Szavazásra buzdította a diaszpórában élő törököket Erdogan

Szavazásra buzdította a június 24-i elnöki és parlamenti választásokon a külföldön élő török állampolgárokat Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Szarajevóban.

Az államfő hivatalosan az Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) hatodik közgyűlésén vett részt, de voltaképpen azért érkezett a boszniai fővárosba, hogy a választások előtt kampánygyűlést tartson a diaszpórában élő török állampolgárok számára. Kiemelte: arra számít, hogy a választásra jogosultak egy hónap múlva támogatni fogják őt és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártját (AKP).

Arra bíztatta a külföldön élő törököket, hogy tartsák meg vallásukat és nyelvüket. "Tanítsátok meg a gyerekeiteket a török nyelvre, ugyanakkor törekedjetek arra is, hogy abban az országban, amelyben éltek, a legjobb oktatásban részesüljenek" - magyarázta a török államfő. Hozzáfűzte, hogy a törökök vegyék fel az adott ország állampolgárságát, hogy ne szenvedjetek semmiben hátrányt, az anyaország pedig így is minden támogatást megad nekik. Segíti például a török nyelv oktatását a diaszpórában élők számára, valamint Ankara - annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat az Európában élők és az anyaország között - a diaszpóra kérdéseivel foglalkozó intézményt hozott létre, és a voksolást segítendő, szavazóhelyiségeket létesített a határokon és a diplomáciai kirendeltségeken. "Mindig mellettünk álltatok, és remélem, hogy ezúttal is mellettünk fogtok állni" - buzdította voksolásra a szarajevói olimpiai csarnokban összegyűlt támogatókat Recep Tayyip Erdogan.

"Itt az ideje az összefogásnak" - hangoztatta, majd megkérdezte a jelenlevőket, hajlandóak-e egységesek, erősek, testvériesek lenni egymással, és arra törekednek-e majd, hogy elérjék azt, amit Európában megérdemelnek. A mintegy húszezer támogató mennydörgő igennel válaszolt az elnök kérdéseire.

Recep Tayyip Erdogan rámutatott, hogy Európa nem új térség a törökök számára. "Elődeink ezer évig éltek itt. Az Oszmán Birodalomnak európai karaktere volt. A birodalom szétesése után visszavonultunk Törökországba, de mindig jó viszonyt ápoltunk Európával. Európa embereket vesztett, és nem volt munkaereje, a mi állampolgáraink akkor felkerekedtek, és betöltötték a megüresedett helyeket" - részletezte az államfő.

Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja a rendezvényen elmondta, hogy a törökök és a bosnyákok sok évet töltöttek együtt, ez alatt pedig "jól éltek és jól harcoltak egymás mellett". Az ötszáz éves balkáni török uralom a 19. században ért véget, a két nép történelme azonban hasonlóan alakult. Izetbegovic kiemelte: a bosnyákokat és a törököket is meg akarták fosztani hitüktől, vallásuktól, identitásuktól, de ez nem sikerült.

Mint mondta: Isten százévente egyszer elküld a világba egy olyan embert, akit senki nem tud legyőzni, hiszen Isten segít neki. "A bosnyákoknak ilyen volt Alija Izetbegovic, a törököknek pedig most itt van Recep Tayyip Erdogan" - szögezte le, majd úgy folytatta: "ha Isten ilyen embert küld, akkor nem lehet őt nem támogatni, ezt a támogatást pedig az Európában élő törökök szavazatai jelentik".

A vasárnapi volt Erdogan egyetlen, nem Törökországban tartott kampányrendezvénye, a választása pedig azt követően esett Szarajevóra, hogy Németország, Ausztria és Hollandia nem engedélyezett semmilyen török választási rendezvényt a területén. Európában mintegy hárommillió választásra jogosult török állampolgár él, csak Németországban 1,4 millióan vannak.

A tiltásra reagálva a török elnök azt mondta: az európai országok, amelyek a demokrácia bölcsőjének tartják magukat - Bosznia-Hercegovinával ellentétben - elbuktak a demokrácia vizsgáján.

Törökországban ez lesz az első választás azt követően, hogy tavaly népszavazást tartottak az alkotmánymódosításról, amelynek értelmében a köztársasági elnök szélesebb jogkörökkel rendelkezik a jövőben.

A látogatásra némi árnyékot vetett az, hogy egy nappal korábban a török hírszerző ügynökségek bejelentést kaptak, amely szerint Erdogan ellen a balkáni látogatása során merényletet terveznek. A boszniai hírszerzők közölték, nem tudnak ilyen fenyegetésről, a török elnök pedig kijelentette: az ilyen fenyegetések nem tudják eltéríteni terveitől. Mindazonáltal az államfői látogatást végül lerövidítették, így kimaradt a városnézés és a közös ima az iszlámhívőkkel.

Szerző
2018.05.20 20:32

Allah Viktorral van

Ahogyan napról-napra kapjuk a török valuta, a líra válságáról szóló híreket, annál ismerősebb a környezet, a török elnök reakcióiban saját magyar vezérünkre és az őt körülvevő bizalmasokra ismerünk. Az elhibázott török gazdaságpolitika nyomán a valaha robusztus törökországi gazdasági növekedés megtört, a megtakarítók mentik ki Törökországból a pénzüket, a vállalatok képtelenek a külföldi devizában felvett adósságaik kamatait – a deviza eltűnése miatt – időben törleszteni. A török líra egyetlen hét leforgása alatt elvesztette valahai vásárlóértékének a felét. 
Ebben a helyzetben minden a modern gazdaságtörténet eseményeit kicsit is ismerő befektető, elemző arra számít, hogy a török központi bank drasztikus kamatemelésbe fog, amivel az országot elhagyni készülő pénzeket visszafordítja, megállítja és jelentős áldozatok árán stabilizálja a helyzetet. A török vezér azonban ahelyett, hogy a megszokott ortodox megoldást választaná, a magyar vezér szövegkönyvéből tart felolvasást: mondván, világméretű spekulációs összeesküvés szövődött Törökország ellen, amit a törökök fel fognak számolni, mert a török gazdaság alapjai erősek és Allah a törökkel van.
A magyar vezér – részben a szerencsének, részben a példátlanul kemény és elsősorban az alacsony jövedelműeket, szegényeket, az oktatást és az egészségügyet sújtó költségvetési politikának köszönhetően – a korábbi húzd meg-ereszd meg időszakot maga mögött tudva, pénzügyi stabilitást élvezhet. Sőt ennek a pénzügyi stabilitásnak az alapjain az ország jogosulttá vált az Európai Uniótól érkező támogatásra, amit a vezér saját híveinek a gazdagodása érdekében használhat fel, és az uniós szappannal felfújhatja a gyors magyar gazdasági növekedés buborékát is. Az állami- köztük az uniós - pénzek felhasználásának és a családi gazdagodásnak a csatornarendszerét legjobb kollégiumi barátja, pártja valahai pénztárosa építette meg, aminek következtében minden uniótól származó pénzt háromszor költenek el. Egyszer szóban (a parasztvakítás érdekében), másodszor a későbbi uniós ellenőrzés megtévesztéséhez minimálisan szükséges fejlesztések vékony pénzen való megvalósítására, harmadszor a család gazdagodásához szükséges, vastagon fogott plajbásszal és az előre kijelölt pályázati győztesekre. 
Ennek a csatornarendszernek a megalkotója, nevezzük nevén: Simicska Lajos azt a sajátos nagyvezíri szerepet töltötte be szultánja, Orbán Viktor mellett, mint (a Szulejmán sorozatból közelebbről megismert) Ibrahim nagyvezír a nagy Szulejmán mellett. Tudjuk, hogy Szulejmán összes nagy hódítását és győzelmét Ibrahim nagyvezír készítette elő, vezette le és szilárdította meg. Amikor Szulejmán selyemzsinórja végzett Ibrahimmal – aki az európai civilizáció kedvelője, az európai hatalmak (így Velence) szövetségese is volt –, Szulejmán már nem jutott egyről a kettőre, fényességes uralkodása megrekedt. 
Nem így a magyar szultán, Orbán Viktor szekere. Amióta felszámolta nagyvezíre: Simicska hatalmát, azóta megszűnt a társuralkodói, a hatalom-megosztói rendszer, hívei csupán időleges szpáhi-birtokokat kapnak, és könyörtelenül elcsapja őket a birtokról, ha nem teljes lelkükkel szolgálják urukat. Kizárólagos és felvilágosulatlan abszolutista hatalma megszilárdításával átveszi az Európát hódoltató nagy Szulejmán szerepét, legalábbis a pénteki rádiószózatokban erről regél új magyar regéket. 
Hazánk polgárai Viktor szultán és vazallusai politikájának megfelelően nagyjából ugyanakkora bruttó hazai terméket termelnek – euróban –, mint amikor átvette az uralkodást. Igaz, a hazai valuta 2010 óta bekövetkezett nagyjából 20 százalékos leértékelődése miatt vagyonuknak és jövedelmük vásárlóértékének csak a 80 százalékát költhetik el, tudhatják magukénak, amikor összehasonlítják magukat (euróban) visegrádi versenytársaikkal. A leértékelődés ellen a külföldre vitt befektetések útján védekezett az, aki ezt megtehette, a szegény magyar nincsteleneknek meg be kellett érniük a migráncsok elleni hergelődéssel. A minap is, aki meghallgatta Viktor szultán rádióregéjét a 2030-ra elérhető magyar versenyképességről, meg a Nyugat, a liberális demokrácia alkonyáról, annak A tanú című filmből ismert gátőr szavait volt érdemes ismételgetnie: „nem szeretnék a liberális Nyugat bőrében lenni!”
A nagy ideál, Erdogan, a török diktátor gazdaságának nehézségei, a szegény törökök irtózatos veszteségei, a török vállalatok vergődése a nyitott magyar gazdaság számára is folyamatos nehézségeket, komoly kockázatot jelent. Törökország nem erős bástya, hanem a gyenge láncszem az autokratikus rezsimek láncolatában. Minthogy a magyar jegybank is hisz – ortodox intézkedések megtétele helyett – a magyar gazdaság fundamentális alapjainak erejében, miközben a magyar valuta gyengülésén csak az állam urai keresnek, abban reménykedhetünk, hogy a török elnök hozzánk is elküldi Allahot, hogy velünk legyen. Ez ebben a keresztény, illiberális katyvaszban, ahol ahány gyerek, annyiféle keresztelő, már nem okozna túlságosan nagy kavarodást.
Netanjahutól a Jehovát, Erdogantól Allahot, Putyintól a Megváltót helyezheti a magyar vezér az oltárára, hogy ezekkel megerősödve induljon Európa meghódítására.
2018.08.17 08:36

Amerika "Irán Akciócsoportot" hozott létre

Publikálás dátuma
2018.08.17 07:18
Brian Hook
Fotó: AFP/ Andrew CABALLERO-REYNOLDS
Az akciófilmbe illő névvel bíró bizottság élére az amerikai külügyminisztérium egy Iránnal foglalkozó különmegbízottat is kinevezett.
Az amerikai külügyminisztérium iráni akciócsoportot hozott létre és Iránnal foglalkozó különmegbízottat nevezett ki - jelentette be helyi idő szerint csütörtöki sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, írja az MTI.
A miniszter Irán Akciócsoportnak nevezve mutatta be az új különleges munkacsoportot, amelynek az lesz a feladata, hogy koordinálja az Iránnal kötött többhatalmi atomalku amerikai felmondása utáni lépéseket, és megpróbáljon külföldi szövetségeseket szerezni az új amerikai stratégiához. A csoport vezetőjévé, és egyúttal külügyminiszteri különmegbízottá Brian Hook külpolitikai tanácsadót nevezte ki Pompeo.
"Az Irán Akciócsoport lesz felelős a külügyminisztériumon belüli, Iránnal kapcsolatos valamennyi feladat összehangolásáért és irányításáért, és közvetlenül nekem tartozik beszámolni"
- jelentette ki Pompeo. Az amerikai diplomácia vezetője a sajtótájékoztatón elismételte: Washington fokozott gazdasági nyomással kívánja Iránt rábírni arra, hogy hagyjon fel atomprogramjával és a közel-keleti militáns csoportok támogatásával. 
Brian Hook korábban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval együtt dolgozott azon, hogy a Trump-adminisztráció keményebben lépjen fel Iránnal szemben. A sajtótájékoztatón állította, máris "termékeny megbeszéléseket" folytatott brit, francia és német tisztségviselőkkel Iránról. Ezek az országok, illetve az Európai Unió egyébként határozottan ellenzik, hogy Trump felrúgta az atomalkut, ami okán gazdaságilag is igen nehéz helyzetbe került számos nyugat-európai nagyvállalat.
Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jelzés értékű jelentősége annak, hogy a munkacsoportot pontosan 65 évvel az 1953-as iráni puccs után hívták életre, Brian Hook azt válaszolta: az időzítés csupán "véletlen egybeesés". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csoportnak nem a Teheránnal folytatandó párbeszéd helyreállítása a célja és a feladata, mert - mint fogalmazott - "normális kapcsolatok csak azután kezdődhetnek, ha már látjuk, hogy az iráni rendszer komolyan változtatni akar a magatartásán".
2018.08.17 07:18