulójában.
„Azt gondolom beáldoztuk annak, hogy a csapat felvegye azt a rendszert, amit a mostani kapitány elvár. Aztán azon meg lehet gondolkozni, mi lett volna, ha lett volna ideje néhány barátságos mérkőzésen felkészülni”
– tette hozzá a Hoffenheim támadója.
Szalai a neki remek gólpasszt adó Kalmár Zsoltot is méltatta.
„Nagyon sokat fejlődött az elmúlt válogatott mérkőzéseken. Sokat kell vele beszélni, de maximálisan végrehajtja, amit kell. A képességei megvannak, előrefelé nagyon jó, és ha még egy kicsit hátrafelé is javul, komoly kis középpályás lesz belőle”
– jelentette ki.
Kalmár csütörtökön az észtek és vasárnap a finnek ellen megnyert mérkőzésen is a válogatott egyik legjobbja volt. Ahogyan ő fogalmazott, remek formája első sorban annak köszönhető, hogy bízik benne a szakmai stáb, valamint az egész csapat teljesítménye is segíti őt.
„A második hely összességében nem rossz a csoportban, de utólag azért van bennünk némi hiányérzet a finnországi vereség, vagy az észtországi döntetlen kapcsán. Ugyanakkor azt gondolom, jó úton haladunk előre, ezt ez a legutóbbi két mérkőzés megmutatta”
– jegyezte meg.
A finnek ellen Marco Rossi Holender Filip személyében újoncot is avatott, a Budapest Honvéd játékosa nagyon örült a debütálásának.
„Már az észtek elleni összecsapáson is szó volt arról, hogy játszom majd, most is ugyanúgy készen álltam. Azért amennyire örülök, annyira dühös is vagyok, mivel volt egy nagy helyzetem, ahol nem sikerült jól eltalálnom a labdát, fantasztikus lett volna gólt lőni rögtön a bemutatkozásomkor”
– mondta.

Rossi: Nem volt veszélyben a győzelem

Korábban a találkozót értékelve Marco Rossi azt mondta, taktikailag sikerült meglepniük a finn válogatottat, agresszív és támadó futballal nyomást helyeztek az ellenfélre. Az olasz szakvezető kifejtette, hogy a finneknek is voltak lehetőségeik, ám Gulácsi Péter védéseinek köszönhetően nem kapott gólt együttese. Leszögezte: megérdemelten szerzett vezetést a magyar válogatott, és bár a második félidőben meghozott kényszerű cserék meghatározták a játék képét, az utolsó percig sem volt veszélyben a győzelem.
„Az elmúlt két évben elért válogatott eredmények után az utóbbi időszakban mutatott játék bizakodásra ad okot. Fontos a szerénység, nem szabad elszállni magunktól, de a szint, amit elértünk, bizakodásra ad okot a további meccsekre tekintve”
– értékelte az MTI kérésére a második hely megszerzését Rossi.
A finnek szövetségi kapitánya, Markku Kanerva csalódottságát fejezte ki, egyben gratulált a „nagyon erős” magyar válogatottnak, amely – mint mondta – „nagyon jól játszott és megérdemelten nyert”. Rámutatott, hogy egy-egy kulcsjátékosát sérülés, illetve betegség miatt már a meccs előtt elvesztette. Emellett kiemelte: csapata a második félidőben aktívabban játszott, mint a szünet előtt, és amennyiben megkapta volna a szerinte jogos büntetőt, úgy más lehetett volna a játék képe.
Mivel vasárnap a görögök a csoport másik mérkőzésén nagy meglepetésre hazai pályán kikaptak az észtektől, így a magyar válogatott a C osztály 2. csoportjának második helyén zárt, azaz biztosan bennmaradt. Egyúttal így maradt esélye arra, hogy a Nemzetek Ligájából – sikertelen Eb-selejtező esetén – érdekelt legyen az Európa-bajnoki részvételért folyó küzdelemben, de ehhez az kell, hogy az osztály négy csoportgyőztese közül valamelyik válogatott az Európa-bajnoki selejtezősorozatból kiharcolja a részvételt.

C divízió, 2. csoport

1. Finnország 6 4 0 2 5:3 12 2. Magyarország 6 3 1 2 9:6 10 3. Görögország 6 3 0 3 4:5 9 4. Észtország 6 1 1 4 4:8 4 

2018.11.19 08:52
Frissítve: 2018.11.19 09:03