Szavazásra buzdította a diaszpórában élő törököket Erdogan

Szavazásra buzdította a június 24-i elnöki és parlamenti választásokon a külföldön élő török állampolgárokat Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Szarajevóban.

Az államfő hivatalosan az Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) hatodik közgyűlésén vett részt, de voltaképpen azért érkezett a boszniai fővárosba, hogy a választások előtt kampánygyűlést tartson a diaszpórában élő török állampolgárok számára. Kiemelte: arra számít, hogy a választásra jogosultak egy hónap múlva támogatni fogják őt és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártját (AKP).

Arra bíztatta a külföldön élő törököket, hogy tartsák meg vallásukat és nyelvüket. "Tanítsátok meg a gyerekeiteket a török nyelvre, ugyanakkor törekedjetek arra is, hogy abban az országban, amelyben éltek, a legjobb oktatásban részesüljenek" - magyarázta a török államfő. Hozzáfűzte, hogy a törökök vegyék fel az adott ország állampolgárságát, hogy ne szenvedjetek semmiben hátrányt, az anyaország pedig így is minden támogatást megad nekik. Segíti például a török nyelv oktatását a diaszpórában élők számára, valamint Ankara - annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat az Európában élők és az anyaország között - a diaszpóra kérdéseivel foglalkozó intézményt hozott létre, és a voksolást segítendő, szavazóhelyiségeket létesített a határokon és a diplomáciai kirendeltségeken. "Mindig mellettünk álltatok, és remélem, hogy ezúttal is mellettünk fogtok állni" - buzdította voksolásra a szarajevói olimpiai csarnokban összegyűlt támogatókat Recep Tayyip Erdogan.

"Itt az ideje az összefogásnak" - hangoztatta, majd megkérdezte a jelenlevőket, hajlandóak-e egységesek, erősek, testvériesek lenni egymással, és arra törekednek-e majd, hogy elérjék azt, amit Európában megérdemelnek. A mintegy húszezer támogató mennydörgő igennel válaszolt az elnök kérdéseire.

Recep Tayyip Erdogan rámutatott, hogy Európa nem új térség a törökök számára. "Elődeink ezer évig éltek itt. Az Oszmán Birodalomnak európai karaktere volt. A birodalom szétesése után visszavonultunk Törökországba, de mindig jó viszonyt ápoltunk Európával. Európa embereket vesztett, és nem volt munkaereje, a mi állampolgáraink akkor felkerekedtek, és betöltötték a megüresedett helyeket" - részletezte az államfő.

Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja a rendezvényen elmondta, hogy a törökök és a bosnyákok sok évet töltöttek együtt, ez alatt pedig "jól éltek és jól harcoltak egymás mellett". Az ötszáz éves balkáni török uralom a 19. században ért véget, a két nép történelme azonban hasonlóan alakult. Izetbegovic kiemelte: a bosnyákokat és a törököket is meg akarták fosztani hitüktől, vallásuktól, identitásuktól, de ez nem sikerült.

Mint mondta: Isten százévente egyszer elküld a világba egy olyan embert, akit senki nem tud legyőzni, hiszen Isten segít neki. "A bosnyákoknak ilyen volt Alija Izetbegovic, a törököknek pedig most itt van Recep Tayyip Erdogan" - szögezte le, majd úgy folytatta: "ha Isten ilyen embert küld, akkor nem lehet őt nem támogatni, ezt a támogatást pedig az Európában élő törökök szavazatai jelentik".

A vasárnapi volt Erdogan egyetlen, nem Törökországban tartott kampányrendezvénye, a választása pedig azt követően esett Szarajevóra, hogy Németország, Ausztria és Hollandia nem engedélyezett semmilyen török választási rendezvényt a területén. Európában mintegy hárommillió választásra jogosult török állampolgár él, csak Németországban 1,4 millióan vannak.

A tiltásra reagálva a török elnök azt mondta: az európai országok, amelyek a demokrácia bölcsőjének tartják magukat - Bosznia-Hercegovinával ellentétben - elbuktak a demokrácia vizsgáján.

Törökországban ez lesz az első választás azt követően, hogy tavaly népszavazást tartottak az alkotmánymódosításról, amelynek értelmében a köztársasági elnök szélesebb jogkörökkel rendelkezik a jövőben.

A látogatásra némi árnyékot vetett az, hogy egy nappal korábban a török hírszerző ügynökségek bejelentést kaptak, amely szerint Erdogan ellen a balkáni látogatása során merényletet terveznek. A boszniai hírszerzők közölték, nem tudnak ilyen fenyegetésről, a török elnök pedig kijelentette: az ilyen fenyegetések nem tudják eltéríteni terveitől. Mindazonáltal az államfői látogatást végül lerövidítették, így kimaradt a városnézés és a közös ima az iszlámhívőkkel.

Szerző

Rabok lábát mosta meg a pápa

Publikálás dátuma
2019.04.19 16:48

Fotó: AFP
Nagypénteken a hagyományos keresztúti ájtatossággal folytatódtak a Nagyhét szertartásai. Délután Ferenc pápa vezette az igeliturgiát, majd este a római Colosseumnál a keresztút keretében végigjárta Krisztus szenvedésének állomásait. A keresztet ilyenkor végigviszik a 14 stáción. Ferenc pápa keresztúti meditációjában kifejtette: Krisztus a rászorulók, a szenvedők, a társadalomból kirekesztettek oldalán áll.  A világ egyes országaiban sajátos szokásokkal emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára. Ezek közül a fülöp-szigeteki keresztre feszítések és önkorbácsolások a legismertebbek. Országszerte több városban sok tucatnyian feszítik keresztre magukat, hogy átéljék Krisztus szenvedéseit. A manilai katolikus egyház azonban nagyon ellenzi ezt a szokást. A helyi egyházi vezetés úgy véli, hogy ezek a keresztre feszítések sokkal inkább a helyi médiumoknak szólnak. A keresztre feszítések hagyománya különösen az északi Pampanga tartományban vált elterjedtté. Nagycsütörtökön a Róma közelében fekvő Velletri börtönében lévő fogvatartottak lábát mosta meg a pápa. Homíliájában Jézus gesztusának, a lábmosásnak a jelentőségéről beszélt. "Az hajolt le a tanítványok lábához, aki minden hatalom birtokosa, de aki köztünk mégis mint mindenki szolgája élt. A szolgálatban legyetek egymás testvérei, ne a nagyravágyásban, vagy abban, hogy ki tud uralkodni a másik fölött, ki tudja a másikat letaposni. Legyetek testvérek a szolgálatban!” – hangoztatta a pápa.  A nagyszombati szertartások keretében a pápa este fél kilenckor vezeti a húsvéti vigíliát a Szent Péter bazilikában. Vasárnap délelőtt negyed 11-kor Ferenc pápa ünnepi szentmisét mutat be a Szent Péter téren. Délben a bazilika központi erkélyéről Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és a földkerekségre.

Csonka misét tartanak

Nagypénteken úgynevezett „csonka misét tartanak, amely három részből áll: az igeliturgiából (olvasmányok és könyörgések), a kereszt előtti hódolatból és a szentáldozásból. Az igeliturgia során felolvassák Krisztus szenvedésének történetét. A kereszthódolat során a hívek egyenként járulnak a kereszt elé, s térdhajtással, illetve egyes templomokban a kereszt megcsókolásával fejezik ki csodálatukat. Hamvaszószerda mellett nagypénteken tartják a legszigorúbb böjtöt.

Ausztriában is probléma a lakáshelyzet - kormányzati szinten kezelnék

Publikálás dátuma
2019.04.19 16:36

Fotó: AFP/ JOE KLAMAR
Módosulnak a szociális bérlakáshoz jutás feltételei Ausztriában: előnybe kerültek az osztrákok, hátrányba az unión kívülről érkezők.
A világ nagyvárosaiban egyre komolyabb kihívás lakáshoz jutni, és ez alól a magyar, vagy épp az osztrák városok sem jelentenek kivételt. Ám szemben Magyarországgal, ahol a kormány legfeljebb csokkal és "asszonyhitellel" manipulál, az önkormányzati bérlakások pedig vagy üresek, vagy a Fidesz kegyeltjei lakják őket, Ausztriában egy új javaslattal kormányzati szinten kísérlik meg kezelni a szituációt.
Egy új törvényjavaslat szerint az osztrák kormány a szociális bérlakások elosztásakor előnyben részesítené az osztrákokat, ugyanakkor nehezebben juthatnak majd lakáshoz Ausztriában a külföldiek, főként a nem európai uniós tagállamokból érkezők. Ausztria gazdasági minisztere, Margarete Schramböck (ÖVP) azzal indokolta az új szabályozást, hogy
a kormány szándéka szerint javítani kell az osztrák állampolgárok lakáshelyzetén.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor szigorítják a harmadik országbeli állampolgárok lakáshoz jutásának feltételeit; ők csak akkor kaphatnak szociális bérlakást Ausztriában, ha igazolják, hogy legalább öt évet eltöltöttek az országban, és érvényes dokumentumokkal is rendelkeznek.
A szigorú szabályok alól mentesülhetnek azok, akik rossz fizikai vagy mentális állapotban vannak. Előrébb kerülhetnek a várólistán azok is, akik korábban erőszak áldozatává váltak.
A szociális bérlakásokat a bérlők megvásárolhatják, erre húsz év alatt háromszor kapnak lehetőséget. A törvényjavaslat értelmében újdonságot jelent az is, hogy a lakásokat - az eddigi tíz helyett - már öt év után meg lehet majd vásárolni. Kivételt jelentenek a 40 négyzetméternél kisebb lakások, ezeket nem adják el, hanem megtartják az egyetemisták és az ipari tanulók számára.
A törvényt az osztrák Nemzeti Tanács várhatóan még a nyári szünet előtt elfogadja.